Az idei áremelések után sem nyugodhatnak meg a nikotinfüggők

Akik dohányoznak, azok közül sokan fogadkoztak tavaly év végén hallva az áremelések hírét, hogy leteszik a cigarettát. Ugyanakkor a gyakorlatban az ilyen újévi fogadalmak nem feltétlenül realizálódnak. Ha pedig megnézzük a dohánytermékek forgalmi statisztikáit, akkor azt láthatjuk, hogy a lakosság 2020 utolsó két hónapjában betankolt cigarettából, a 2019-es forgalomhoz képest 15 százalékkal többet értékesítettek ugyanis ekkor. Mindez azt sugallja, hogy a többség a leszokás helyett más stratégiát választott.

Persze ez csak átmeneti megoldás - azok, akik nagyobb mennyiséget vásároltak fel, ismét válaszút elé kerülnek, amikor elszívják ezeket a cigarettákat: átkozódva megveszik drágábban a megszokott márkát, olcsóbb cigarettára váltanak, esetleg vágott dohányt vesznek, amiből maguknak sodorják a füstölnivalót. Persze az ilyen drasztikus áremelések a feketepiacnak is adnak egy-egy lökést, hiába küzdenek a csempészek ellen kettőzött erővel a pénzügyőrök. Lesznek olyanok is, akik a még mindig viszonylag újdonságnak számító „kütyüs nikotinbevitelre” váltanak, legyen szó hevített dohánytermékekről vagy elektromos cigarettáról. És lesznek persze olyanok is, akik végleg lemondanak a káros szenvedélyről.

Vélhetőleg azonban – a fent említett fogadkozások ellenére is – nem lesznek extrém nagy számban, a dohánytermékek ugyanis közgazdasági megfogalmazás szerint árrugalmatlan termékek, vagyis a forgalom alakulását csak kismértékben befolyásolja az, hogy mennyit kell érte fizetni. Hiába drágul a termék, a forgalom várhatóan csak minimális mértékben fog visszaesni.

Ezúttal tényleg Brüsszel áll a háttérben

Sokak számára tűnik érthetetlennek, hogy miért emelik idén viszonylag rövid időn belül két alkalommal is jelentős mértékben a jövedéki adók mértékét, ami aztán visszaköszön természetesen a fogyasztói árban is.

A dolog magyarázata, hogy az Európai Unióban a dohánytermékek adóterhelésére rögzített szabályok vannak, amelyek előírnak egy minimális mértéket.