2019. január 28. 17:04

Az állam által eladásra hirdetett Budapest Bank (BB) iránti érdeklődését tavaly nyilvánosan bejelentő három pénzintézet közül az mfor.hu kérdésére csak a K&H belga tulajdonosa, a KBC Bank erősítette meg a vételi szándékát. Ám a kormányrendelet alapján a legnagyobb esélyesnek az MKB Bank tűnik, amelynek az állam verseny nélkül, apportként adhatja oda a BB-t.

„Mint azt többször jeleztük, érdeklődünk a vonzó lehetőségek iránt, annak érdekében, hogy terjeszkedjünk fő piacainkon, amennyiben azok megfelelnek a követelményeinknek. Ha ilyen vonzó lehetőségek adódnak, természetesen alaposabban megvizsgáljuk ezeket.” Ezt közölte a KBC Bank az mfor.hu-val a Budapest Bank lehetséges megvételéről. Johan Thijs, a KBC vezérigazgatója egy 2018. február végi elemzői konferenciabeszélgetésen jelentette ki, hogy „ez határozottan olyasmi, ami érdekelne minket”.

Könyveléstechnikai tételek Könyveléstechnikai tételek

A KBC-nak kétségtelenül jól jönne az évek óta nyereséges, a piaci átlagot meghaladó eredménytermelő képességgel, valamint erős lakossági, illetve kis- és középvállalkozói pozíciókkal rendelkező BB, amely a belgák mostani magyarországi érdekeltségével, a K&H Bankkal üzletileg kecsegtető szimbiózist alkothatna.

Ám kérdés, egyáltalán labdába rúghat-e a KBC. Hiszen a BB-t az ominózus kormányrendelet verdiktje szerint az  állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 35.  § (2)  bekezdés b)  pontjának alkalmazásával kell értékesíteni. Márpedig ez kimondja, hogy mellőzni lehet a versenyeztetést az „állami vagyon gazdasági társaság részére, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátásakor”.

E kitétel jelentőségének érzékeltetéséül tudni kell, hogy a törvények értelmében egy gazdasági társaság – például egy bank – tőkéjét nemcsak pénzzel, hanem nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással (elterjedtebb kifejezéssel: apporttal) is fel lehet emelni. Apport esetén valamely dolog tulajdonjogát vagy vagyoni értékű jogot lehet átruházni. Az apport szinte bármi lehet: ingatlan, gép, jármű, üzletrész, valamire szóló jog, áru, követelés, értékpapír. A lényeg, hogy az apportként átadott tárgy forgalomképes, azaz szabadon átruházható legyen. Ezt az biztosítja, hogy a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást azzal az értékkel apportálják, amelyet az valójában képvisel. Ezért van a reális érték meghatározásának kiemelkedő szerepe.

Mindebből arra lehet következtetni, hogy az állam nevében eljáró Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. legalább 200 milliárd forint értékben – vagyis amennyiért 2015 februárjában megvette – apportálja majd a BB-t egy gazdasági társaságba, vélhetően egy másik bankba, vagyis ennyivel gyarapodik annak tőkéje, méghozzá versenyeztetés nélkül. Ennek előnye, hogy így a kormány elkerülheti annak vádját, hogy elherdálta az állami vagyont – még ha ez a megoldás meglehetősen furcsa egy ország mérlegfőösszege alapján nyolcadik bankjának az eladása esetén. 

A BB apportálását az államnak úgy kell végrehajtania, hogy az ellen ne emeljen kifogást az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). Azon az alapon, hogy az EBRD az Erste Bank Hungary Zrt.-vel és a kormánnyal 2015 februárjában aláírt megállapodásában előírta, hogy három évet követően az államnak nem lehet többségi tulajdona egyetlen bankban sem. E feltétel teljesítésével a BB esetében a kormány már elkésett, azt viszont még megteheti, hogy a mostani tranzakciót követően ne legyen többségi tulajdona abban a gazdasági társaságban, amelybe apportálja a BB-t. Ezt úgy érheti el, hogy a 200 milliárdos apportnak csak akkora része kerül a kiszemelt cég jegyzett tőkéjébe, amennyivel az állam nem lesz többségi tulajdonos, a többi pedig a BB-t átvevő cég saját tőkéjébe kerül. A többségi tulajdonra vonatkozó kitétel ugyanis a jegyzett tőkében meglévő arányra vonatkozik.

Vegyük azt az esetet, hogy a három érdeklődő - KBC, Erste Bank, MKB Bank - közül legesélyesebbnek tűnő MKB-hoz kerül a BB apportként. Tekintve, hogy az MKB jegyzett tőkéje 100 milliárd forint, ahhoz, hogy az állam ne kerüljön többségbe, a BB-apportból maximum 100 milliárdot tehet az MKB jegyzett tőkéjébe,  a maradék összeg az MKB tőketartalékába kerülne.

Nemcsak azért tűnik befutónak az MKB, mert ezáltal nem sérülne Orbán Viktor elvárása, miszerint a bankrendszeren belüli magyar nemzeti tulajdon arányának 50 százalék felett kell lennie, miután az MKB száz százalékig magyar tulajdonban van, azon belül több mint 80 százalékban Mészáros Lőrinc és üzlettársa, Szíjj László befolyása alatt áll. Hanem azért is az MKB-nak áll a zászló, mert úgy tudni, a BB megvétele csak a beugró lesz ahhoz, hogy a Takarékbankkal kiegészülve létrehozzák a csak most még messze hazai piacvezető OTP Bankhoz mérhető szuperbankot.

Nem kívánjuk kommentálni a Budapest Bank értékesítésével kapcsolatosan megjelent kormányrendeletet – közölte az MKB és az Erste is az mfor.hu-val.

Hitelre van szükséged?

Találd meg a legideálisabb kölcsönt az Mfor és a Bank360 közös kalkulátoraival! Ha kevesebb mint 5 millió forintra van szükséged, tucatnyi kedvező kamatozású személyi kölcsönt hasonlíthatsz össze a Személyi Kölcsön Kalkulátorral. Ha lecserélnéd a régit, vagy megtaláltad álmaid járgányát, egy olcsó autóhitellel akár már néhány napon belül a volán mögé ülhetsz az Autóhitel Kalkulátor segítségével. Nagyobb terveid vannak és több pénz kell? A lakásvásárlásra fordítható hitelek között hatalmasak az eltérések, ilyenkor érdemes csak igazán összehasonlítani az ajánlatokat! 

A Bank360 és az Mfor összegyűjtötte, hogy melyek december legkedvezőbb hitelei:

Ha jól jönne 1,5 millió forint, a Raiffeisen Bankot érdemes most felkeresni, mivel a személyi kölcsön 30 379 forintos törlesztőrészlet mellett lehet a tiéd 60 hónapos futamidővel. 3 millió forintra lenne szükséged autóvásárláshoz? A CIB Banknál már 60 654 forintos havi törlesztéssel igényelheted jövedelemérkeztetéssel. A K&H Banknál igényelhető lakáshitellel pedig 10 millió forintot vehetsz fel 20 éves futamidőre havi 53 332 forintos törlesztőrészlettel.

Másfajta kölcsönt keresel? Ez a kalkulátor segíthet megtalálni azt a hitelt, amit keresel.