Van valami hasonló a magyar élcsapatok és a világ egyik legjobb labdarúgó csapata, a Manchester City között. Ha valakinek nem esne le, hogy mi lehet az, segítünk. A Ferencváros és a Videoton is állami pénzekből lett „felpumpálva”, csakúgy, mint a City. Tény, hogy más volt a nagyságrend, de a magyar csapatok belátható időn belül nem is fogják elérni azt, amit a Guardiola vezette gárda elért. A Manchester City ugyanis immár nem csak játékerőben veszi fel a küzdelmet a legnagyobbakkal, de a bevételeit tekintve is. A kétkedők persze egy korábbi bújtatott támogatás miatt felvethetik, hogy mennyi a „piaci alapú” és mennyi az arab tulajdonosok révén kapott, de jó eséllyel itt is jelentősen előreléptek.
A Manchester City ugyanis tavaly megnyerte az összes fontos angol trófeát, köztük a bajnokságot, a Premier League-t is besöpörte. Jórészt a remek hazai szereplésnek köszönhetik, hogy rekordösszegű, 535 millió fontos bevételt értek el a 2018-2019-es szezonban. A magas bevétel ráadásul nyereséggel is párosult, így immár ötödik éve pluszos a klubcsapat egyenlege. A tavaly profit 10,1 millió font lett, számolt be az eredményekről a Financial Times.
Az összkép persze akkor lett volna teljes, ha a Bajnokok Ligájában is sikeresen szerepelnek, ott azonban a Tottenham kiverte őket a nyolc között. Az UEFA-tól így a győztes Liverpool és a Cityt búcsúztató Tottenham is magasabb összeghez jutott.
Az eredményeknek köszönhetően egyébként a Deloitte adatai szerint a Manchester City az öt leggazdagabb klub közé lépett. Így pénzügyileg egy kalapba került a két spanyol sztárcsapattal a Barcelonával és a Real Madriddal, a városi rivális Manchester Uniteddel és a Bayern Münchennel.
Ezek alapján azt gondolhatnánk, hogy a klub vezetése hátra dőlhet, de a helyzet nem ilyen egyszerű, komoly jogi vitáik vannak ugyanis az Európai Labdarúgó-szövetséggel (UEFA). A nyár elején derült ugyanis ki, hogy a City vezetése igyekezett túljárni UEFA pénzügyi szakembereinek és kontrollereinek eszén. Ez azonban csak ideig-óráig sikerült, a trükkökre ugyanis fény derült. A kékekre ugyan a pénzügyi fair play szabályai ugyanúgy vonatkoznak, mint más klubokra, a City vezetése azonban mégis úgy gondolta, hogy megpróbál kibújni ez alól.
Ennek érdekében a csapat tulajdonosa, az Abu Dhabi United Group (ADUG) színlelt szerződéseket kötött, és a szponzorok és más partnerek helyett az arab állami alap állta több esetben is a vaskos számlát. Az egyik ilyen szerződés, amely a vizsgálatok szerint a kiskaput kihasználva született, Etihad Airwaysnek tulajdonított, 76 millió euró körüli szponzori megállapodás, amelyet nem a légitársaság, hanem a klub tulajdonosa, az ADUG fizet. A felmerült vádak szerint azonban nem ez az egyetlen kétes szerződés, egy másik, „Longbow-projekt” névre keresztelt ügylet éves szinten 13–15 millió euró közötti bevételt generált a klubnak, amelyet azonban valójában szintén a tulajdonosok álltak.
