Csütörtökön kürtölte világgá a Sberbank Europe bankcsoport, hogy eladja több közép- és kelet-európai leányvállalatát, köztük a magyarországit is, hogy jobban tudjon összpontosítani a kulcsfontosságú piacaira.
A bécsi központú Sberbank Europe az orosz Sberbank 100 százalékos tulajdonában áll, s közleménye szerint szerdán megállapodott egy szerbiai, egy szlovéniai és egy ciprusi bankkal – az AIK Banka a.d. Beograd, a Gorenjska Banka d.d., Kranj, valamint az Agri Europe Cyprus Ltd nevű pénzügyi társasággal – a magyarországi, bosznia-hercegovinai, horvátországi, szerbiai és szlovéniai leánybankjainak eladásáról. Még az is kiderült, hogy a tranzakció lezárása a nemzeti és nemzetközi szabályozó hatóságok, valamint a nemzeti versenyhatóságok jóváhagyásától függ, és várhatóan 2022-ben megtörténik.
A portfolio.hu értesülése szerint azonban valójában nem három, hanem egy vevőről van szó. Méghozzá a szerb üzleti élet egyik legismertebb figurájáról, a cukorkirályként emlegetett Miodrag Kosticról, ő állhat a szerb, a szlovén és a ciprusi bankok mögött. Kostic karrierjét a 80-as években kezdte, külkereskedelemmel és feldolgozóipari tevékenységekkel foglalkozott, érdekeltségei 1995-re MK Group néven egész cégcsoporttá nőtték ki magukat. Számos vajdasági cukorgyár felvásárlás miatt kapta a „cukorkirály” becenevet.
A bankpiacra 2014-ben tette be a lábát az MK Group, amikor is megvette a legnagyobb tíz szerbiai bank egyike, az AIK Banka többségi részesedését, s Kostic az egykori jugoszláv agrárbank igazgatóságának elnöke lett. De itt nem állt meg, tovább terjeszkedett, s 2019 júniusától a szlovén, 2,2 milliárd eurós mérlegfőösszegű Gorenjska Bankot kebelezte be, s nem tett le a további régiós terjeszkedéséről. Ennek logikus terméke lehet a most bejelentett hármas tranzakció.
Lapunk azonban hazai bankárberkekből úgy értesült, hogy nem sokáig marad Kosticnál a magyar Sberbank, az már 2022 közepére, őszére új kezekbe kerülhet. Forrásaink szinte biztosra veszik, hogy a magyar piacon már most is jelenlévő másik hitelintézet lesz az új gazda. A legtöbben a Raiffeisen Bankra esküsznek, de emellett szóba került potenciális vevőként a Magyar Bankholding neve is, amely három hitelintézetből, a Budapest Bankból, az MKB Bankból és a Takarékbankból gyúr össze egy bankot, amely mérlegfőösszege alapján az OTP Bank után a második legnagyobb hazai hitelintézet lesz, a kitűzött menetrend szerint 2023 közepén. Hozzájuk csatlakozna tehát a Sberbank, de az sem kizárt, hogy nem ő lesz az egyedüli, hiszen korábban a Duna Takarék Bank kooptálását is szinte kész tényként kezelték a hazai bankpiacon.
Mindenesetre a Sberbank mostani ügyfeleinek nincs okuk az aggodalomra. Ha számlavezető, illetve hitelező bankjuk neve esetleg más is lesz, a tulajdonosváltás nem veszélyezteti a számláikon lévő pénzeiket. Ahogy ez történt már számos esetben, például amikor az Erste vette meg a Citibank lakossági üzletágát.
Lapunkhoz eljuttatott közleményében a Sberbank Magyarország Zrt. is szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy a november 3-án bejelentett tulajdonosváltás nincs hatással a bank tevékenységére. A hitelintézet marad a hazai piacon, az eddig megszokott módon szolgálja ki az ügyfeleit, ők nem tapasztalnak majd változást a kiszolgálás minőségében és teendőjük sincsen. A bank folyamatosan tájékoztatni fogja az ügyfeleit a témával kapcsolatban a honlapján, ahol az ügyfelek a leggyakrabban előforduló kérdéseikre is választ kaphatnak.
A Sberbank a lapunk által elkészített rangsor alapján a 2020-ban 28 tagú hazai banki mezőnyben az 511 milliárd forintos mérlegfőösszegével a 17. helyet foglalta el. Más kérdés, hogy a 2019-ben még nyereséges működése tavaly veszteségbe váltott, mínusza meghaladta az 1,1 milliárdot. Ám nem emiatt válnak meg tőle az oroszok, hanem – mint cikkünk elején említettük – azért, hogy a fontosabbnak tartott piacaikra tudjanak koncentrálni.
