2020. február 6. 13:01

A magyarok 60 százaléka már járt magánegészségügyi intézményben, és a gyógyulásra fordított kiadások harmadát a lakosság saját zsebből fizeti. A tendencia miatt elindította honlapját a legnagyobb magánegészségügyi szolgáltatókat összefogó egyesület, a PRIMUS az átláthatóbb privát egészségügyi megteremtése érdekében.

Két évvel ezelőtt, a PRIMUS megalakulásakor még a szakmai védjegy bevezetése volt az elsődleges, most tovább lépnek, s elindítják a www.primusminoseg.hu oldalukat, ahol az egyesület tagjai, illetve saját szigorú minősítési rendszerükben védjegyet kapó szolgáltatóik szakrendeléseire kereshetnek rá a páciensek.

Illusztráció. (MTI Fotó: Marjai János) Illusztráció. (MTI Fotó: Marjai János)

Az orvoskeresésben az árérzékenység mellett az orvos személye és a kényelmi szempontok is fontos keresési sarokpontok. Leitner György, a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke, az Affidea Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, elsődleges céljuk, hogy a betegek az átlátható módon működő, betegközpontú intézményeket vegyék igénybe. Ezért hozták létre a védjegy minősítési folyamatot, s indítják el az extra garanciát biztosító honlapjukat is, ahol egyfajta betegút-menedzsmentet és edukációt is folytatnak. Itt csak olyan szolgáltatókat találnak a páciensek, amelyek egy szigorú független minősítési rendszernek és próbavásárlásnak megfelelve megszerezték a Minősített Magánegészségügyi Szolgáltató védjegyet.

„Ezzel újabb jelentős lépést teszünk az átláthatóbb, letisztultabb, megbízhatóbb magánegészségügy felé. Nem szerezheti meg a védjegyet az a vállalkozás, ahol próbavásárláskor elmulasztanak számlát adni, vagy hálapénzt fogadnak el. Kizáró ok a szükséges engedélyek hiánya, a feketén foglalkoztatott munkaerő, illetve, ha a szolgálatónak nincs felelősségbiztosítása”

– tette hozzá az egyesület mai sajtótájékoztatóján.

A Primus elnöke arra is rámutatott, hogy a hazai magánegészségügyi piac évek óta töretlenül növekszik, miközben a háztartások is egyre többet költenek egészségügyi kiadásokra: éves szinten az összeg eléri az 1000 milliárd forintot. Folytatódni látszik az elmúlt időszakot jellemző évi 4-5 százalékos bővülési trend is. Felmérésük szerint a magánszolgáltatók ebből évente 300 milliárd forintos forgalmat generálnak, ennek azonban egyharmada, azaz 100 milliárd forint szürke forgalomnak tekinthető, ami jellemzően lakásrendelőknek folyik.

Ugyanakkor igen fontosnak tartják az EESZT (Elektronikai Egészségügyi Szolgáltató Tér) indulását, amely jó eszköze lehet annak, hogy nagyobb transzparenciát eredményezzen, s mintegy indirekt módon „kifehéredjen” az orvosi ellátás. Azzal, hogy az EESZT-ben a páciensek minden adata fent van, igen sok pazarlást lehet megelőzni, például a számtalanszor elvégzett vércsoport azonosítást sem kell unos-untalan megcsináltatni sok pénzért.

A PRIMUS nem titkolt célja, hogy hozzájáruljon a magánszolgáltatói szürkezóna kifehérítéséhez, a paraszolvencia progresszív csökkentéséhez, valamint a köz- és magánellátás felelősségi viszonyainak rendezéséhez. Véleményük szerint létre kell hozni a finanszírozás új modelljét, amely az egymást kiegészítő közösségi- és magánfinanszírozásra épül. A tapasztalatok szerint ugyanis világszerte ezek a vegyes rendszerek működnek a leghatékonyabban: egyszerre képesek biztosítani a várólisták csökkentését és a garantáltan magas színvonalú ellátást.

Úgy látják, hogy az állami finanszírozás alacsony szintje megkívánja a többszintű, kettős biztosítási modell kialakítását, amely co-payment biztosítási formával egészül ki a privát cégek által nyújtott extra szolgáltatások esetében. Mindez hozzájárul az ellátórendszer alulfinanszírozottságának csökkentéséhez (mely állásponttal egyébként a kormány nem ért egyet), a közfinanszírozott kapacitások optimalizálásához, ezáltal az orvoshiány csökkentéséhez, végső soron akár a külföldön dolgozó orvosok számára a hazai életútmodell kialakításához.

Leitner György kijelentette: újra meg kell teremteni a vállalatok érdekeltségét is, hiszen a 2018-as cafeteria változások előtt fontos szereplői voltak az egészségügyi programok finanszírozásának. A PRIMUS azt javasolja, hogy a gazdálkodó szervezetek munkavállalói számára vásárolt egészségügyi szolgáltatások költségként elszámolhatók legyenek.

A PRIMUS tagjai: Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum, Réti, Várszegi és Társai PwC Legal Ügvvédi Iroda, Affidea Magyaroszág, Duna Medical Center, Synlab, Pozitron Diagnosztikai Kft., Rózsakert Medical Center, Da Vinci Magánklinika, Doktor24 Cégcsoport, Quercus Consulting Group (korábbi Szinapszis), Premed Pharma, Rózsakert Medical Center.