Varga Mihály pénzügyminiszter az OTP Bank közgyűlésén azzal kezdte miniszteri köszöntőjét, hogy a részvényesek számára talán az osztalékfizetési döntés érdekesebb lehet, mint az ő gondolatai. Azt hangsúlyozta, hogy nehéz éveket élünk, hiszen a Covid után újabb kihívások érték a gazdaságot és a piaci szereplőket is.
A stabilitás így felértékelődik, de szerinte a magyar gazdaság stabil. A gazdasági növekedés erős volt 2021-ben, és a bővülés idén is folytatódik. Igaz, annak mértéke kérdéses, hiszen például az energiaárak teljesen kiszámíthatatlanok.
A pénzügyminiszter kifejtette: fontos láb a stabilitásban a beruházások jelentős növekedése, tavaly például 12 ezer milliárd forint értékben valósultak meg beruházások. A harmadik fontos támasz a foglalkoztatás, ami szintén nagyon jó számokat mutat: továbbra is magas a foglalkoztatottság és alacsony a munkanélküliségi ráta. Szerinte, miután a teljes foglalkoztatottsághoz közelítünk, valószínűleg megmarad a bérdinamika, ami pedig támogatja a lakossági fogyasztást, ez pedig várhatóan a banki eredményeket is növelheti.
Hozzátette: a viharos időkhöz a kormány is alkalmazkodik, ennek érdekében az év végén beruházásokat fogtak vissza. Magyarország pénzügyi és gazdasági stabilitása nem kérdéses, ugyanakkor nagyon fontos lenne, hogy minél előbb lezáruljon az ukrán háború.
Varga Mihály elismerő szavakkal méltatta az OTP Bank vezetőjét, Csányi Sándort is, aki immár közel három évtizede irányítja sikeresen a pénzintézetet, amely évről-évre bővül, és jelentős külföldi érdekeltségeket épített ki.
A miniszter szavaira reagálva Csányi Sándor megköszönte az elismerő szavakat és abbéli reményét fejezte ki, hogy a kormány bölcs döntést hoz majd az esetleges szektoriális adók kapcsán. Mint azt a bank elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta, a pénzintézet bevételeinek nagyobb része a nemzetközi leányvállalatoktól származik, így nem lenne szerencsés erre is valamiféle adót kivetni.
Csányi Sándor elmondta a tavalyi eredmények kapcsán, hogy a korrigált adózás utáni eredmény 496 milliárd forint volt, ami történelmi rekord lett. Az is rendkívüli, hogy 2021-ben a külföldi leányvállalatok 51 százalékát adták az eredménynek. Az organikus növekedés is jelentős volt, ezt segítették az akvizíciók. A külföldi leányok kapcsán a cégvezető úgy vélekedett, hogy az ukrán háború azért is különösen sajnálatos, mert az ottani leányvállalatuk tavaly különösen jól teljesített.
A megtérülési arány (ROE) kimagasló volt, és a költségek aránya is csökkent. Továbbra is rendkívül konzervatív a tartalékolási politika, ennek ellenére a korábbi céltartalékok egy részének visszaírása is növelte az eredményeket.
A tőkemegfelelés messze a megkövetelt szintek felett maradt a dinamikus akvizíciós tevékenység ellenére. Az Európai Bankszövetség stressztesztjén a régióban a legjobb eredményt érték el, az EU-ban pedig a 12. legjobbak lettek. Az év végén 3300 milliárd forint plusz likviditással rendelkezett a bank. A hitel-betét mutató 75 százalékos, így ennek kockázata is alacsony. A nemteljesítő hitelek aránya kedvező, a régiós aránynak megfelelő.
Csányi Sándor szerint az MNB korábbi lépései - például a devizahitelezés korlátozása, jövedelemarányos törlesztési mutató (JTM) bevezetése - hozzájárultak ahhoz, hogy az OTP és a magyar bankok stabilitása biztosított legyen. Mint a bank első embere elmondta, nem csak a számok, de számos értékelés is elismeri a társaság teljesítményét.
A digitalizáció kapcsán kiemelte, hogy néhány évvel ezelőtt volt némi lemaradásuk, amit azóta nem csak behoztak, de ismét a piacvezetők között vannak. Többek között az OTP applikációjának köszönhetően sikerült a sárga csekkek fizetését online csatornára terelni. Az online bankolás és a kártyahasználat is jelentősen nőtt. Ennek kapcsán megint volt Csányi Sándornak egy kikacsintása Varga Mihály felé, amikor azt mondta, hogy szerinte nehezen értelmezhető, hogy a transzparens átutalásokat tranzakciós díjjal terhelik.
A háború az OTP Banknál korlátozott mértékben hat a tőkehelyzetre, ugyanakkor az eredményességet mindenképpen rontani fogja. Ez igaz mind Ukrajnára, ahol a háború miatt az operáció nehézségekbe ütközik, mind Oroszországra, ahol a szankciók hatására borulnak a tervek.
2021-ben az adózott eredményben Ukrajna 40, Oroszország 38 milliárd forintot hozott, az idei folyamatok eredménye egyelőre nehezen prognosztizálható. Csányi Sándor azt mondta, hogy ha teljes mértékben megszüntetnék a működést, akkor a tőkemegfelelési mutató teljes bezárás esetén 150 bázisponttal csökkenne, ami még mindig bőven az elvárt szint felett van.
A fentiek mellett 100 milliárd forint értékben vannak orosz kötvényei az OTP-nek. Összességében úgy gondolják, hogy ezek be fognak folyni, de átmenetileg lehet leírás. Csányi Sándor azt mondta, hogy egyik ország esetén sem gondolják, hogy tőkeemlést kellene végrehajtani. Pozitívum, hogy a betéti állomány mindkét országban nőtt a háború kitörése óta. Likviditáspótlásra sincs szükség, Ukrajnában például a hitelezési tevékenységet is tudják gyorsítani, például az agráriumban.
Csányi Sándor felelősséggel nem mert a várható összegre (veszteségre) számot mondani. Mint jelezte, a magyar igazgatóságnak van egy előrejelzése, amit azért nem kívánt megosztani, mert az ukrán leány vezetősége szerint annál jóval kisebb lehet majd a mínusz.
Az igazgatóság a korábban elhalasztott osztalék kifizetését javasolta. A 2019-es és 2020-as eredmény után részvényenként 425,89 forintot fizetnek, míg a 2021-es évre 3,57 forintot. Így összességében az OTP részvényesei papíronként 429,4 forint osztalékot kapnak.
