Egy most közzétett kutatás szerint gazdasági szempontból a pandémia legnagyobb nyertesei között van a félvezető szektor is, hiszen óriási kereslet van a termékeik iránt és ez a jövőben is ki fog tartani. A gyártók ugyan növelték a kapacitásaikat, de a kereslet továbbra is nagyon erős marad. A félvezetők iránti keresleti ciklus egyes szakértők szerint továbbra sem érte el a csúcspontját, miközben 2019-ben ez a szegmens még recesszióban volt.
Óriási a kereslet
Elemzésükben az Euler Hermes szakértői azt prognosztizálják, hogy a félvezető-eladások az előző évi robbanást követően további 9 százalékkal nőnek, és 2022-ben történelmi rekordot ér el az iparág, hiszen a bevételek meghaladják majd a 600 milliárd dollárt. Pedig a 2021-es év is nagyon erősen alakult, hiszen a legfontosabb vásárlók, legyen szó az elektronikai-, a távközlési- vagy éppen az autóiparról, nagyon komoly keresletet támasztottak, amit időnként nem tudtak kielégíteni a chipgyártók. Tavaly így is 26 százalékos ugrást láthattunk, és a szektor forgalma 553 milliárd dollárt tett ki.
Látva a megnövekedett igényeket, amelyek várhatóan a jövőben sem fognak csillapodni, a legnagyobb chipgyártók az elmúlt időszakban számos új kapacitásbővítő beruházást jelentettek be. A legnagyobb probléma azonban az, hogy ezek optimális esetben is 14-18 hónapos átfutási időt vesznek igénybe, vagyis egy ilyen döntést követően legalább ennyi idő kell, míg a termékek legördülnek a futószalagról. Nem véletlen, hogy az elemzők egy része a második félévre teszi a chiphiány enyhülését, bár várhatóan akkor sem fog teljesen megoldódni a probléma.
Az Euler Hermes elemzői eddig három tényezőt emeltek ki, ami a 2021-es évet jellemezte:
1; „Szokatlanul erős kereslet” a fogyasztói elektronikai cikkek, például személyi számítógépek és okostelefonok iránt. Mindez természetesen összefüggésben van a pandémiás helyzettel, hiszen a megváltozott körülmények között a digitális kapcsolattartás sokkal nagyobb szerepet kapott, mindez pedig számos vállalatnál és családnál tette szükségessé új eszközök beszerzését. Ez pedig értelemszerűen extra keresletet generált ezeknél a termékcsoportoknál.
2; A megnövekedett kereslet és a szűkös kapacitások a közgazdasági törvényszerűségeknek megfelelően áremelkedéshez vezettek. Ez egyébként számos elektronikai terméknél tapasztalható volt, de a chiphiány miatti járműínség az autóárakat is jelentősen feltornázta.
3; Még gyorsabb chipek felé mozdulnak a gyártók. A technológiai fejlődés, legyen szó például az 5G technológiáról, vagy az önvezető járművekről, gyorsabb és nagyobb tudású chipeket igényel, erre reagálva a gyártók igyekeznek ennek megfelelni, ami drágább és új generációs chipek bevezetésével jár.
Nem dőlhetnek hátra a gyártók
Miközben a chipszektor most igen kellemes pozícióban van, az elemzők szerint természetesen számos kockázat is adódik. A már idézett elemzés szerint a 2020-as és 2021-es erőteljes növekedés után a kereslet normalizálódása várható elsősorban a hardverek (számítógépek, notebookok, notepadek és tévék) esetében. Nehézséget okozhat az is, hogy az ellátási láncok világszerte tapasztalható zavarai visszahathatnak a félvezetőgyártókra is.
Az sem érdektelen, hogy az amerikai-kínai vetélkedés erre a területre is kiterjed. Így továbbra is érvényben vannak azok a korlátozások, amelyek megtiltják, hogy kínaiak szerezzenek tulajdonrészt az úgynevezett kritikus technológiát és berendezéseket gyártó amerikai cégekben. De az 5G technológia kapcsán is óriási kiszorítósdi folyik Washington és Peking között. Ráadásul ezek a geopolitikai kérdések a piac két legnagyobb szereplőjének számító országot, Tajvant és Dél-Koreát is erősen érintik.
Mi lesz az autóiparban?
Ahogy azt írásunk elején említettük, a magyar gazdaság szempontjából is kulcsfontosságú, hogy a félvezető ellátás hogyan alakul. Már csak azért is, mert hazánkban az autóipari gyártókapacitás a GDP 5-6 százalékát teszi ki és a hozzájuk kapcsolódó beszállítói kör még ennél is nagyobb mértékben járul hozzá a magyar gazdasághoz. Azt is érdemes kiemelni, hogy az itt működő vállalatok a megtermelt eszközök 90 százalékát exportálják, így a teljes magyar kivitel ötöde származik ebből az ágazatból. Részben az autógyártás gyengélkedésére is vissza lehet vezetni, hogy a külső egyensúlyi makrogazdasági mutatóink (például a külkereskedelmi mérleg) deficitbe fordultak át. Mindezek mellett azt is érdemes kiemelni, hogy a foglalkoztatás szempontjából is fontos ágazatról van szó.
Érdekesség, hogy miközben az elemzők 2022 második felére várják, hogy a korábbi kapacitások érezhetően bővülnek, és a mostani égető chiphiány jelentős javul, az utóbbi hetekben megszólaló autógyártók már semmiféle konkrétumokat nem mondtak. A BBC-nek a múlt év végén nyilatkozott a Nissan főnöke, Makoto Uchida, aki nem tudta megmondani, hogy mikorra oldódik meg a helyzet. Azt ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kilábalás módja kritikus lehet.
Az iparág egy másik óriáscége, a kecskeméti üzeme révén számunkra is nagyon fontos Mercedes egyik felsővezetője, Michael Brecht egy hónapja a dpa-nak azt mondta ennek kapcsán, hogy a chiphiány tapasztalatait felhasználva komoly változásokat vár. Szerinte ugyanis a jövőben a járműgyártók maguk vásárolják majd meg a nyersanyagokat és a kulcsfontosságú alkatrészeket közvetlenül a megfelelő beszállítóktól, így többé nem kizárólag a nagy beszállítókra, mint rendszerszolgáltatókra hagyatkoznak majd.
Ha a teljes magyar járműipart tekintjük, akkor az akkumulátor-gyártók és az őket kiszolgáló beszállítók megjelenése összességében pozitív, hiszen őket a chiphiány érdemben nem sújtja. Ráadásul az elektromos autók esetében 40 százalék, hibridek esetében 20-30 százalék az autó teljes értékén belül maga az akkumulátor.
