Első látásra szokványosnak tűnő értesítés jelent meg a Magyar Közlöny december 8-ai számában. Eszerint a kormány módosította a bankok különadójáról szóló rendeletét. Méghozzá akként, hogy
- annak a pénzügyi szervezetnek, mely 2021-ben és 2022-ben szolgáltatásait határon átnyúló szolgáltatásként Magyarországon bejegyzett székhelyéről nyújtotta, és ebből 2021-ben éves nettó díj- és jutalékbevétele, valamint nettó kamatbevétele legalább kétharmad részben devizakülföldi ügyfelektől származott, nem kell megfizetnie a banki különadót,
- ezek a pénzügyi vállalkozások 2023-tól mentesülnek a különadó alól.
Bár e rendeletmódosításnak semmilyen előszele, előzménye nem volt – például erről nem volt a szakmai szervezetekkel, jelesül a Magyar Bankszövetséggel egyeztetés – , mivel az effajta rapid jogszabályalkotás, -változtatás korántsem példa nélküli, éppen ellenkezőleg, mondhatni, az Orbán-kormány védjegyévé vált, csupán ezen újabb akción még nem kellett volna a kívülállóknak fennakadniuk.
A feltételek olvastán már annál inkább. Hiszen azok egyetlen hazai bankra sem vonatkoznak. Így a szakberkekben hamar jött a felismerés: a kormány ezzel kívánt megágyazni egy új bank megjelenésének.
Ami azért érdekes, mert évek óta azt hallani, az ország méreteihez, potenciális ügyfélköréhez képest túl sok pénzintézet van ma Magyarországon, ebből kiindulva azok számát csökkenteni kéne, akár azok koncentrálásával, méghozzá úgy, hogy a hazai bankszektor legalább fele azért nemzeti tulajdonban maradjon.
E cél érdekében maga a kormány járt elöl jó példával, amikor a kizárólagos birtokában volt Budapest Bankot tavaly március végén betolta a szintén teljes egészében magyar gazdákkal – mindenekelőtt Mészáros Lőrinccel – rendelkező MKB Bankba, hogy aztán mintegy másfél hónap múlva, 2023. május 1-jén a Takarékbankkal egyesülve megalakuljon az MBH Magyar Bankholding Zrt., amely immár az ország második legnagyobb mérlegfőösszegű hitelintézeteként nem titkoltan a messze piacvezető OTP Bankkal kíván versenyre kelni.
Ugyanakkor éveken át rebesgették, hogy a nagybanki létszám majd azáltal is szűkülni fog, hogy a külföldi tulajdonosok kiszállnak az itteni érdekeltségeikből. Ám a biztos kivonulónak kikiáltottak egyike sem távozott. Bár így is szűkült a mezőny, annak következtében, hogy a Sberbank az orosz-ukrán háború miatt lehúzta a rolót, a Commerzbank pedig eladta a vállalati üzletágát az Erstének, súlyuknál fogva egyik fejlemény sem hatott különösebben a hazai erőviszonyokra. Már csak ennél fogva is feltételezhető, annak idején nem ilyen kívánatos bankszektori változásokra gondoltak az ország irányítói.
Ilyen előzmények miatt tekinthető váratlannak az a bejelentés, miszerint március 1-jei hatállyal egy új bankot jegyeztek be. Bár az alapító magyar származású, de már évtizedek óta nem itt él. A jelenleg 78 esztendős Péterffy Tamásról van szó, aki 21 éves volt, amikor az 1956-os forradalom bukása után elmenekült édesapját követve az Egyesült Államokba távozott. Ott aztán megcsinálta a szerencséjét, olyannyira, hogy a 24 milliárd dollár közelítő vagyona alapján jelenleg a leggazdagabb magyarnak tartják, sőt a Forbes szerint az egész világon az 58. legtehetősebb.
Péterffy a Brexit után választotta a greenwichi székhelyű Interactive Brokers LLc. nevű cégének egyik székhelyéül – Írország mellett – Magyarországot, megalapítva 2020-ban az Interactive Brokers Central Europe Zrt.-t. Ez a társaság látja el Budapestről az EU-tagállamok piacait befektetési szolgáltatásokkal, kisbefektetőknek és intézményi befektetőknek, illetve brókercégeknek egyaránt szolgáltatásokat nyújtva.
A Budapesti Értéktőzsde tagjává 2021 júniusában vált Interactive legutóbbi nyilvánosan elérhető adata 2021-es, abban az évben 15,7 milliárd forint nettó árbevétel mellett 1,8 milliárdos adózott nyereségre tett szert (a 2022-es adatai még nem ismertek, de ebben nincs semmi rendkívüli, hiszen azokat legkésőbb május 31-éig kell közzétennie).
A bankalapítás bejelentésével szakberkekben igazolva látják azt a feltételezést, miszerint a kormány tavaly decemberi rendeletmódosításával már az Interactive bankalapításának ágyazott meg – amely amúgy több hónapos procedúra –, mentesítve azt a banki különadó alól, aminek időzítése azért is furcsa, mert pont egy nappal korábban egy másik rendeletében a Molra tett pluszterhet.
Írásban megkerestük a bankszektor konszolidációját (értsd: létszámának a szűkítését) már évek óta – már MNB-alelnöki minőségében is – szorgalmazó Nagy Márton által vezetett Gazdaságfejlesztési Minisztériumot, valamint a Miniszterelnökséget, hogy
- miért került sor erre a módosításra?
- tudomásuk szerint jelenleg hány pénzügyi szervezet felel meg ezeknek a feltételeknek?
Ám a több hete elküldött kérdéseinkre egyik helyről sem kaptunk választ. Amint ez megtörténik, azt azonnal közöljük.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
