Mint az ügy kapcsán a bankcsoport által kiadott kevés sajtóanyag egyike megfogalmazza: "Kulcsár befektetési tanácsadó volt, nem bróker, ezért nem szerepelhet sem a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, sem a Budapesti Értéktőzsde hivatalos üzletkötői listáján sem". Mint szakértőnk elmondta ennek a törvényi előírások és a PSZÁF szabályai miatt van jelentősége, hiszen a K&H a végsőkig fenn kívánja tartani a bank "szeplőtlenségét".
A közlemény szerint: "A tőkepiaci törvény szerint a PSZÁF-nek tudnia kellene a cégek ügyvezetőiről, Kulcsár ügyvezető igazgatói pozíciója csak egy beosztás, nem keverendő össze mondjuk egy kft. ügyvezetőjével. Kulcsár Attila 1997-ben és 2002-ben is bemutatta erkölcsi bizonyítványát, semmilyen jel nem utalt korábbi büntetéseire. A bank és a brókercég a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő bejelentési kötelezettségének minden esetben eleget tett."
Mindazonáltal a nyilvánosság elé menekülés sikeres stratégiának is bizonyulhat - fejtette ki véleményét az oldalunknak nyilatkozó szakember, hiszen a reflektorfény így azoktól a csoportoktól is megvédheti, akik esetleg a pénzbehajtás nem jogi úton történő módszerét választanák. Azáltal pedig, hogy a feltételezhetően elkövetett bűncselekmény politikai színezetet kap, még a bíróságon is jól jöhet. Kulcsárnak a rendőrségi idézésen való megjelenése vagy távolmaradása mindenesetre a bank vele szemben folytatott stratégiáját is meghatározhatja. Mint azt a Menedzsmetfórumnak nyilatkozó szakember elmondta a K&H célja, hogy egy emberre - Kulcsár Attilára - verjék rá az ügyet, így a banknál meghirdetett hírzárlatot példátlanul komolyan veszik. Amennyiben ugyanis nem sikerül a történteket egy egyén eltévelyedéseként beállítani azt, az példátlan bizalmi válsághoz és akár a "Postabanki rohamhoz" hasonló ügyfélvesztéshez vezethet.
"Sztárbrókerek" és ami utánuk maradt
Számos érdekes és tanulságos oka lehet annak, hogy egy bank miért megy csődbe. A közös vonás azonban mindegyikben felfedezhető: a csődök ott kezdődnek, ahol nem tartják be a bankszerű működés elveit, ahol nem elég erős az ellenőrzés, vagy fejletlen a szabályozás. Bár igaz, önmagukban a legtökéletesebb szabályok sem védenek, ha azokat semmibe veszik. Ugyan a K&H bank ügyeit közelebbről ismerők szerint ebben az esetben ilyen nem fenyeget, az eltűnt pénzt azonban tízmilliárdos nagyságrendűre becsülik.
