<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Mi lenne a Kétfarkú Kutya Párt válasza a válságra? Kik a szavazóik? Legközelebb már bejuthatnak a Parlamentbe?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Kovács Gergellyel, a párt társelnökével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2023. február 2. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Jelentősen nőtt a zöld rendszámos autók száma Magyarországon, közölte csütörtökön az Energiaügyi Minisztérium. Ennek ellenére a teljes állományon belül még mindig marginális ezek aránya. Környezeti szempontból pedig a zöldautók hiába hoznának javulást, ha a hazai gépjárművek átlagéletkora közben folyamatosan növekszik.

A zöld rendszámos gépkocsikból 2022 végén 63 597 darabot, 2020 elejéhez képest három és félszer, a kizárólag elektromos hajtásúakból pedig négy és félszer többet tartottak nyilván hazánkban. A tavalyi esztendő a leginkább környezetkímélő hajtású járművek jelentős előretörését hozta magával a hibridek rovására. Tisztán elektromos gépkocsikból tavalyelőtt még kevesebb mint ötezret, 2022-ben ezzel szemben több mint 13 ezret helyeztek forgalomba. Az adott esztendőben munkába álló összes zöld rendszámos járműnek 2021-ben még kevesebb mint harmadát, tavaly már közel kétharmadát hajtotta kizárólag elektromos motor, derül ki az Energiaügyi Minisztérium csütörtöki közleményéből.

Használt autókkal is nőtt az állomány

A minisztérium anyaga arra azonban nem tér ki, hogy a tavaly zöld rendszámot kapott járművek között milyen arányban vannak teljesen új és használt járművek. Ugyanakkor más statisztikák alapján arra lehet következtetni, hogy ezeknek legalább az 50 százaléka használtan érkezett az országba. Az Európai Autógyártók Szövetsége (European Automobile Manufacturers’ Association), az ACEA az első háromnegyedévre vonatkozó, új autók üzembehelyezését összesítő adatai szerint ugyanis szeptember végéig Magyarországon 3437 teljesen elektromos (BEV) és 3569 plug-in hibrid (PHEV) járművet helyeztek forgalomba. Noha az utolsó negyedévben növekvő új üzembehelyezésekről szóltak a hírek, nehezen elképzelhető, hogy az első kilenc hónap 7 ezres darabszáma az év végén meghaladta volna a 10 ezret.

A tavalyi adatok alapján egyébként a hazai személygépkocsi állomány nagyjából 1,5 százaléka zöld rendszámos, ami ugyan nem tűnik különösen soknak, ám régiós szinten még ezzel sem állunk rosszul. Magyarországon az első hármonegyedévben üzembe helyezett teljesen elektromos autók (BEV és PHEV) a teljes állomány valamivel kevesebb, mint 0,2 százalékát teszik ki. Eközben Lengyelország esetében ez a mutató ennek a töredéke, 0,06 százalékos, de Csehországban is csak 0,09 százalékot tett ki. A V4 országok közül egyedül a szlovákiai értékesítés közelít a magyar mutatóhoz, ott ugyanis 0,16 százalékot tett ki az új zöld autók aránya a teljes állományhoz képest.

A régiós összehasonlításban kedvező magyar számok is rámutatnak ugyanakkor arra a tényre, hogy az állomány csak nagyon lassan cserélődik, még a gyorsuló értékesítés ellenére is évtizedes távlatban várható csak annak érdemi zöldülése. Ebben szerepet játszik az, hogy az elektromos autók még mindig jóval drágábbak, mint a hagyományos hajtástípusok, ráadásul a hatótávolságuk továbbra is korlátozott.

60 ezernél is több zöldrendszámos autó jár a magyar utakon. Fotó: MTI/Marjai János
60 ezernél is több zöldrendszámos autó jár a magyar utakon. Fotó: MTI/Marjai János

Ennyi elektromos jármű még nem váltja meg a világot

A minisztérium szerint mindazonáltal bizakodásra ad okot, hogy a tiszta és csendes járművek között az év végével túllépte a kétezret a teherautók, és a háromszázat közelíti a motorkerékpárok száma. A pozitívumok közé tartozik szerintük az is, hogy a Zöld Busz Programban biztosított állami ösztönzőknek is köszönhetően már majdnem 150 busz szolgálja az utasok kényelmét főként a nagyvárosok tömegközlekedésében. Mint megjegyzik, a program folytatására és továbbfejlesztésére részben a magyar kibocsátás-csökkentésből származó, Németországnak értékesített kvótatöbblet biztosít fedezetet.

A másik oldalról viszont érdemes megemlíteni, hogy a magánszemélyek számára időnként meghirdetett támogatási keret egyrészt önmagában sem szokott jelentős lenni, így viszonylag gyorsan kimerül. Másrészt annak összegét évek óta nem valorizálták, így a támogatás intenzitása kvázi csökkent. A másik oldalról viszont nagy valószínűséggel ezek a pályázatok is hozzájárultak a tavalyi örvendetes növekedéshez.

Az elektromos autók kapcsán nem lehet elmenni a környezetvédelmi kérdések mellett sem. A teljesen elektromos járművek károsanyag kibocsátása értelemszerűen nulla, ugyanakkor problémát jelent, hogy a hazai energiatermelésnek még mindig csak kis százaléka teljesen zöld. Megújuló energiának számít például a biomassza égetéséből nyert is, ahol a légkörbe kerülhetnek szennyező anyagok. Ebből a szempontból sem érdektelen a napelemekkel kapcsolatos betáplálási szabályok változása (amely a 2022 október 31. előtt engedélyt kérő háztartásokat nem érinti), hiszen az elektromos autót használók közül sokan éjszaka töltenék a járművüket.

A környezetvédelmi szempontok kapcsán az is szót érdemel, hogy a zöld rendszámos autók terjedése mellett van egy, ez ellen ható folyamat is. A hazai járműállomány ugyanis az utóbbi években ismét öregedőben van. Ráadásul ez nem csak az eltelt idő miatt következett be, hanem ebben közrejátszik az is, hogy a használtautó import is rontja ezt a számot. A korábbi szabványoknak megfelelő járművek károsanyag-kibocsátása pedig értelemszerűen rosszabb, mint az újaké. Bár erről hivatalos kimutatást nem leltünk fel, de feltételezhető, hogy amit nyerünk a vámon az elektromos járművekkel, azt részben elbukjuk azzal, hogy közben az állomány átlagban korosabb lett.