2020. április 19. 15:18

A hirdetések bezuhanása megszorításokat hoz a digitális és a print piacon egyaránt. A nyomtatott lapok eladásai tovább esnek, így a Financial Times, a Telegraph és a Guardian is kénytelen az újságírók fizetését csökkenteni. A New York Times-ot leszámítva, amely még nyerhet is a pandémián, elbocsátások, kényszerszabadságok, munkaidőkurtítás - mind napirenden van a médiában. Ami pedig a kicsi, regionális lapokat illeti: java részüket valószínűleg végleg eltörli a járvány.

A Financial Times több cikkben is foglalkozik a sajtó helyzetével a járvány közepette, nem feledkezve el saját magáról sem. A koronavírus okozta válság senkit sem kímél, az online sajtó ugyanúgy szenved a hirdetési piac megroppanása miatt, mint a nyomtatott sajtó. (A Whiterport hazai piaccal foglalkozó sötét előrejelzéséról itt írtunk.)

A Condé Nast - a Vogue, a The New Yorker és a GQ magazinok kiadója - a múlt héten többezer alkalmazottjának - vezetőknek és újságíróknak egyaránt - csökkentette a fizetését.

A lap elemzése szerint az elmúlt hetekben több mint 20 ezer amerikai médiamunkást bocsátottak el, csökkentették a fizetését vagy külték kényszerszabadságra. A megszorítások alól egyetlen kiadó sem kivétel, legyen az pezsgő startup, százéves helyi lap vagy csillogó magazin: olyan hirdetői környezet alakult ki, mint a 2008-as válság alatt. 

Egy férfi újságot olvas a londoni St. Thomas Kórház előtt, miközben Boris Johnson brit miniszterelnök az intenzív osztályon küzd a koronavírussal Londonban, 2020. április 7-én, kedden. (Forrás: Vudi Xhymshiti / Depositphotos) Egy férfi újságot olvas a londoni St. Thomas Kórház előtt, miközben Boris Johnson brit miniszterelnök az intenzív osztályon küzd a koronavírussal Londonban, 2020. április 7-én, kedden. (Forrás: Vudi Xhymshiti / Depositphotos)

A Condé Nast például nemcsak a fizetéseket vágta meg vagy küldött kényszerszabadságra dolgozókat, de elbocsátásokba is kezd, az FT információi szerint májusban. A leépítés mértéke valamilyen alacsony egyjegyű szám lesz, azaz százak távozhatnak a hatezres munkaerőből. Wolfgang Blau, Condé Nast a ügyvezetője szerint a mostani válság hatása nagyobb lesz a 2008-asnál.

Mindenkit sokkolt az üzletmenet ilyen hirtelen leállása: néhány óra alatt zajlott minden, és senki sem látja előre, milyen is lesz az új világ - nyilatkozta Blau.

Lélegeztetőgépre került az "újságírás jövője"

Az előző válság áldozatai főként a régóta küszködő nyomtatott lapok voltak. Azóta többük soha nem indult újra, teret biztosítva az online  sajtónak és hirdetési piacnak. A gazdaság újjáéledésével a befektetők milliárdokat fektettek olyan új - az újságírás jövőjének kikiáltott - médiacégekbe, mint a BuzzFeed, a Vice vagy a Vox.

Most azonban ezeket a lapokat sújtja legkeményebben a válság. A BuzzFeed és a Vice már csökkentette a fizetéseket, míg a Vox olvasói támogatására számít. A The Outline teljesen megszűnt, a Group Nine Media 50 munkatárásától vált meg.

A Newsonomics elemzője, Ken Doctor szerint bár ez tragédia, de üzleti értelemben csak a korábbi folyamatok felgyorsulásának vagyunk szemtanúi. Szerinte az elmúlt öt évben néhány régi márka újbóli felemelkedése, valamint pár digitális bennszülött méretének újrakalibrálása, leginkább csökkenése zajlott. Hogy ez milyen mértékű csökkenés lesz, attól függ, hogy a mostani krízis meddig tart.

Pattogzik a patina

A válság hatása alól maga Financial Times sem tudja kivonni magát. Hiába van az üzleti lapnak 1,1 millió lojális előfizetője, hiába döntött rekordokat az elmúlt hetekben az új előfizetők létszámának növekedése, a hirtelen és súlyos bevételkiesést nem tudta kompenzálni, mondta John Ridding, a lap vezérigazgadója.

Az FT ezért 10 százalékkal csökkenti a legfelső 80 menedzsere és szerkesztője fizetését, egyelőre az év végéig. A többi vezető bérét 20 százalékkal csökkentik, és idén nem fizetnek bónuszokat. Húsz külsős dolgozót fizetett szabadságra küldtek. Ridding maga 30 százalékos fizetéscsökkentést vállalt.

A Guardian és a Telegraph is akár 100 dolgozóját küldheti kényszerszabadságra. A Guardiannál a senior dolgozók bére 20-30 százalékkal csökken a következő hat hónapban. A Telegraph egyelőre a nem-szerkesztőségi személyzeten spórol, nekik négynaposra csökken a munkahetük, a bérük pedig 20 százalékkal lesz soványabb.

Beteg a brit bulvár

A Nagy-Britannia két legnagyobb bulvárlapját, a Daily Mail-t és a Metro-t kiadó DMGT, és az ország legnagyobb regionális hírlapcsoportja, a Reach is az alkalmazottak fizetéscsökkentésére kényszerült.

A DMGT a hónap elején jelentette be, hogy az évi 40 ezer fontnál többet kereső munkavállalók akár 26 százalékos bércsökkentésre is számíthatnak. Fájdalomdíjul a csökkentés összegével megyegyező értékben kapnak DMGT-részvényeket. Ezeket év végéig kötelező is megtartaniuk, ha azonban azt követően eladnák őket, és azok időközben veszítenének az értékükből, a vállalat kifizeti nekik a differenciát.

A DMGT riválisa, a Reach, mely a Daily Expresst, a Daily Start és a Daily Mirrort is kiadja, ugyanaznap durvább megszorításokról döntött: a szerkesztőségek szűk vezetői rétegének 20 százalékkal csökkentették a bérét, a többi dolgozóét 10 százalékkal, azzal a kitétellel, hogy senki órabére nem csökkenhet 9,3 font alá.

A helyi lapoknak annyi

A koronavírus verheti be az utolsó szöget az USA helyi lapjainak koporsójába, fejtegette nemrég a Guardian körképe. Március végén ugyanis többük bejelentette: az újság kiadásának szüneteltetésére kényszerültek, sőt, lehet, hogy soha többé nem is lesz újság.

A Sacramento, a Chico és a Reno News & Reviews című kaliforniai/nevadai hetilapok elnöke, Jeff vonKanael arról beszélt, hogy a járvány mindhárom kiadvány végét jelentheti. A dolgozók csaknem mindegyikét elküldték - egyelőre átmenetileg. Mindennek természetesen az volt az oka, hogy Kalifornia az előző hónap végén bezáratott minden nem létfontosságú üzletet, köztük a mozikkal, koncerthelyiségekkel és galériákkal - olyan bizniszekkel, melyektől a fent említett helyi lapok hirdetésbevételének oroszlánrésze származik. A chicagói újság kevesebb mint egy hét alatt elvesztette a reklámbevételei ötven százalékát.

"Amikor a kaliforniai járványügyi hivatal kihirdette, hogy a továbbiakban nem lehet ötven fősnél nagyobb rendezvényeket szervezni, egyből azt mondtam: végünk", mondja vonKanael.

"Elég jó salesesnek tartom magam, de még én sem tudok hirdetési felületet eladni olyan rendezvényeknek, melyek nem történnek meg, és olyan cégeknek, melyek bezárnak."

A renói kiadvány szerkesztője, Brad Bynum szerint szomorú a fejlemény, de nem meglepő. "Egy ideje úgy éreztük, máról holnapra élünk. A helyi együttesekről, vállalkozásokról és sörfőzdékről írtunk, és tőlük függött a bevételünk."

A regionális lapok megszűnése azért is nagy veszteség a helyi közösségeknek, mert ezekből a médiumokból értesültek - tudtak volna értesülni - a koronavírust illető fontos, helyi információkról. Bár a nagy, központi lapok több erőforrás fölött rendelkeznek, és több, részletesebb információt tudnak szolgáltatni makroszinten, a helyi helyzetre nincs rálátásuk, és nem is feladatuk az, hogy foglalkozzanak vele.

A most végképp kilátástalannak tűnő helyzetbe került kis print újságok már amúgy is egy kihalás szélén álló faj utolsó példányai. Az olvasók és a hirdetők az elmúlt évtizedben természetesen átvándoroltak az online felületekre. A migrálás előtt a helyi print lapok bevételének 60-80 százalékát adták a hirdetések. 2004 és 2019 között aztán csak Kaliforniában a helyi nyomtatott újságok negyedét be kellett zárni az átrendeződő piaci viszonyok miatt. Az utolsó mohikánként megmaradó helyi vállalkozások hirdetéspénzei pedig most tűntek el.

Ez nem minden: a helyi lapokat az csak még nehezebb helyzetbe hozta, hogy a nagy online médiumok egymás után tették szabadon elérhetővé az amúgy fizetős felületeiket, hogy az olvasók korlátozás nélkül hozzáférhessenek a koronavírusos sztorikhoz. A regionális szájtok úgy érezhetik, muszáj követniük ezt a példát, viszont sokuk nem engedheti meg magának, hogy még a digitális előfizetésekből és kattintásokból befolyó pénzt is elveszítse.

Mint hogy a vállalkozások, üzletek bezáratása viszonylag új fejlemény, még el kell telnie néhány hónapnak, míg kiderül, ezek nyomán mekkora károkat szenvedett el a regionális média, hogy melyik lap tud majd visszatérni, és melyiktől kell végleg búcsút venni.

Mindenesetre itt van néhány további szám, egyik sem túl biztató: a legnagyobb amerikai lapkiadó, a Gannet 24 ezer dolgozójának többségét kényszerszabadságra küldte, piaci értéke pedig 1,4 milliárdról 100 millió dollárra zuhant. De hanyatló lapok tömegeiről számol be a BBC és a CNN körképe is. Az EUobserver körképe szerint a dán kormány azt fontolgatja, hogy elkülönít 24 millió eurót a helyi lapok megmentésére. A brit online lapok pedig 57 millió eurónyi hirdetési bevétletől esnek el, ha még három hónapig eltart a járvány - márpedig alighanem el fog - a megmaradt hirdetők ugyanis nem akarnak koronavírussal foglalkozó cikkekben viszontlátni a reklámjukat, és ezért online eszközöket vetettek be a koronás cikkek - pont a legolvasottabb szövegek - feketelistázására.

Most hal meg a print sajtó?

 

A média másik fellegvárában, Nagy-Britanniában sem látszik a kiút a print sajtó számára. A Guardian publicistája és a londoni City University egyetemi professzora, Roy Greenslade arról írt bő egy hete megjelent véleménycikkében, hogy a regionális lapok mellett a nagy újságok is szenvednek: arra kényszerültek, hogy az újonnan ébredt terjesztési problémák miatt drasztikusan csökkentsék a példányszámaikat. A legnyilvánvalóbb terjesztési probléma az újságosstandok bezárása. A példányszám mellett az oldalszám is csökken - ezt már a hirdetők felszívódása hozta magával. A magazinok pedig elkezdték beáldozni a nyomtatott terméket, és átálltak digitális füzetre.

 

Greenslade is úgy véli, hogy bár a lapok java része ideiglenes bezárásról beszél, a károk sokak esetében valószínűleg visszafordíthatatlanok lesznek. A professzor szerint lehetséges, hogy a nyomtatott lappiac ezt a csapást már nem heveri ki, és a koronavírus-járvány egy nagy átalakulási pillanatként vonul be a brit sajtó 380 éves történelmébe. Szerinte a régi média nem fog felgyógyulni, amikor elmúlik a járvány, mert elképzelhetetlennek tartja, hogy azok a kiadók, melyek már most vért izzadva próbálják valahogy menedzselni a nyomtatott lappiac hanyatlását, miközben ezzel egyidejűleg a digitális újságírás megfelelő modelljét keresik, a nagy lenullázódás után még visszamennének a régi útra. Azt írja, a nyomtatott sajtó hosszan elhúzódott hanyatlásának végére valószínűleg a koronavírus tesz majd pontot.


Zuhant a Facebook és a Google is

A FANG-részvények mezőnye (Facebook, Amazon, Netflix és Google), melyek értéke jellemzően együtt szokott mozogni, a koronavírus betörésével kettévált: az otthoni karanténra remekül működő üzleti modellel rendelkező Netflix és Amazon a február végi-március eleji zuhanás után magára talált, és megint emelkedni kezdett, a Facebook és a Google-t tulajdonló Alphabet részvényei viszont a mélyben maradtak, és csak tétován javulgatnak, mutatott rá a Financial Times.

Elválik egymástól a hirdetésre alapozó Facebook-Google páros a szolgáltatással és ekereskedelemmel foglalkozó Amazon-Netflix duótól (Forrás: Ft.com) Elválik egymástól a hirdetésre alapozó Facebook-Google páros a szolgáltatással és ekereskedelemmel foglalkozó Amazon-Netflix duótól (Forrás: Ft.com)

Ez a jelenség aláhúzza, hogy hiába akarja diverzifikálni az üzletmodelljét a legnagyobb közösségi oldal és a legnagyobb kereső, még mindig döntően a reklámbevételekből élnek, azok pedig a világjárvány miatt náluk is megcsappantak, mégpedig olyan mértékben, hogy ez a MoffettNathanson elemzőcég szerint ez le fogja rontani a két techgigász bevételét és nyereségét nemcsak idén, de 2021-ben is. A következő két negyedévben pedig az elemzők szerint 2600-2700 bázisponttal fog lelassulni a Facebook és az Alphabet növekedése, ami még a 2008-as gazdasági világválság hatására bekövetkezett -2100 bázispontos lassulásnál is rosszabb. És mivel az idei évre mindennek odavert a vírus, a MoffettNathanson nem számít gyors visszapattanásra jövőre sem, előrejelzésük szerint a Facebook éves bevétele 12,5 százalékkal, az Alphabeté 10 százalékkal fog tovább csökkenni 2021-ben.

A MoffettNathanson rámutat arra is, hogy a Facebook mennyire függ a kis- és középvállalkozásoktól befolyó hirdetési bevételekre, mivel a legnagyobb hirdetők még mindig csak kisebb mértékben használják a social media platformot kampányaikban.

A 100 legnagyobb hirdető költési arányai az egyes médiatípusoknál A 100 legnagyobb hirdető költési arányai az egyes médiatípusoknál

A Facebook Újságírói Program és az Európai Újságíró Központ egyébként most hozott létre egy pénzügyi alapot a helyi sajtó támogatására a koronavírus válság idején. Ez az Európai Újságírás COVID-19 Támogatási Alap, melybe a közösségimdéia-óriás 3 millió dollárt fektet be. A gyorssegéllyel, melyet a Facebook az EJC-nek juttatott el, a leginkább rászoruló, kis-, és közepes méretű médiumok és újságírók munkáját akarja támogatni. A pénzek odaítélése nem függ attól, hogy egy hírmédium milyen mértékben használja a Facebook eszközeit és termékeit.

Ez azonban inkább tűnik pr-fogásnak, mint valódi segítségnek, mert ez az összeg a bajhoz mérten - mely egyik eredeti okozója nem is a vírus, hanem pont a Facebook és a Google az újságokat kifacsaró üzleti modellje - nagyon kicsi, a program saját bevallása szerint is mitegy 100-300 kis kiadónak kínál 5-től 50 ezer euróig terjedő egyszeri támogatást.

Arról, hogy az ingyenes tartalomszolgáltatás milyen drasztikus változásokat eredményez, itt olvashat: Romba dönti a világunkat, hogy ingyenes tartalmakra építettük az internetet

Győztesei is vannak a járványnak

Mindeközben az online olvasottság és a webes előfizetések soha nem látott mértékben emelkedtek néhány patinás médiabrandnél. Habár a Condé Nast - mint fentebb írtuk - tömeges elbocsátásokra és fizetéscsökkentésekre kényszerül, a viharvertté vált istállójából felfelé kilóg a New Yorker és a Wired, melyek előfizetései március 1 és április 12 között majdnem a tavalyi időszak duplájára emelkedtek. A Wall Street Journal négy hét alatt 140 ezerrel növelte elfőzetői létszámát.

De minden nyertes közül kiemelkedik a New York Times, amit nem ráz meg a járvány, sőt, valószínűleg még erősödni is tudnak a vész közepette. Mark Thompson, a lap elnök-vezérigazgatója egy múlt heti webináron beszélt a NYT helyzetéről, ami abszolút irigylésre méltó: bevételeik több, mint kétharmada az előfizetésekből származik, tehát sokkal jobban állnak, mint mások, hiszen a reklámból származó bevételek az összes bevételek csupán egy negyedét teszik ki, így nem függnek ettől olyan nagy mértékben. 

Amerikában is vannak ugyan újságosstandok, de a print előfizetések döntő többsége házhoz szállítással ér célba, így ez sem érinti a Timest olyan súlyosan. Az olvasótáboruk pedig hatalmas, sok új olvasóval, és a tavalyi év mérlege is kiválóan alakult, nagyon jó pozícióban találta őket tehát a világjárvány. Thompson szerint kijelentheti, hogy stabil a helyzetük. Nem rózsás, de stabil.

A munkafolyamatokat azonban náluk is átalakította a vírus: természetesen itt is otthonról dolgoznak a kollégák, de számukra ez azért nem volt éles váltás, mert az utóbbi időben a lap már tesztelte ezt a munkavégzést. Persze az ennyire elhúzódó home officera így sem lehetett felkészülni, már az ottani újságíróknak is elege van a bezártságból, de az átállás mindenesetre zökkenőmentes volt néhány héttel ezelőtt.

A NYT történelmileg a hosszabb cikkeiről, és nem a rendkívüli híradásairól ismert, de most ezt is megváltoztatták, jelenleg streaming szolgáltatásban is adnak híreket a vírusról. 
 
Mivel nem függnek olyan mértékben a hirdetésektől, mint mások, eddig még nem volt szükség elbocsátásokra vagy a fizetések csökkentésére, sőt a növekedési stratégiájukat folytatjuk következetesen továbbra is. Emellett még újabb munkaerőt is vesznek fel folyamatosan, mert hisznek abban, hogy a digitális előfizetések számát még tovább tudják növelni. 

Thompson szerint óriási hibát követ el az a lap, amelyik a bevételeket féltve fenntartja az online fizetőfalat a cikkei előtt. A NYT-vezető meggyőződése, hogy csak nyerhetnek azzal, hogy levették a fizetőfalat, mert erre nagyon komolyan építhetnek majd a jövőben. (A legutóbb akkor volt a legnagyobb növekedés az előfizetőik számában, amikor a 2016-os választások kapcsán 3 napra levették a fizetőfalat.) Arról nem is beszélve, hogy egy lapnak felelőssége is van abban a tekintetben, hogy az emberek megfelelő tájékoztatást kapjanak. 

A szomszédos Szlovákia tündérmeséje, a Dennik N mindenesetre nem vette le fizetőfalát, előfizetői elpártolásról vagy az új előfizetők elapadásáról nem számoltak be lapunknak.

A hazai piaccal foglalkozó cikkünk, a Media1 közreműködésével, hamarosan olvasható lesz. Addig is olvassa el korábbi cikkünket a témában: Elég lesz-e a kalapozás a magyar médiaiparnak?

(FT 1, 2, 3, 4, Guardian 1, 2, EUobserver)

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.