Július elsejétől egy 35 éves koncesszió keretében a Mol, illetve MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) fogja kezelni a Magyarországon keletkező hulladék nagy részét. Amikor a koncesszióra kiírták a pályázatot, sokan nem értették, miért érheti meg bárkinek is egységesen üzemeltetnie a lakossági- és iparihulladék-piacot. Míg előbbi veszteséges, utóbbi nyereséges, viszont a kettő eredménye sem kecsegtetett hatalmas profittal. A pályázaton végül egyetlen jelentkező indult el, a Mol Nyrt.
Mint Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TI) korrupcióellenes civil szervezet jogi igazgatója a Szabad Európának elmondta, a Mol nem véletlenül indult el a pályázaton.
„Már a tavaly nyáron megkötött szerződésbe be volt építve egy törvényileg garantált jövedelmezőség”
- fogalmazott Ligeti, aki betekinthetett a hulladékgazdálkodási koncesszió szerződésébe, valamint annak néhány mellékletét is átnézhette.
Idén tavasszal előbb a a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) működésének szabályai jelentek meg március közepén, majd az április 6-i Magyar Közlönyben látott napvilágot a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökének rendelete, amelyek alapján világossá vált, hogy a kormány egy olyan új díjat vezet be, amely brutális bevételt biztosít a koncessziós társaság számára.
„Azzal, hogy a kormány jogszabállyal megváltoztatta az eddigi termékdíjas rendszert, a nem lakossági hulladékkezelés jövedelmezőségét dobta meg. Az iratbetekintés során kiderült, hogy a koncesszor számára törvényileg garantált jövedelmezőség biztosítása előre meg volt tervezve”
– mondta Ligeti Miklós.
A korábbi termékdíjhoz képest az EPR-díjból származó bevételek nagyjából háromszor annyit hozhatnak a konyhára, éves szinten 242 milliárd forintot irányoz elő a rendelet.
Ligeti szerint a kormány ezzel a manőverrel akarja egyszezrre fenntartani a rezsicsökkentett lakosságihulladék-szállítást, miközben bevételt biztosít a Mol cégének.
