Az államtitkár szerint a legfontosabb az, hogy élünk, hiszen roppant nehéz időszakon vagyunk túl, a járvány sokba került és nagy károkat hagyott maga után, ráadásul továbbra is bizonytalan, hogy mi jön ősszel. A cégeknek az elmúlt időszakban nehéz döntéseket kellett meghozni, a kieső pénzeket pedig elő kell teremteni. A járvány alatt szétszóródott a mezőny, hiszen míg sok cég bedőlt vagy legyengült, mások csak most ébredeznek a hibernációból, ugyanakkor akik sikeresen váltottak, azok most nagyot nyerhetnek, de vannak olyan cégek, akiknek csak igazán most indult be a biznisz.
Szepesi Balázs kiemelte, hogy most jön a háború utáni harc a piacokért, a forrásokért és a cégekért, itt észnél kell lenni, fontos az egyensúly megtalálása abban, hogy mikor érdemes befektetni és mikor fontos inkább az óvatosság. Mint mondta, a kormány által kidolgozott támogatási konstrukciók is azt szolgálják, hogy ebben a „háború utáni harcban” megvédjék a vállalkozásokat.
Elmondta: a vállalkozók nagyon sokat tettek és fognak tenni a gazdaság talpra állításáért; több éve halogatott üzleti modellváltások mentek végre, és ha mindez beérik, akkor az államtitkár szerint sikerülhet a kormányzati cél, és Magyarország előzhet a kanyarban. Hiszen ha a válság kisebbet üt nálunk, mint máshol, akkor közelebb kerülhetünk a gazdagabb országokhoz.
A szakpolitikus felsorolta a vállalkozók és a vállalkozások számára most legfontosabb kérdéseket is:
- Mi az, ami lényegében nem változott?
- Mi az, ami fontos változás a gazdasági környezetben?
- Mik a megvédendő alapok?
- Mik a fordítópontok?
Vannak olyan folyamatok, amelyek korábban is léteztek, ám a krízis hatására felerősödtek. Ilyen például a digitalizáció és a technológiaváltás, azok a cégek, amelyek nem tudtak átállni az online kapcsolattartása és a távmunkára, azok sokat veszítettek.
A generációváltás folyamata is felgyorsult, hiszen a magyar cégek döntő többségét irányító idősebb cégvezetők rájöttek, hogy nem tudják örökké csinálni, és lassan tényleg át kell adniuk a céget.
Az eddig főleg csak költségkímélésben és terjeszkedésben gondolkodó hazai cégeknek meg kellett tanulniuk stratégiákban és verziókban gondolkodni – elég csak arra gondolni, hogy nem tudni mi jön ősszel, hiszen lehet, hogy dübörögni fog a piac, de az is lehet, hogy megérkezik a járvány következő hulláma. A cégek közti viszonyrendszer át fog alakulni, és jelentősen fel fog értékelődni az üzleti tudás.
Megnő a finanszírozás jelentősége is, az államtitkár emlékeztetett rá, hogy a hazai cégek a 2008-as pénzügyi válság során azt tanulták meg, hogy a likviditásuk finanszírozása mellett csak olyan tervekre vegyenek fel pénzt, amelyek biztosan működni fognak. Az államtitkár szerint ez a járvány miatt a jövőben már sokszor nem lesz működőképes, és a cégeknek meg kell tanulni tárgyalni a finanszírozókkal. Az állami és piaci finanszírozóknak pedig számítania kell arra, hogy a gazdaságot folyamatosan finanszírozni kell.
Szepesi Balázs emellett kiemelte az önismeret fontosságát is, a vállalkozóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy mire képes a cégük és mik a korlátai.
Más világ jön
Az államtitkár szerint lényegében fel kell készülni arra, hogy bármikor beüthet a krach, hiszen a mostani satufékkel történő leállást szinte senki sem látta előre, így minden üzleti modellben fel kell arra készülni, hogy ez újból megtörténhet, például egyebek mellett párhuzamos beszerzési láncok kiépítésével, komplexebb tartalékolással, és jobban diverzifikált termék- és szolgáltatás-portfóliókkal is.
A fogyasztói szokások is átalakulnak, vannak termékek amelyből sokkal több fog fogyni, de lesznek olyan szektorok is, amelyeknek alapvetően kell átgondolniuk a termékajánlatukat, hogyha szeretnének megmaradni a piacon – fogalmazott.
Megváltozik a munkaerőpiac, a járvány előtti munkaerőhiányos állapot és a munkanélküliség egyszerre lesz jelen, bizonyos munkákra a jól képzett, specifikus képességekkel rendelkező dolgozókból továbbra is hiány lesz, míg a koronavírus miatt álláskeresővé válók is megjelennek majd a munkaerőpiacon. (a munkaerőpiac földrajzilag eddig is megosztott volt, hiszen míg Nyugat-Magyarországon inkább hiány volt, addig az országi keleti részében átlag feletti munkanélküliség volt a jellemző – a koronavírus ezt a kettéosztottságot fokozhatja tovább - a szerk.)
A nemzetközi környezet tekintetében is változás jön, a koronavírus előtt már zajlott a 2021-2027 közti uniós időszakra történő tervezés, ez a járvány berobbanása előtt úgy tűnt, hogy a következő évek nagyban hasonlítani fognak az előző kohéziós időszakra. Azóta itt jelentős fordult történt, mivel egy EU-s bejelentés szerint teljesen megváltozik az unió költségvetési szerkezete, új sémák és új programok jönnek létre. Ez egy nagyobb változás előszelének tekinthető, sokak szerint a nemzetállamok fognak erősödni, de az államtitkár úgy véli, hogy a másik verzió is legalább olyan valószínű. Mint mondta, a forrással rendelkező gazdagabb országok abban a dilemmában vannak, hogy megfinanszírozzák-e a bajba jutott déli tagállamokat, és ha igen, milyen feltételekkel – ennek politikai és gazdasági következményei lehetnek Magyarország számára is.
Az államtitkár szerint megnőtt a bizalom az együttműködésben – mind az egymásra utalt vállalkozások közt, mind a vállalkozók és a kormány közt. Szepesi Balázs emellett kiemelte a vállalkozói szellem védelmének fontosságát, hiszen a válságra adott hasznos, rugalmas megoldások jelentős része kisebb cégeknél született, ráadásul Magyarország lemaradásának csökkentéséhez erős és egészséges vállalkozásokra van szükség.
A másik fontos pont a munkahelyek megvédése és az elpusztított állások helyreállítása, a bértámogatási programot is ennek tükrében állították össze. Az államtitkár hangsúlyozta a cégek szuverenitásának fontosságát is.
Mik azok a fordítópontok, amelyek mentén építhetjük és formálhatjuk a magyar gazdaságot? Szepesi Balázs végezetül öt pillért sorolt fel:
- sikeres cégek – olyan vállalkozások, amelyek képesek új stratégiákat kidolgozni, új piacokra lépni, fejleszteni, terjeszkedni
- sikeres üzleti modellek kidolgozása – újra kell gondolni a cégek működését, alkalmazkodni az új helyzethez
- tanulási, változtatási képességek fejlesztése – mind a vállalkozóknak, mind a munkavállalóknak folyamatosan újra kell gondolniuk a tudásukat
- biztonság kulcsfogalom lesz, fel kell készülni arra, hogyha ismét beüthet a krach
- jövőbe mutató vállalkozási politika: Mi az a sikerkritérium amely mellé odaáll az állam? Mik azok az üzleti célok, amelyeket támogat a bank?
Az államtitkár végezetül elmondta, hogy korszakváltás zajlik a magyar gazdaságban, és emlékeztetett arra is, hogy jövőre indulnak a következő uniós pénzekre épülő finanszírozási programok is.
