<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Öngyilkosságot követ el a kormány azzal, hogy a tervek szerint megadóztatja az önkéntes nyugdíjpénztári befizetéseket, ugyanis a munkáltatók ezt követően valószínűleg nem fogják ezeket fizetni, sőt, a multik révén külföldre vándorolhatnak a pénzek, véli Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) volt elnöke. A befizetések elmaradása miatt akár meg is szűnhetnek ezek a pénztárak, így újra az állam feladata lenne a nyugdíjasokról való gondoskodás.

(Mfor-montázs)

Öngyilkosságot követ el a kormány, ha megadóztatja az önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjbefizetéseket – mondta Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde volt elnöke a Stabilitás Pénztárszövetség sajtótájékoztatóján szerdán. Szerinte ugyanis a munkáltatók nagy része a 95,6 százalékos adó- plusz járulékteherrel nem fogja megadni a juttatásokat. Márpedig a válságban a lakossági megtakarításokkal tudjuk megvédeni az állampapír piacunkat, illetve így leszünk képesek megőrizni a hazai fizetőeszköz értékét, hiszen belülről finanszírozhatjuk az államadósságunkat - hangsúlyozta.

Hozzáfűzte: annak a 70-80 milliárd forintnak a nagy része, amelyet a munkáltatók a nyugdíjrendszerbe beletettek, valószínűleg meg sem fog jelenni a nemzetgazdaságban. Ezt ugyanis a multinacionális cégek kivonhatják az országból osztalék formájában, így a költségvetésnek sem lenne jelentősebb adóbevétele belőle.

Lehetséges, hogy a társasági és osztalékadóból lenne egy minimális bevétel, azonban a következő kormányoknak ennek a többszörösét kellene visszafizetnie, hogy betömje a lyukat, amely a lépés nyomán a nyugdíjrendszeren keletkezhet – vélte a volt BÉT-elnök.

Mi lesz az eddigi megtakarításokkal?

Tóth Márk adótanácsadó szerint az is kérdés, hogy mi lesz a munkavállalók eddigi megtakarításaival, hiszen feltehetőleg a mostani gazdasági helyzetben a dolgozók nagy része nem fogja tovább azt fizetni saját jövedelméből. Így újra az államra hárulhat az a feladat, amelytől eddig éppen meg akartak szabadulni, vagyis a nyugdíjasok ellátása. Ha a munkavállaló mégis úgy dönt, hogy vállalja a befizetéseket, akkor pedig a fogyasztásból von el pénzt, amire most szintén nagy szükség van.

Jelentős problémát okozhat az is, hogy a felhalmozott tagdíjakat – nagyjából 800 milliárd forintot - a pénztárak befektetésekre fordították, 67 százalékban pedig állampapírt vásároltak belőle. Ha a befizetések nem történnek meg, akkor megszűnhetnek a pénztárak, ami az állampapírpiac súlyos zavarát idézheti elő – tette hozzá. Márpedig a szakértők egyetértettek abban, hogy az adóteher versenyképtelenséget szül, ezért ez a fajta juttatás meg fog szűnni.

Egészségesen kell takarékoskodnunk

Dr. Csehák Judit, a Betegjogi, Ellátójogi és Gyermekjogi Közalapítvány elnöke szerint a kormány tervezett intézkedései ellentétesek távlati céljaival, miszerint az öngondoskodást kívánják ösztönözni. Mivel nő az idősek aránya, az egészségügyi kiadások viszont gyorsabban nőnek a GDP-nél, ezért az életminőséget javító intézkedések kikerülnek a társadalombiztosítás finanszírozási köréből – közölte. Ezért szükséges az önkéntes előfinanszírozás - ne csak akkor nyúljunk a zsebünkbe, amikor betegek vagyunk.

Szerinte elhibázott az az érvelés, hogy a jól menő vállalatok olyan jövedelmet nyújtottak a főként középrétegbe tartozó munkavállalóknak, amely után nem kellett adózni. Ugyanis az átlagbefizetés nagyjából ötezer forint körül alakult, ami ugyan nem jelentett jelentős többletjövedelmet, viszont hozzájárulhatott a dolgozók egészségének fenntartásához, illetve elősegíthette az előtakarékosság szemléletét.

Az önkéntes pénztári szektor 21 százalékát tömörítő Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetsége szintén elfogadhatatlannak tartja a kormány elképzelését, mely szerint a munkáltatói hozzájárulást 2010 januárjától külön adó sújtaná - áll a szövetség közleményében. Felmérésük szerint a tervezett szigorítás esetleges hatályba lépésével a munkáltatók háromnegyed része felfüggesztené az önkéntes pénztárakba teljesített eddigi befizetést.

Kovács Zita

Menedzsment Fórum

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.