Változatlanul negatív a hazai kis- és középvállalkozói (kkv) szektor hangulata – derült ki a K&H kkv bizalmi index 2025. második negyedéves kutatási adataiból. Az ipari termelés visszaesése, valamint az alig javuló GDP-adatok megalapozzák a cégvezetők rosszkedvét. Folytatódott ugyanis a csökkenő tendencia az áprilistól júniusig terjedő időszakban is a 2022 harmadik negyedéve óta negatívba hajlott indexben.
Jelenleg -14 ponton áll a mutató, amire legutóbb az orosz-ukrán konfliktus kitörésekor volt példa.
Ágazat szerinti bontásban is érezhető a kkv-k pesszimizmusa, főleg az ipari és a szolgáltató cégek esetében a legszembetűnőbb a várakozások romlása. Előbbiek -8 ponttal visszatértek az egy évvel ezelőtt mért szintre az első negyedéves -6 pontról, utóbbiak esetében pedig -17 ponton áll a mutató, amire 2013 óta nem volt példa. Egyedül a kereskedelmi szektor mutatója növekedett -17 pontról, de a jelenlegi -13 ponttal még mindig erősen negatív.
„A friss, 2025. második negyedévére vonatkozó kkv bizalmi index eredményei sajnos romló tendenciát mutatnak a vállalkozások elvárásait tekintve, hiszen nem számítanak növekvő árbevételre a jelenlegi gazdasági helyzetben. A K&H számára ebben a kihívásokkal teli időszakban különösen fontos a kkv-szektor támogatása, amelyet innovatív banki és finanszírozási szolgáltatásokkal, fenntartható működést és fejlesztést elősegítő megoldásokkal, valamint pénzügyi tudatosságot növelő tanácsokkal valósítunk meg, hogy a cégek növelhessék ellenállóképességüket a piaci realitásokkal szemben” – értékelte az adatokat Oraveczné Németh Ildikó, a K&H lakossági és kkv szegmens marketingvezetője.
Szűkül az olló az árbevétel-nyereség relációban
Az elmúlt egy évben 7 százalékon stabilizálódott a kkv-k éves árbevétel-növekedési várakozása, ami az utolsó mérési ciklusban csökkent, már csak 6 százalékos növekménnyel számolnak a cégvezetők. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a mérséklődés ellenére továbbra is növekedéssel kalkulálnak a kkv-k. Nyereség vonatkozásában nem történt változás – az elmúlt egy évben átlagosan 4 százalékos haszonnal terveztek a vállalkozások vezetői és hároméves viszonylatban is stabilan 4 százalék körül alakult az átlagos nyereség ráta, egy-egy százalékpontnyi alkalmankénti kilengéssel.
Cégméret szerint vizsgálva az árbevétel alakulását, egyedül a legnagyobb, 300 millió és kétmilliárd forint közötti árbevételt realizáló vállalatok esetében látható érdemi változás, 3 százalékpontos csökkenést mutat a bevételi várakozásuk, amely így 4 százalékon áll. A középső, 100-300 millió forintos árbevételi kategóriába eső cégeknél egy százalékpontos csökkenéssel 6 százalék környéki értékeket mért a kutatás, a legkisebbek várakozásai viszont ezzel ellentétesen, egy százalékponttal nőttek, elérve a 7 százalékot.
„A legkisebbek működésére jobban hatnak a kormány által bevezetett gazdaságélénkítő programok, míg a legnagyobb kkv-k esetében már nagyobb mértékben jelen van az export, és a jelenlegi bizonytalan nemzetközi gazdasági helyzet óvatosságra inti őket, többek között erre is visszavezethető a pesszimistább hangulatuk” – tette hozzá a szakember.
Noha a nyereségre vonatkozó előrejelzés 4 százalék körül stagnál a teljes minta esetében, cégméret szerint nézve árnyaltabb képet mutat a kkv-k vélekedése: a legkisebbek átlagos várakozásai másfél százalékpontot meghaladó mértékben javultak, elérve a 4 százalékot, a közepes méretű vállalatoké 1 százalékponttal, a legnagyobbaké 2 százalékponttal csökkent. Az előbbiek így 4, utóbbiak pedig 2 százalékos átlagos nyereségnövekedést prognosztizálnak.
