A Magyar Faktoring Szövetség adatai szerint jelentősen nőtt az exportügyletek finanszírozási igénye. A 2018-as 4 százalék után 2019-ben 9 százalékát adták az exporthoz kapcsolódó faktorálások.
A piacon 2019-ben 2847 milliárd forint volt a faktorált forgalom, míg a faktorált állomány bruttó 319,8 milliárd forintot tett ki, nettó 268 milliárdos érték mellett. A CIB forgalma tavaly a 2018-as rekordévet is túlszárnyalta közel 190 milliárdos forgalommal és bruttó közel 35 milliárdos (nettó közel 30 milliárdos) állománnyal.
A faktoring rugalmasan kialakított finanszírozási forma, amely már pusztán a vevőkövetelések fedezetével elérhető. Növeli a beszállítói helyzetben lévő cég likviditását, ezáltal a versenyképességét is. A faktorálás során a bank finanszírozást ad az ügyfél követelésállományára, és akár mentesíti a vevőt a fizetési kockázat alól is. Ez a finanszírozási forma nemcsak a kis- és közepes vállalkozások számára előnyös, hanem akár a nagyobb cégeknek is, hiszen így ügyfeleiknek nem kell kivárniuk a vevőkkel leszerződött 30-90 nap fizetési futamidőt, hanem a banktól azonnal a pénzükhöz jutnak.
A forgalom mintegy kilencven százalékát a belföldi faktoring tette ki, ám fontos változás, hogy az exportügyletekhez kötődő forgalom négy százalékról kilenc százalékra nőtt. Pozitívum, hogy a mikro-, kis- és közepes vállalatok részesedése is jelentősen nőtt ebből a forgalomból, ami arra utal, hogy ezek a vállalkozások erősödő mértékben vették ki a részüket a gazdaság tavalyi növekedésből. Ha az iparág szerinti megoszlást nézzük, az ipari vállalkozások a forgalom csaknem felét adják, míg a mezőgazdaság, az építőipar, a kereskedelem és a szolgáltatás adja a maradék ötven százalékot.
