<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
8p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Januárban egy sokkszerű adóemeléssel már szembesültek a dohányosok, amit áprilisban egy kisebb mértékű újabb növekedés követ majd. Ez értelemszerűen idén alaposan megdobja az árakat, miközben egyáltalán nem biztos, hogy a folyamatok nyugvó pontra jutnak. Az uniós szabályozás terén ugyanis változások várhatóak.

Akik dohányoznak, azok közül sokan fogadkoztak tavaly év végén hallva az áremelések hírét, hogy leteszik a cigarettát. Ugyanakkor a gyakorlatban az ilyen újévi fogadalmak nem feltétlenül realizálódnak. Ha pedig megnézzük a dohánytermékek forgalmi statisztikáit, akkor azt láthatjuk, hogy a lakosság 2020 utolsó két hónapjában betankolt cigarettából, a 2019-es forgalomhoz képest 15 százalékkal többet értékesítettek ugyanis ekkor. Mindez azt sugallja, hogy a többség a leszokás helyett más stratégiát választott.

Persze ez csak átmeneti megoldás - azok, akik nagyobb mennyiséget vásároltak fel, ismét válaszút elé kerülnek, amikor elszívják ezeket a cigarettákat: átkozódva megveszik drágábban a megszokott márkát, olcsóbb cigarettára váltanak, esetleg vágott dohányt vesznek, amiből maguknak sodorják a füstölnivalót. Persze az ilyen drasztikus áremelések a feketepiacnak is adnak egy-egy lökést, hiába küzdenek a csempészek ellen kettőzött erővel a pénzügyőrök. Lesznek olyanok is, akik a még mindig viszonylag újdonságnak számító „kütyüs nikotinbevitelre” váltanak, legyen szó hevített dohánytermékekről vagy elektromos cigarettáról. És lesznek persze olyanok is, akik végleg lemondanak a káros szenvedélyről.

Vélhetőleg azonban – a fent említett fogadkozások ellenére is – nem lesznek extrém nagy számban, a dohánytermékek ugyanis közgazdasági megfogalmazás szerint árrugalmatlan termékek, vagyis a forgalom alakulását csak kismértékben befolyásolja az, hogy mennyit kell érte fizetni. Hiába drágul a termék, a forgalom várhatóan csak minimális mértékben fog visszaesni.

Ezúttal tényleg Brüsszel áll a háttérben

Sokak számára tűnik érthetetlennek, hogy miért emelik idén viszonylag rövid időn belül két alkalommal is jelentős mértékben a jövedéki adók mértékét, ami aztán visszaköszön természetesen a fogyasztói árban is.

A dolog magyarázata, hogy az Európai Unióban a dohánytermékek adóterhelésére rögzített szabályok vannak, amelyek előírnak egy minimális mértéket.

Hogy ne legyen túl egyszerű a dolog, a szabályok előírnak egy tételes minimális adóterhet, ami 90 eurót jelent 1000 szálanként, illetve azt is, hogy a jövedéki adó mértékének a kiskereskedelmi (súlyozott) ár 60 százalékát el kell érni. Néhány államban, így Magyarországon is, ahol nagyon magas az áfa mértéke, ez a 60 százalék szinte teljesíthetetlen, ha a piaci szereplők még árrést is szeretnének érvényesíteni. Éppen ezért az unió ad egy olyan lehetőséget is, hogy 1000 szálanként érje el a jövedéki adó a 115 eurót, és akkor nem kell megfelelni az előbb említett 60 százalékos aránynak.

A probléma az volt, hogy Magyarország 2017-ig kapott haladékot a dohánytermékek adóharmonizációjára, ám azt követően sem felelt meg az uniós előírásoknak a magyar jövedéki adó. Ezért végigjárva a megfelelő fórumokat az ügy végül odáig jutott, hogy az Európai Bizottság bíróság elé citálta ebben az ügyben hazánkat.

A kormány a jogi retorziók elkerülése érdekében döntött úgy, hogy két drasztikus lépéssel rendezi a kérdést.

A helyzetet egyébként az is súlyosbította, hogy a 2017-es határidő óta, amikor az euróval szemben a forint nagyon stabilan 300-310 között mozgott, számottevően gyengült a magyar fizetőeszköz.

Ez pedig forintban számolva a fent említett 115 eurós értéket is felfele mozdította. Az uniós előírások szerint egyébként az október első munkanapján érvényes árfolyam az irányadó, ami 2020-ban 361,89 volt. Ha ehhez az értékhez képest idén október elején jóval gyengébb szinten állna a forint az euró ellenében, akkor az uniós kötelezettségek miatt a kormány újabb adóemelésre kényszerülhet.

Az irányelv felülvizsgálata is hozhat változásokat

Érdekesség, hogy a magyar fogyasztók ugyan az adóemelést drasztikus drágulásként élik meg, ám

uniós összevetésben ennek ellenére a magyar adóterhelés és az árak továbbra is alacsonynak számítanak.

Több tagország is a minimális jövedéki adónál jóval nagyobb mértékű terheléssel sújtja a dohánytermékeket, így hiába az Európai Bizottság igyekezete, hogy az árakat közelítsék egymáshoz, ez nem sikerült.

Az általunk megkérdezett szakértő szerint az aligha képzelhető el, hogy a jövedéki adóra uniós szinten felső limitet vezetnének be, így ha a közösségben valóban prioritást jelent az árak harmonizálása, akkor akár további adóemelés is következhet. Hogy a jövedéki adóval kapcsolatos kérdések valóban napirendre kerülnek-e, az ugyanakkor bizonytalan. Várható ellenben, hogy az uniós dohányadó-irányelv felülvizsgálatát megteszik, egyes uniós munkaanyagokban ugyanis ennek már nyoma van. Az irányelv felülvizsgálatát mindenképpen indokolja az a tény, hogy megalkotása, illetve legutóbbi frissítése óta nagyon sok új, cigarettaszerű termék jelent meg a piacokon.

Nem egységes az EU-ban az e-cigaretta szabályozása (Fotó: Pixabay)Nem egységes az EU-ban az e-cigaretta szabályozása (Fotó: Pixabay)

Ezek egy része egyébként tartalmaz dohányt, míg más részük „csak” nikotint, legyen szó elektromos cigarettáról vagy tapaszokról. Ezen termékek kapcsán jelenleg nincs egységes szabályozás, tagállamonként eltérő, hogy akár adózási, akár forgalmazási szempontból dohánytermékként tekintek-e ezekre. Magyarország ebből a szempontból élenjárónak tekinthető, hiszen 2017-től minden ilyen jellegű terméket a klasszikus dohánytermékekhez hasonlóan kezelnek, illetve adóztatnak is.

Számos következménye lenne az adóemelésnek

Érdemes megemlíteni, hogy a hazai költségvetésben az újabb típusú termékekből származó adóbevételek nem jelentenek kiugró összeget. Ebben az is közrejátszhatott, hogy a korai szabályozás folytán életbe lépett egységes szempontrendszerrel elérték, hogy a dohányosok a kedvezőbb árak miatt ne váltsanak elektromos cigarettára vagy hevítéses technológiát alkalmazó eszközre. Összességében ugyanakkor a jövedéki adót és a dohánytermékeket érintő áfát figyelembe véve 600 milliárd forint folyik be a büdzsébe, ami már komoly tételnek számít.

Tekintve, hogy a költségvetés bevételei – igaz nem csak nálunk, hanem az unióban mindenütt – a koronavírus-járvány okozta válságban visszaestek, felmerülhet az is, hogy egy újabb jövedékiadó-emeléssel próbálják javítani az egyensúlyt. Ez elvileg már csak azért sem elvetélt ötlet, mert mint azt fent említettük, egy árrugalmatlan termékről van szó. A lapunk által megkérdezett szakértő szerint viszont önmagában a dohánytermékek adóemelése aligha oldaná meg a helyzetet, hiszen néhány tízmilliárdos összeggel javítaná a büdzsé helyzetét, a járvány ennél sokkal nagyobb léket vágott ugyanis abba. Az persze

nem zárható ki, hogy számos más - negatív társadalmi megítélés alá eső - termékkel együtt a cigarettára is további adót vet majd ki a kormány.

Ezzel szemben a felnőtt népesség negyedét érintené az áremelés, aminek nehéz felmérni a politikai hatását. Ráadásul további gazdasági vetületei is lennének az adóemelésnek, így például az uniós szinten magasnak számító magyar inflációt tovább emelné. Ez utóbbi azért is érdekes, mert például visszahat a reálkamatokra, ami pedig a forint árfolyamára gyakorol hatást (erről laptársunk, a Privátbankár.hu írt a közelmúltban, amelyet itt olvashat el).

Az infláció egyébként is érzékeny téma a választások előtti évben, amikor a járvány okozta gazdasági problémák erodálták a kormány népszerűségét. A gazdasági helyzet miatt a minimálbéreknél ezúttal csak igen szerény mértékű reálbér növekedést sikerült a munkavállalóknak elérni, az infláció nöekedésével viszont ez is elolvadna.

A dohánytermékek pedig az elmúlt hónapokban folyamatosan hozzájárultak a pénzromláshoz. Decemberben például a maginfláció 0,1 százalékponttal emelkedett, aminek hátterében az alkohol és dohánytermékek magasabb áremelkedése állt a Magyar Nemzeti Bank elemzése szerint. Ráadásul az MNB januárban a nagyobb mértékű adóemelés hatását is megállapította. Mint elemzésükben írták, januárban a maginfláció 0,2 százalékponttal emelkedett, ennek hátterében döntően az alkohol és dohánytermékek magasabb árdinamikája áll, melyet a januári jövedékiadó-emelés okozott.

Ezek alapján tehát egy újabb adóemelés mellett éppen úgy szólnak érvek, mint ellene. A kérdés, hogy a pandémiás helyzetben a politikai népszerűség-, vagy a költségvetési bevételek növelése lesz hangsúlyosabb. Ez ugyanis eldöntheti, hogy sor kerül-e a már eldöntött adóemeléseken túl további lépésekre a közeljövőben.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.