2020. január 31. 12:07
mfor.hu

Fogyóeszközökről, gépekről és létesítményüzemeltetési szolgáltatásokról is csak központilag lehetne dönteni, ha elfogadja a koncepciót a kormány, amely szerint van elég pénz az ágazatban.

Folyamatban van az egészségügy átalakítása, ennek részeként az eszközbeszerzések eddigi metódusán is változtatna a kormány. Napirenden van például a központosított közbeszerzés vizsgálata is.

Központilag dönthetnek minden beszerzésről Központilag dönthetnek minden beszerzésről

Lapunk most olyan információ birtokába jutott, amelyből kiderül, hogy milyen tárgyi eszközök kerülhetnének fel erre a listára, amennyiben a kormány úgy dönt, hogy ebbe az irányba tereli az az egészségügy eszközpótlását.

A lista alapján a jövőben tehát a központosítás alá ezek a tételek kerülnének:

A fogyóeszközök közül

a tisztító hatású eszközfertőtlenítő szerek

a röntgen-kontrasztanyagok

a kötésrögzítő kötszerek

a műtéti kötszerek

a primer sebfedők

az orvosi kesztyűk

az infúziós és transzfúziós szerelékek

az intravénás kanülök

az egyszerhasználatos fecskendők

az egyszerhasználatos injekciós tűk

a zárt vérvételi rendszerek.

Továbbá a gépek és berendezések, valamint a kórházak részére egyes létesítményüzemeltetési szolgáltatások beszerzése is ezen a csatornán történhetne.

Végső soron a kórházaknak szükséges eszközök tágabb körét, valamint tevékenységét fedné le a központosított közbeszerzés, azon túl is, ami jelenleg az Állami Egészségügyi Ellátó Központon keresztül történik (de amely alól különleges esetekben felmentést ad az idevágó jogszabály, az intézményekre bízva a beszerzést).

Arról tudomásunk szerint még nincs döntés, hogy mely szervezet végezze a közbeszerzést, de a logikusnak az tűnik, hogy a már meglévő, erre a feladatra szakosodott szervre bízzák a feladatot, és ne újat hozzanak létre erre a célra.

Az egészségügy átalakítása az elmúlt hónapokban került napirendre, a kormány több tagja - köztük a miniszterelnök - is jelezte, hogy nekilátnak a rendszer megújításának. Erre szükség is van, ugyanis az egészségügyi intézményekben minden évben 60-70 milliárd forint adósság halmozódik fel, a kiegyenlítetlen beszállítói számlák miatt.

Ez a visszatérő anomália egyes szakértők szerint a rendszer elégtelen finanszírozására utal, de ismereteink szerint az elmúlt időszakban folytatott kormányzati vizsgálatok arra a megállapításra jutottak, hogy alapvetően nem alulfinanszírozottságról van szó, hanem a struktúra rossz. Vagyis elég pénz megy a rendszerbe - a fejlesztésekre például uniós és hazai forrásokat egyaránt biztosítottak - , de az rosszul hasznosul, az adósság újratermelődik.

Ez viszont arra utal, hogy a kormányzat szerint rossz döntések is vezetnek a finanszírozási problémákhoz. A menedzsment felelősségéről beszélt korábban Orbán Viktor miniszterelnök, illetve Gulyás Gergely miniszter is a legutóbbi Kormányinfókon (sőt, még Lázár János volt miniszter is említette ezt az ágazat rendbetételével összefüggésben, az általa évekkel ezelőtt tartott tájékoztatókon).

Részben ehhez a felelősséghez kapcsolódik, hogy kormányzati vélemények szerint több olyan eset is előfordult, amikor az adósság jelentős része a külföldi tulajdonban lévő beszállítók miatt keletkezett. E cégek állítólagos extraprofitját először a kormányfő hozta szóba, még január elején, arra utalva, hogy ennek elvonásával is lehetne enyhíteni a kórházak adóssággondjain. Az e heti Kormányinfón pedig Gulyás Gergely beszélt arról kérdésünkre, hogy vizsgálataik szerint volt olyan termékkör, amelyért teljesen más árat fizettek a kórházak, pedig egyforma tételekről volt szó.

Arról is hallani, hogy eleve úgy áraznak a cégek, hogy bekalkulálják a számla kiegyenlítésének csúszását, ez viszont újfent áremelkedéshez vezet.

Az szintén érdeklődésünkre derült ki a Kormányinfón, hogy az extraprofit visszaterelésére nem a különadó kivetését választja a kormány. Így viszont csak az marad, hogy áralkuval próbálják lenyomni az árakat. A tárgyalások a beszállítókkal jelenleg is folynak.