A digitalizáció rohamosan tört előre a pénzügyi világban, de az online tér számos veszélyt rejthet. Ezért a K&H Bank “e-dukáció” névre elkeresztelt programot indított. Ez segítséget kíván nyújtani a digitális világban való eligazodáshoz, a biztonságos online mozgáshoz – mondták el a bank sajtóbeszélgetésén.
Ma már alig van fizikai bankrablás, sokkal inkább hacker-támadásoknak vannak kitéve az ügyfelek és a pénzintézetek. Patonai István, a bank informatikai igazgatója szerint (a képen jobbra) a bank masszív informatikai rendszerrel védi az ügyfelek és saját adatait. De a legbiztonságosabb ajtó sem ér semmit, ha elhagyjuk a kulcsot, vagy a lábtörlő alatt hagyjuk.
Nagyon nagy ma már az internetes aktivitás, és a visszaélésekből származó kár is. Az elmúlt két évben a visszaélések száma több mint kétszeresére nőtt. Például 2019-ben már minden 14 másodpercben zsarolóvírus áldozatává lesz valamely cég. Ez 2016-ban még csak 40 másodperces gyakoriság volt.
„A digitalizáció kényelmesebbé, egyszerűbbé, gyorsabbá teszi számos tevékenységünket, azonban az online tér számos veszélyt is rejthet, ha nem vagyunk elég elővigyázatosak, elég csak az adathalász kísérletekre vagy hackertámadásokra gondolnunk. A rohamos technológiai fejlődés mellett elengedhetetlen, hogy figyeljünk eszközeink és főként adataink biztonságára” – hívta fel a figyelmet Patonai István, a K&H informatikai vezetője.
Viszlát, kamera
A bank ezer fős mintával végzett felmérése szerint a felhasználók az otthoni számítógépüket védik leginkább, például 88 százalékban látják el ezeket vírusvédelemmel. Az okostelefonoknál ez azonban csak 56, a tableteknél 67 százalék. Míg a csak munkához használt asztali és mobil számítógépek kameráinak 41 százalékát takarják le, a mobiltelefonoknál ez csak 19 százalék.
Csak a felhasználók 35 százaléka használ két faktoros azonosítást, harmaduk pedig még csak nem is hallott erről. A felhasználóknak mindössze 30 százaléka tart cyber-támadástól, ezen belül a fiataloknak azonban 39, az 50-59 éveseknek csak 22 százaléka – mondta Patonai.
Szülő-gyermek bújócska
A bank honlapján online tesztet lehet kitölteni, ahol az ügyfelek meggyőződhetnek arról, hogy megfelelő-e az internetbiztonsági tudásuk. Az e-dukáció programban pedig megtanulhatják, milyen veszélyekre, hogyan kell felkészülniük. A kitöltés után a felhasználók értékelést kapnak arról, mennyire ismerik az online világ veszélyeit, megtudhatják, milyen területeken kell elmélyíteni a tudásukat. Az oldalhoz tudástár is tartozik, ahol többek között a biztonságos jelszavakról, a vírusvédelemről, a közösségi média biztonságos használatáról, az adathalászatról olvashatnak az érdeklődők. A program szakmai partnere a Sicontact Kft., az ESET termékek kizárólagos magyarországi forgalmazója, akik szintén elkötelezettek a digitális biztonság iránt.
Amint Vájsz Balázs, a cég tanácsadója elmondta, a felhasználók egy része még nem a digitális világban született, nem kapott oktatást. A szülők egy része tipikusan ilyen, vannak, akiket a saját gyerekeik is gyakran kicseleznek.
Örök macska-egér játék
Aki nem képzi magát, az egyre nagyobb lemaradásban lesz. Példának hozta fel, hogy van olyan trójai vírus, amelynek már a négyszázadik verziója jelent meg.
Örök macska-egér harc, ahol a vírusírók folyamatosan javítják a műveiket, a víruskeresők pedig folyamatosan fejlesztik az ellenszereket. A vírusirtók, mint az ESET már mesterséges intelligencia segítségével is igyekeznek felderíteni a kártevőket – mondta el Csizmadia-Darab István biztonsági szakértő (a képen balra).
A gyenge láncszem te lehetsz
Sokszor a felhasználó a gyenge láncszem, például amikor a programfeltörő szoftverkulcs-generátor program megkéri a felhasználót, hogy kapcsolja ki a vírusirtót. Korábban volt olyan elmélet, hogy egyes platformok (operációs rendszerek) nem sérülékenyek, de azóta kiderült: semmilyen rendszer sincs biztonságban.
A bankok, amint adathalász kísérleteket észlelnek, azonnal lépnek. Patonai szerint eddig a bankok megtérítették a károkat az ügyfeleknek, de egy jogszabály-módosítás az ügyfél hibájából megtörtént károkat a jövőben az ügyfélre terhelhetik majd. “Ha a villamoson nyitott táskával közlekedünk, az a mi hibánk” – hozta fel példának.
Egy online példa, amikor valaki telefonon bediktálja a PIN-kódját, pedig alapszabály, hogy ezt soha, semmikor nem szabad megtenni – hangzott el. (A Privátbankár.hu cikke.)
