2018. november 30. 09:59
mfor.hu

Mivel a rendszerváltás éveinek vállalkozói generációja egyre idősebb, így akármennyire is fájó kijelentés, érdemes felkészülni távozásuk jogi vonatkozásaira is. 

A sajtó nem véletlenül foglalkozik egyre gyakrabban a családi vállalkozások utódlásával, a rendszerváltás után megjelenő hazai cégtulajdonosok jelentős része ugyanis nyugdíjas kor közelébe került. Az időskorú vezetők esetében számolni kell azzal, hogy az életükből hátralevő idő korlátozott, így váratlanul is bekövetkezhet a vezető halála. Jogilag akár bonyolult helyzetet is okozhat mindez, ha például az elhunyt egy személyben a vállalkozás vezetője és tulajdonosa is. Ekkor, mint azt Dr. Szente Szabolcs közjegyzőhelyettes is megerősítette, elsődlegesen az a fontos, hogy a vállalkozás működőképességét biztosítsák. A hazai jogszabályok szerint az örökhagyó halálával ugyan annak vagyona minden további jogcselekmény nélkül azonnal átszáll az örökösökre, ám ez a gyakorlatban nem ilyen egyszerű, hiszen sokszor hónapok is eltelhetnek, amíg a jogutódlást igazoló hagyatéki végzést kiállítják, és az jogerőre emelkedik.

Ilyen tragikus esetekben a családtagok elsőként nem feltétlenül a vállalkozás napi működésére és ügyvitelére koncentrálnak, pedig ez kérdés többek között azért is érdemel kiemelt figyelmet, mert a vállalatoknak az adóhatóság és a cégbíróság felé is kötelezettségeik vannak, amelyek elmulasztása akár bírósági törvényességi felügyeleti eljárás megindítását, bírságot, sőt adott esetben a cég törlését is maga után vonhatja.

Cégformától is függ, mi vár a vállalkozásra


A Polgári Törvénykönyv szerint például, ha a tag halála miatt egy közkereseti társaság tagjainak száma 1 főre csökken és ettől számított 6 hónapon belül az elhunyt helyére új tagot nem jelentenek be a cégbíróságnál, akkor ezen társaság megszűnik.

Egy Kft. esetén előfordulhat az is, hogy a cégvezető halála miatt a vállalkozás napi működését sem lehet biztosítani. Ez akkor állhat elő, ha a cég egyik olyan tagja – jellemzően többségi tulajdonosa - hunyt el, aki az ügyvezetői teendőket is ellátta. Mivel a tag halála miatt nem lehet szabályosan összehívni a taggyűlést, így arra sem lesz lehetőség, hogy a cég új ügyvezetőt válasszon - biztosítva ezzel a napi működést addig, amíg az elhunyt tag vonatkozásában a jogutódlás kérdése nem rendeződik.

Van megoldás az átmeneti állapotban

Öröm az ürömben, hogy még az örökhagyó életében, illetve a hagyatéki eljárás lezárásáig is többféle lehetőség van, amivel a kialakult helyzet kezelhető. Dr. Szente Szabolcs közjegyzőhelyettes szerint az a legegyszerűbb helyzet, amikor az eltávozó csak a vezető tisztségviselői tisztséget töltötte be, például egy kft. ügyvezetője vagy egy részvénytársaság vezérigazgatója, esetleg igazgatósági tagja volt. Ilyen esetben a hagyatéki eljárástól függetlenül a társaság legfőbb szerve (tagok gyűlése, taggyűlés, közgyűlés) új vezető tisztségviselőt tud megválasztani.
Ha azonban a néhai vezető tulajdonos is volt, akkor az egészen más helyzetet teremt. Ekkor ugyanis, ahogy fent jeleztük, az örökösök a hagyatéki eljárás lezárásáig nem tudják a tulajdonosi jogaikat gyakorolni. Szerencsére erre az esetre is van több megoldás, amit a jog az örökösök számára biztosít.

Viszonylag új jogintézmény a magyar jogban a végrendeleti végrehajtó kijelölésének lehetősége, akinek megbízatása a hagyaték megnyílta után jön létre. A végrendeleti végrehajtó jogait vagy az örökhagyó rögzíti a végrendeletében, vagy ha ezt nem tette meg, akkor a törvény alapján végezheti feladatait. Ilyen jogkör például, hogy az eljáró hatóságokat a hagyaték leltározásában segítse és az örökösök javára szükség esetén biztosítási intézkedést indítványozzon. A végrendeleti végrehajtó feladatai közé tartozik az is, hogy a hagyatéki eljárás lezárásáig a vállalkozásokban (gazdaságban/szövetkezetben) meglévő tulajdonrészekkel kapcsolatos tagsági jogokat gyakorolja.

Ügygondnokot is kérhetnek az örökösök

Amennyiben az örökhagyó nem rendelkezett végrendeleti végrehajtóról, akkor sem kell kétségbeesni, az örökösök ugyanis ügygondnok kirendelése kérhetik a jegyzőtől, vagy – ami a gyakorlatban inkább jellemző – ha már megküldték a közjegyzőhöz a hagyatéki leltárt, akkor tőle. Sok időt lehet spórolni azzal, ha az örökösök már az önkormányzatnál, a hagyatéki leltár felvételénél jelzik a problémát és kérik az ügygondnok kirendelését. A probléma az, hogy az örökösöknek általában fogalmuk sincsen, hogy ezzel foglalkozni kellene, és ugyancsak nem ismerik pl. a közkereseti társaság tekintetében fentebb említett a 6 hónapos törvényi határidőt sem. Az ügygondnok kirendelése – amely tisztségre tipikusan ügyvédet szoktak kirendelni – néhány napot vesz igénybe, neki egyébként juttatás jár, amelynek a díját a jegyző/közjegyző határozza meg, és azt meg kell előlegezni.

Az ügygondnok el tud járni a céges ügyekben, és bizonyos korlátozások mellett döntésekben is részt vehet. Az ügygondnok feladata a társaság működésének biztosítása érdekében szükséges feladatok ellátása, azonban csak olyan döntéseket hozhat, amely nem jár a társaság szempontjából vagyoncsökkenéssel.

Érdemes időben lépni, ha idős a cégtulajdonos (Fotó: Pixabay.com) Érdemes időben lépni, ha idős a cégtulajdonos (Fotó: Pixabay.com)

Sajnos előfordul olyan eset is, hogy a tagok között vita van, ilyenkor az örökösöknek lehetőségük van biztosítási intézkedés kérésére a jegyzőtől vagy a közjegyzőtől. Ilyen esetben egyébként ugyancsak ügygondnokot rendelhetnek ki, aki intézkedhet a vállalkozással kapcsolatban a hagyatéki eljárás lezárásáig.

A harmadik lehetőség, hogy az ügygondnok kirendelése helyett az örökösök úgynevezett részhagyaték-átadó végzést kérnek a társasági részesedés (pl. korlátolt felelősségű társaság üzletrésze) vonatkozásában. Ennek az a lényege, hogy nem kell minden információt és a hagyatéki eljárás végét megvárni, hanem a vállalkozás vagy az üzletrész tulajdoni jogai a végleges hagyatékátadó végzés előtt átörökíthetők. Érdemes megjegyezni, hogy ez csak abban az esetben járható, ha a cégrészesedés jogutódlása kérdésében nincs vita az örökösök között és a hagyatékátadásnak egyéb törvényes akadálya nincs.

Konzultáljon szakértővel

Ahogy az a fentiekből kiderül vállalkozás vagy üzletrész öröklése jogilag bonyolult esetekben is megoldható. Ugyanakkor a szakemberek szerint egy idős – esetleg egészségében is megroppant –, előrelátó cégtulajdonosnak érdemes felkészülni a halál esetére is, és legalább a cégvezetést megosztani. Az örökléssel, végrendelkezéssel, valamint a családi cég átörökítésével kapcsolatos jogi kérdésekben pedig érdemes mielőbb közjegyzőt, vagy öröklési ügyekben és cégügyekben jártas ügyvédet felkeresni, és velük konzultálni.