2018. november 30. 09:59
mfor.hu

Mivel a rendszerváltás éveinek vállalkozói generációja egyre idősebb, így akármennyire is fájó kijelentés, érdemes felkészülni távozásuk jogi vonatkozásaira is. 

A sajtó nem véletlenül foglalkozik egyre gyakrabban a családi vállalkozások utódlásával, a rendszerváltás után megjelenő hazai cégtulajdonosok jelentős része ugyanis nyugdíjas kor közelébe került. Az időskorú vezetők esetében számolni kell azzal, hogy az életükből hátralevő idő korlátozott, így váratlanul is bekövetkezhet a vezető halála. Jogilag akár bonyolult helyzetet is okozhat mindez, ha például az elhunyt egy személyben a vállalkozás vezetője és tulajdonosa is. Ekkor, mint azt Dr. Szente Szabolcs közjegyzőhelyettes is megerősítette, elsődlegesen az a fontos, hogy a vállalkozás működőképességét biztosítsák. A hazai jogszabályok szerint az örökhagyó halálával ugyan annak vagyona minden további jogcselekmény nélkül azonnal átszáll az örökösökre, ám ez a gyakorlatban nem ilyen egyszerű, hiszen sokszor hónapok is eltelhetnek, amíg a jogutódlást igazoló hagyatéki végzést kiállítják, és az jogerőre emelkedik.

Ilyen tragikus esetekben a családtagok elsőként nem feltétlenül a vállalkozás napi működésére és ügyvitelére koncentrálnak, pedig ez kérdés többek között azért is érdemel kiemelt figyelmet, mert a vállalatoknak az adóhatóság és a cégbíróság felé is kötelezettségeik vannak, amelyek elmulasztása akár bírósági törvényességi felügyeleti eljárás megindítását, bírságot, sőt adott esetben a cég törlését is maga után vonhatja.

Cégformától is függ, mi vár a vállalkozásra


A Polgári Törvénykönyv szerint például, ha a tag halála miatt egy közkereseti társaság tagjainak száma 1 főre csökken és ettől számított 6 hónapon belül az elhunyt helyére új tagot nem jelentenek be a cégbíróságnál, akkor ezen társaság megszűnik.

Egy Kft. esetén előfordulhat az is, hogy a cégvezető halála miatt a vállalkozás napi működését sem lehet biztosítani. Ez akkor állhat elő, ha a cég egyik olyan tagja – jellemzően többségi tulajdonosa - hunyt el, aki az ügyvezetői teendőket is ellátta. Mivel a tag halála miatt nem lehet szabályosan összehívni a taggyűlést, így arra sem lesz lehetőség, hogy a cég új ügyvezetőt válasszon - biztosítva ezzel a napi működést addig, amíg az elhunyt tag vonatkozásában a jogutódlás kérdése nem rendeződik.

Van megoldás az átmeneti állapotban

Öröm az ürömben, hogy még az örökhagyó életében, illetve a hagyatéki eljárás lezárásáig is többféle lehetőség van, amivel a kialakult helyzet kezelhető. Dr. Szente Szabolcs közjegyzőhelyettes szerint az a legegyszerűbb helyzet, amikor az eltávozó csak a vezető tisztségviselői tisztséget töltötte be, például egy kft. ügyvezetője vagy egy részvénytársaság vezérigazgatója, esetleg igazgatósági tagja volt. Ilyen esetben a hagyatéki eljárástól függetlenül a társaság legfőbb szerve (tagok gyűlése, taggyűlés, közgyűlés) új vezető tisztségviselőt tud megválasztani.
Ha azonban a néhai vezető tulajdonos is volt, akkor az egészen más helyzetet teremt. Ekkor ugyanis, ahogy fent jeleztük, az örökösök a hagyatéki eljárás lezárásáig nem tudják a tulajdonosi jogaikat gyakorolni. Szerencsére erre az esetre is van több megoldás, amit a jog az örökösök számára biztosít.

Viszonylag új jogintézmény a magyar jogban a végrendeleti végrehajtó kijelölésének lehetősége, akinek megbízatása a hagyaték megnyílta után jön létre. A végrendeleti végrehajtó jogait vagy az örökhagyó rögzíti a végrendeletében, vagy ha ezt nem tette meg, akkor a törvény alapján végezheti feladatait. Ilyen jogkör például, hogy az eljáró hatóságokat a hagyaték leltározásában segítse és az örökösök javára szükség esetén biztosítási intézkedést indítványozzon. A végrendeleti végrehajtó feladatai közé tartozik az is, hogy a hagyatéki eljárás lezárásáig a vállalkozásokban (gazdaságban/szövetkezetben) meglévő tulajdonrészekkel kapcsolatos tagsági jogokat gyakorolja.

Ügygondnokot is kérhetnek az örökösök

Amennyiben az örökhagyó nem rendelkezett végrendeleti végrehajtóról, akkor sem kell kétségbeesni, az örökösök ugyanis ügygondnok kirendelése kérhetik a jegyzőtől, vagy – ami a gyakorlatban inkább jellemző – ha már megküldték a közjegyzőhöz a hagyatéki leltárt, akkor tőle. Sok időt lehet spórolni azzal, ha az örökösök már az önkormányzatnál, a hagyatéki leltár felvételénél jelzik a problémát és kérik az ügygondnok kirendelését. A probléma az, hogy az örökösöknek általában fogalmuk sincsen, hogy ezzel foglalkozni kellene, és ugyancsak nem ismerik pl. a közkereseti társaság tekintetében fentebb említett a 6 hónapos törvényi határidőt sem. Az ügygondnok kirendelése – amely tisztségre tipikusan ügyvédet szoktak kirendelni – néhány napot vesz igénybe, neki egyébként juttatás jár, amelynek a díját a jegyző/közjegyző határozza meg, és azt meg kell előlegezni.

Az ügygondnok el tud járni a céges ügyekben, és bizonyos korlátozások mellett döntésekben is részt vehet. Az ügygondnok feladata a társaság működésének biztosítása érdekében szükséges feladatok ellátása, azonban csak olyan döntéseket hozhat, amely nem jár a társaság szempontjából vagyoncsökkenéssel.

Érdemes időben lépni, ha idős a cégtulajdonos (Fotó: Pixabay.com) Érdemes időben lépni, ha idős a cégtulajdonos (Fotó: Pixabay.com)

Sajnos előfordul olyan eset is, hogy a tagok között vita van, ilyenkor az örökösöknek lehetőségük van biztosítási intézkedés kérésére a jegyzőtől vagy a közjegyzőtől. Ilyen esetben egyébként ugyancsak ügygondnokot rendelhetnek ki, aki intézkedhet a vállalkozással kapcsolatban a hagyatéki eljárás lezárásáig.

A harmadik lehetőség, hogy az ügygondnok kirendelése helyett az örökösök úgynevezett részhagyaték-átadó végzést kérnek a társasági részesedés (pl. korlátolt felelősségű társaság üzletrésze) vonatkozásában. Ennek az a lényege, hogy nem kell minden információt és a hagyatéki eljárás végét megvárni, hanem a vállalkozás vagy az üzletrész tulajdoni jogai a végleges hagyatékátadó végzés előtt átörökíthetők. Érdemes megjegyezni, hogy ez csak abban az esetben járható, ha a cégrészesedés jogutódlása kérdésében nincs vita az örökösök között és a hagyatékátadásnak egyéb törvényes akadálya nincs.

Konzultáljon szakértővel

Ahogy az a fentiekből kiderül vállalkozás vagy üzletrész öröklése jogilag bonyolult esetekben is megoldható. Ugyanakkor a szakemberek szerint egy idős – esetleg egészségében is megroppant –, előrelátó cégtulajdonosnak érdemes felkészülni a halál esetére is, és legalább a cégvezetést megosztani. Az örökléssel, végrendelkezéssel, valamint a családi cég átörökítésével kapcsolatos jogi kérdésekben pedig érdemes mielőbb közjegyzőt, vagy öröklési ügyekben és cégügyekben jártas ügyvédet felkeresni, és velük konzultálni.

Hitelre van szükséged?

Találd meg a legideálisabb kölcsönt az Mfor és a Bank360 közös kalkulátoraival! Ha kevesebb mint 5 millió forintra van szükséged, tucatnyi kedvező kamatozású személyi kölcsönt hasonlíthatsz össze a Személyi Kölcsön Kalkulátorral. Ha lecserélnéd a régit, vagy megtaláltad álmaid járgányát, egy olcsó autóhitellel akár már néhány napon belül a volán mögé ülhetsz az Autóhitel Kalkulátor segítségével. Nagyobb terveid vannak és több pénz kell? A lakásvásárlásra fordítható hitelek között hatalmasak az eltérések, ilyenkor érdemes csak igazán összehasonlítani az ajánlatokat! 

A Bank360 és az Mfor összegyűjtötte, hogy melyek február legkedvezőbb hitelei:

Ha jól jönne 1,5 millió forint, a Raiffeisen Bankot érdemes most felkeresni, mivel a személyi kölcsön 30 379 forintos törlesztőrészlet mellett lehet a tiéd 60 hónapos futamidővel. 3 millió forintra lenne szükséged autóvásárláshoz? A CIB Banknál már 60 654 forintos havi törlesztéssel igényelheted jövedelemérkeztetéssel. Az Erste Banknál igényelhető lakáshitellel pedig 10 millió forintot vehetsz fel 20 éves futamidőre havi 54 712 forintos törlesztőrészlettel.

Másfajta kölcsönt keresel? Ez a kalkulátor segíthet megtalálni azt a hitelt, amit keresel.