<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
10p

Az eddig recesszióállónak hitt informatikai szektor kilátásai sem a legrózsásabbak a válság árnyékában - mondta el Fischer Bálint, banki és tőkepiaci digitalizációval foglalkozó szakember, a Dorsum Informatikai Fejlesztő és Szolgáltató Zrt. üzletfejlesztési igazgatója.

Fischer Bálint a Dorsum Informatikai Fejlesztő és Szolgáltató Zrt. üzletfejlesztési igazgatójaFischer Bálint a Dorsum Informatikai Fejlesztő és Szolgáltató Zrt. üzletfejlesztési igazgatója

Mi lesz a hazai vállalatokkal: Amerika elszívja az itthoni IT szakembereket?

Már csak napokra vagyunk hazánk legnagyobb online informatikai versenyének, az Országos IT Megmérettetésnek kezdetétől, amelynek kapcsán az Index.hu munkatársai beszélgettek az IBM, illetve a Cambridge Mobile Telematics hazai vezetőivel az IT szektor aktuális kihívásairól. A szakemberek a recesszió várható hatásairól is képet festettek, az erre való válaszként kérdeztük meg Fischer Bálintot, banki és tőkepiaci digitalizációval foglalkozó szakembert, a Dorsum Informatikai Fejlesztő és Szolgáltató Zrt. üzletfejlesztési igazgatóját  a visszaesés várható mértékéről, hatásairól és az informatikai szektor érintettségéről. Bár sokan optimista hangokat ütnek meg az előttünk álló évekről - már ami a digitális világot illeti -, a szakértő közel sem osztja a bizakodó forgatókönyveket.

Hogyan értékeli a globális gazdasági kilátásokat rövid- illetve középtávon?

Abban igen erős konszenzus van eltérő hátterű szakemberek között is, hogyha egy hosszú távú trendvonalat nézünk, akkor a digitalizáció, mint trend biztosan nem fog megváltozni a belátható jövőben. Abban, hogy ettől a trendvonaltól való eltérés milyen amplitúdójú és milyen mélységű lesz a következő években, már sokkal megosztottabbak az álláspontok, jómagam egy határozottan erősebb kilengésre számítok. Egy komoly strukturális és deglobalizációs válság elején járunk, ami tartok tőle, hogy sok szempontból fájdalmasabb lesz a 2008-as recessziónál. Az elkövetkezendő két-három év makroszinten egy kihívásokkal teli időszak lesz, hiszen egy reálgazdasági és kínálati sokk vezérelte válság törte ránk az ajtót, így a korábban alkalmazott kormányzati mentőcsomagok és monetáris stimulusok hatékonysága meglehetősen korlátos.

Elkerülhetetlen volt, hogy előbb-utóbb hasonló kihívásokkal nézzünk szembe?

A világ a 70-80-as évektől kezdve mindent alárendelt a hatékonyság növelésének, ennek egyik legjellegzetesebb megjelenési formája maga a globalizáció volt. A koronavírus járvány, majd a háború is komoly arcul csapásként érkeztek, ellentmondást nem tűrően megmutatták, hogy vannak más tényezők is a hatékonyságon kívül, ezek közül az elmúlt években leginkább az ellátási láncok biztonságának fontossága értékelődött fel. A biztonságosabb ellátási láncoknak viszont nagyon magas ára van, éppen ezért egy globális gazdaságszerkezeti átalakulásnak lehetünk, illetve már vagyunk is tanúi, amely az ellátási láncok jelentős lerövidülésével jár. Ezzel az ellátási láncok biztonsága nő, a hatékonysága csökken, aminek az árát mindannyian megfizetjük. Egy egyszerű példán bemutatva, ez azt jelenti, hogy például egy német autógyár nagyon meg fogja gondolni, hogy mi az, amit Kínában gyártat a jövőben és mit tart EU-n belül, az irányok egyre inkább eltolódnak majd a kisebb gazdasági és földrajzi blokkok felé, még inkább geopolitikai kérdéssé válik, hogy mit hova telepítenek majd.

Mik lesznek még a mostani válság legjellemzőbb vonásai, és hogyan fogják ezek érinteni az informatikai szektort?

Ha válság van, az mindenkit érint, nincsenek kivételek. Egy recesszió alap karakterisztikája mindig az, hogy szinte minden egyes szektorban visszaesnek a nagyméretű beruházások. Ez most sem lesz másként, bár természetesen egyes iparágak érintettsége eltérő lesz, például a fizikai infrastruktúra fejlesztések - ahogy szinte mindig - jelen esetben is nagyobb lassulást fognak elszenvedni. A vállalatok összességében sokkal óvatosabbak lesznek, a másik oldalról viszont az előttük álló kihívásokra sokan a folyamataik digitalizációjában találják meg a választ. Ennek következményeként a válság szeleinek csendesedésével az informatikai szektor még erősebb lesz, mint ma. Mindezzel együtt nagyon nehéz megjósolni, hogy az akár többéves átmeneti időszakban mi várható: lehet, hogy az elmúlt periódusban látottakhoz képest is tovább pörög az iparág, de az is lehet, hogy lesz egy átmeneti lassulás és visszaesés. A COVID idején tapasztaltakhoz hasonló karakterisztikára számítok: 2020. márciusa után nagyjából fél évig tartó megtorpanás után mindenki rájött, hogy valójában az innováció, a megújulás a megoldás, és a digitalizációs projektek jelentős része újra indult a korábbinál is nagyobb lendülettel. Viszont ez alkalommal más lehet ez az időtáv, hosszabb lehet a lejtmenet, ugyanakkor pontos prognózisba bocsátkozni egyszerűen lehetetlen. 

Abban tehát nem várható változás,  hogy aki jó lehetőséget keres, az itthon meg fogja azt találni hosszabb távon is.

Megkérdőjelezhetetlen, hogy a válságot követően is lesz kellő számú projekt, feladat, lehetőség. A másik oldalról viszont az is biztos, hogy - főleg az átmeneti időszakban - majd sokaknak meg kell mérettetniük magukat, és a kockázatok növekedése miatt az elmúlt években tapasztaltakkal ellentétben nagyobb hangsúlyt fog kapni a képességek és a friss tudás meglétének bizonyítása, illetve azok a szakmai elismerések, amelyek tükrözik a felkészültséget.

Milyen változások vetíthetők előre az elkövetkezendő pár évre az IT-szektorban?

Induljunk kicsit messzebbről: a koronavírus delta variánsának indiai megjelenése borzasztó összeomlással járt az érintett országban, sok, főleg amerikai és nyugati vállalat számára ez egy utolsó csepp volt a pohárban, aminek hatására elkezdték az ottani informatikai és fejlesztési kapacitások áttelepítését, ezek közül több Lengyelországba vagy éppen hazánkba érkezett meg. Az amerikai cégek így még az eddigieknél is nagyobb mértékben kezdtek el ezeken a piacokon megfelelő szakembereket keresni. A Silicon Valley vállalatai által nyújtott amerikai bérekkel azonban nem lehet versenyezni a régióban, az egyébként is túlkereslettől fűtött hazai IT piacra egy plusz nyomás kezdett nehezedni.

Mennyire reális annak a veszélye, hogy az amerikai piac teljesen elszívja az itthoni IT-szakembereket?

A szektorban ma sincsenek rossz fizetések, ismerőseimet, de akár kollégáimat is rendszeresen megtalálják tengerentúli cégek lényegesen magasabb bér ígéretével, mint amit az itthoni vállalatoknál meg lehet keresni. A nap végén sokszor ezeket a hazai szemmel nézve irreálisan magas összegeket utasítják vissza, mert más tényezők fontosabbak: egy jó vezető, a vállalati kultúra, a közösség, a jövőkép, a biztonság, a megtervezett karrierpálya. Ez utóbbi soft szempontok az elmúlt időszakban rettenetesen felértékelődtek, ami teljesen logikus is, hiszen az iparágban elérhető bérszintekkel a Maslow-piramis alsó szintje ki van pipálva. Az amerikai bérekkel való versenyt nem lehet megnyerni, ezért felesleges is beleállni, de a fenti tényezők biztosításával igenis eséllyel szállnak ringbe a Magyarországon jelen lévő jó IT cégek. Az elmúlt években tapasztalt már-már hisztériaszerű túlkereslet, a csak fizetésért való pár hónaponkénti váltás viszont várhatóan kicsit elviselhetőbb mederbe kerül majd a válság következtében, mivel itt is felértékelődik a biztonság szerepe, a biztos állás értéke. Ez ismét csak szükségszerű következmény, hiszen hosszú évek óta elképesztően túlfűtött piacon vagyunk, messze nem tudunk annyi minőségi szakembert kiképezni, mint amennyit a piac felszívna. 

Létezik hatékony megoldás a munkaerőhiány mérséklésére?

A képzés az egyetlen hosszú távú megoldás. Nem véletlenül indul annyi átképzési program, persze nagy kérdés az, hogy például a fél éves bootcampet végzettek milyen feladatokra vethetők be. Nem véletlenül három-öt éves a felsőoktatási képzési idő, a mérnöki gondolkodásmódot hat hónap alatt egészen egyszerűen nem lehet átadni. Viszont nincs más út, így a jövő egy munkaerőpiaci átalakulást is elhozhat. Teljesen világos, hogy az egyetemek nem tudnak a mostaninál több végzettet útjára indítani, így az egyetlen alternatíva, hogy a tömegeket kell minél hatékonyabban átképezni. Önmagában a sok bootcampet végzettel azonban még nem vagyunk kint a vízből. Ahhoz ugyanis, hogy ők effektíven bevethetőek legyenek, a munkahelyeknek kell átalakulni úgy, hogy első pillanattól kezdve megfelelően ki tudják aknázni azt a tudást, amit ezek a munkatársak magukba szívtak. A  vállalatok nagy része ma még nincs erre felkészülve, meg kell tanulniuk adaptálódni az új körülményekhez. Aztán persze ott van ezen kollégák megtartásának kérdése, amivel kapcsolatosan csak ismételni tudom magamat: a vezetőket kell felkészíteni arra, hogy olyan közeget építhessenek, ahonnan nem akarnak elmenni a szakemberek. Ezzel egy újabb problémakörnél találjuk magunkat, hiszen általában a jó “tekik” válnak vezetővé a technológiai cégeknél, és sokszor egyáltalán nem triviális, hogy meg tudják-e ugrani ezt a váltást: a kiváló szakemberből egyáltalán nem szükségszerű, hogy jó vezető is válik, mert egészen más képességeket igényel a két feladat. A kérdés tehát rettenetesen összetett, és időbe telik, amíg ezt a piaci szereplők mindezt felismerik, és elkezdenek máshogy gondolkodni.

Kanyarodjunk vissza a válsághoz: mennyire tesz jót vagy rosszat az IT-nak a forint erős leértékelődése?

Az olcsó deviza sok szempontból vonzóbbá teszi az országot külföldi cégek számára, főleg az exportárbevétel felértékelődése miatt. Nyilván, azok a magyar munkavállalók, akik dollárban vagy euróban kapják a fizetésüket, szintén nagyon jól járnak, viszont a túlfűtött munkaerőpiacnak ez biztosan nem kedvez, erről már volt szó. Ez munkaerőpiaci oldalról mind nehezíti a hazai technológiai cégek helyzetét. Emellett  általánosságban elmondható, hogy a deviza ilyen szintű és sebességű leértékelődése semelyik gazdasági szereplő számára nem egy ideális állapot, mert egy bizonytalan makrokörnyezetet teremt, amivel nehéz tervezni, és ennek a bizonytalanságnak is költsége van, amit a végén a fogyasztó fizet meg.

Hogyan fog kinézni az IT-szektor a válság lecsengését követően?

Minden válság egy konszolidációval végződik, azok a szereplők, akik valamilyen okból nem versenyképesek, nem hatékonyak, vagy nincs meg a megfelelő finanszírozási hátterük, ki fognak kopni a piacról. A technológiai szektorból még többen fognak eltűnni, mint más iparágakból, mert az elmúlt években szinte ijesztően alacsonyak lettek a belépési limitek. Iszonyatos tőke-likviditási bőség volt, nem volt olyan ötlet, amire ne lehetett volna tőkét kapni. Ez a világ most egy jó darabig biztosan véget ért. Azok a startupok, akik nem értek el egy bizonyos érettségi szintet, ugyancsak nehezen fognak tudni további forrásokat bevonni a további működésükhöz. Ezen kívül szinte garantálható, hogy például a vendéglátás, turizmus vagy kormányzati szektor nagyobb mértékben fogja visszafogni a költéseit, mint például a banki vagy technológiai szektorok. Így az sem lesz mindegy, hogy milyen iparágat támogató informatikai fejlesztéseken dolgozik valaki. Az IT-security, a data science vagy a blockchain technológiák esetén további robbanásszerű növekedést várok a válságtól függetlenül is, aki biztosra akar menni, el fog kezdeni ezekre a területekre specializálódni.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.