2019. december 9. 10:43

Az állam azért jól jár a sokat támadott Belső-Erzsébetvárossal.

A cikk eredetileg a G7.hu-n jelent meg.

A bulinegyed körüli viták évek óta tartanak, a lakók szerint az lenne a legjobb, ha azonnal bevezetnék az éjféli zárórát. A vállalkozók ezt túlságosan drasztikusnak és elfogadhatatlannak tartják. Gyakori érv, hogy a bulinegyed nagyon fontos a magyar turizmusban is, és jelentős gazdasági hatása van.

Erről azonban valójában elég keveset tudni, Nidermüller Péter VII. kerületi polgármester is úgy kért egymilliárdos állami támogatást, hogy csak annyit jelzett a kormány felé, hogy az állam évi több tízmilliárd adó- és járulékbevételhez jut. Ezért megnéztük, hogyan teljesítenek a bulinegyed cégei, és ebből mennyi pénzt láthat a kerület, a főváros és az állam.

fotó: MTI fotó: MTI

18 milliárdos buli

A Bisnode PartnerControl szolgáltatásának segítségével legyűjtöttük a vendéglátással foglalkozó cégeket, amelyek a bulinegyedben működnek*. Cikkekben korábban 400 körüli vendéglátóhelyről írtak Belső-Erzsébetvárosban, a cégadatok alapján 198 céget találtunk, amelyből 172 adott le 2018-as beszámolót. Ezek közül azonban 31-nek egyáltalán nem volt bevétele tavaly.

A cégeket térképre is tettük: jól látható nemcsak az, hogy szinte minden háztömbben működik vendéglátóhely – étterem és/vagy kocsma -, hanem az is, hogy melyik cég mekkora bevételhez jut.

A bulinegyed vendéglátó cégeinek térképe a 2018-as árbevételük alapján (millió forint)

A piac igen koncentrált: csupán 11 cég hozza a bevételek felét. De paradox módon 

a legnagyobb bevételű cég a bulinegyedben a Tarján Food Kft., ami McDonald's éttermeket üzemeltet, és nem sok köze van a bulituristákhoz.

A bulinegyed legnagyobb vendéglátós cégeit összesítve az látszik, hogy a 20 legnagyobb cég adja az árbevétel 66, az adózott eredmény 108 és a foglalkoztatottak 58 százalékát.

 

Az alábbi térképen a bulinegyed vendéglátással foglalkozó cégeinek 2018-as nyereségét mutatjuk . Jól látható, hogy a Szimpla City, a Tarján Food és a Waffel City adják az összes cég profitjának a felét. A 198 bulinegyedes cég közül 56 volt veszteséges, 69 vagy nem adott le beszámolót, vagy pont nullára hozta ki az évet, és 73 termelt profitot.

A bulinegyed vendéglátó cégeinek térképe a 2018-as nyereségük (adózott eredmény) alapján (millió forint)

A bulinegyedben alkalmazott munkavállalók száma is érdekes, mert a vendéglátósok szerint több ezren dolgoznak itt. Egy tüntetésen száz vendéglátóhely ezernél is több dolgozója vonult fel 2017-ben, egy transzparens tízezer ember munkahelyét féltette. Ehhez képest az általunk vizsgált 198 cégnél 1535 munkavállaló volt – a McDonald’s franchise cég nélkül 1428.

Kerestük a bulinegyed szórakozóhelyeinek érdekeit képviselő Élő Erzsébetváros Egyesületet, hogy mennyi alkalmazott van szerintük a bulinegyedben, de kérdéseinkre nem válaszoltak.

Az alábbi térképen különösen érdekes, hogy a bárokkal és éttermekkel teli Gozsdu Udvarnál milyen kevés alkalmazott látszik. Természetesen lehet, hogy főként máshova bejelentett cégek működnek ott, de azért furcsa a jelenség.

A bulinegyed vendéglátó cégeinek térképe az alkalmazottak száma (fő)

Érdemes azt is megnézni, hogy üzletileg hogyan teljesítenek a bulinegyed vendéglátósai az egész fővároshoz viszonyítva. Az általunk összegyűjtött cégek adatait összevetettük a Nemzeti Cégtár teljes Budapestre vonatkozó adataival: ebből az látható, hogy annyira nem kiemelkedő a fővároson belül a terület gazdasági súlya.

A bulinegyed 17,8 milliárdos árbevétele csupán a fővárosi vendéglátás 521 milliárdos forgalmának 3,4 százalékát adta 2018-ban.

 

Ez alapján kérdésesnek tűnik, hogy a VII. kerületi szórakozóhelyek nyitva tartásának korlátozása megrendítené a budapesti turizmust. Az üzemeltetőknek, tulajdonosoknak ez természetesen rosszul jönne, de az esetlegesen bezáró helyeken dolgozók valószínűleg gyorsan el tudnának helyezkedni, hiszen hiányszakmáról van szó.

Az államnak hozza a pénzt, a kerülettől viszi

A fővárosi gazdaságban tehát eltörpül a bulinegyed szerepe, de még inkább igaz ez a kerület bevételeire. Erzsébetvárosnak két bevételi forrása van a vendéglátóhelyektől: az iparűzési adójuk, illetve a felügyeleti díj, ismertebb nevén a kocsmaadó. Utóbbiból 2018-ban 19 millió forintot szedett be az önkormányzat.

Az iparűzési adót a céges eredménykimutatások alapján tudjuk megbecsülni*. Ebből pedig azt kapjuk, hogy a vendéglátóhelyek elképesztően keveset, 44,4 millió forintot fizettek az önkormányzatnak. Márpedig a VII. kerület 2018-as iparűzésiadó-bevétele 4,2 milliárd forint volt összesen, ehhez képest ez elhanyagolható.

Ami a kiadásokat illeti, korábbi tájékoztatások szerint évi legalább 300 milliós költséget okoz a buliturizmus utáni takarítás. Kerestük az önkormányzatot, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ arra, hogy mekkora költségekkel lehet számolni. A korábbi önkormányzati honlap tartalmát pedig elérhetetlenné tette az új vezetés.

Megtaláltuk viszont, hogy az önkormányzati Erzsébetváros Fejlesztési és Beruházás Kft. 125 millió forintra szerződött egy céggel Belső-Erzsébetváros szokásoson felüli takarítására egy évre. Ha a kiadási oldalon csak ezzel az egyetlen fellelhető takarítási szerződéssel számolunk, már akkor is 

éves szinten több százmilliós ráfizetést jelentenek a bulinegyed kocsmái az erzsébetvárosi önkormányzatnak.

Mégse mindenki jár rosszul a konfliktusos, olcsó italozásra berendezkedett turizmussal: az államnak semmilyen kiadása nincsen, viszont a bevételek ott kötnek ki. Becslésünk szerint nem is kevés:

2018-ban az állam 4,4 milliárdot kaszálhatott a bulinegyed kocsmáin.

Fontos kiemelni, hogy ez csak becslés, mert a nettó árbevétel utáni áfa összegét nagyban befolyásolja, hogy mekkora volt az étel-, és mekkora az italeladás, utóbbinak ugyanis nem 27, hanem csak 5 százalékos a kulcsa. Azt feltételeztük, hogy a bevétel kétharmadát tették ki az italok.

 

Az áfa mellett a bérjárulékok és az szja a legjelentősebb tétel, a társasági adó azonban szinte teljesen elhanyagolható. Korábban Tállai András parlamenti válaszából azt lehetett tudni, hogy a VII. kerületi vendéglátóhelyek és szálláshely-szolgáltatók 2016-ban 6,6 milliárd  forint bevételt utaltak a központi költségvetésbe.

Buli és feketézési epicentrum

A bulinegyed cégeinek többségénél az is feltűnő, hogy milyen sok esetben van NAV, bírósági és egyéb végrehajtás, a legnagyobb cégek többségénél találkoztunk ilyennel a cégadatbázisban. Az éves beszámolókból az is látszik, hogy a cégeknél a bruttó átlagbér 146 ezer forint volt 2018-ban, miközben a minimálbér 138 ezer, a garantált bérminimum 180 ezer forint volt – márpedig a vendéglátásban a szakácsok és felszolgálók túlnyomó többségének meg kellene kapnia a bérminimumot. A 20 legnagyobb céget nem számítva 129 ezer forint volt az átlagos havi bruttó, ami a minimálbért sem érte el – ez csak részmunkaidős foglalkoztatással lehetséges.

A bulinegyedben a cégadatok alapján több mint valószínű, hogy a vendéglátósok egy része zsebbe fizeti az alkalmazottait.

Ezt alátámasztják az ellenőrzések tapasztalatai is. Egy idén nyári, előre meghirdetett razzia után arról számolt be a NAV, hogy az ellenőrzés hetében a bejelentett alkalmi munkavállalók száma 230-cal, míg a kiadott nyugták száma csaknem 20 ezerrel nőtt. Emellett voltak olyan üzletek, amelyek „technikai üzemszünet” miatt az ellenőrzés hetében ki sem nyitottak. De még így is az esetek felében találtak az ellenőrök valamilyen szabálytalanságot, gyakori volt például a zárjegy nélküli alkoholtermékek forgalmazása vagy a gyengébb minőségű italok prémium kategóriás üvegbe való áttöltése.

Ezek alapján az is érdekes kérdés, hogy mennyire reális az 1525 bejelentett munkavállaló. Egy főre ugyanis egymillió forint árbevétel jut, amiből csak 173 ezer forint a teljes havi bérköltség. Feltehetően azonban a bevétel is jelentősebb, mint amit jó pár cég bevall. A vállalkozásoknál ugyanis az árbevétel 70 százalékát teszik ki az anyag jellegű költségek. Márpedig a vendéglátásban ez kifejezetten irreálisnak tűnik. Ezen a soron ugyanis az eladott italok, ételek beszerzési árát könyvelik le. 

Életszerűtlen feltételezés, hogy csupán 42 százalékos árréssel dolgoznának a vendéglátóhelyek: ezt bármely ital áránál könnyű végiggondolni. Ha egy sör 600-800 forint csapolva egy vendéglátóhelyen, és a beszerzése kijön 150-200 forintból – de még extra minőség esetén sem lehet drágább 300 forintnál -, akkor minimálisan 100 százalékos árréssel kellene számolni, de inkább 200-zal. Ezáltal 

a bulinegyed vendéglátósai több milliárdos adóbevételtől foszthatják meg az államkasszát.

Vagyis a költségvetés akkor is a pénzénél maradna, ha kevesebb buliturista mellett sikerülne előrelépni a gazdaságfehérítésben. De akkor sem bukna (sokat) az állam, ha csak azok a kiemelkedő helyek maradnának fenn, amelyek a bevétel és a nyereség oroszlánrészét adják a bevallások szerint.

(G7)

Hitelre van szükséged?

Találd meg a legideálisabb kölcsönt az Mfor és a Bank360 közös kalkulátoraival! Ha kevesebb mint 5 millió forintra van szükséged, tucatnyi kedvező kamatozású személyi kölcsönt hasonlíthatsz össze a Személyi Kölcsön Kalkulátorral. Ha lecserélnéd a régit, vagy megtaláltad álmaid járgányát, egy olcsó autóhitellel akár már néhány napon belül a volán mögé ülhetsz az Autóhitel Kalkulátor segítségével. Nagyobb terveid vannak és több pénz kell? A lakásvásárlásra fordítható hitelek között hatalmasak az eltérések, ilyenkor érdemes csak igazán összehasonlítani az ajánlatokat! 

A Bank360 és az Mfor összegyűjtötte, hogy melyek január legkedvezőbb hitelei:

Ha jól jönne 1,5 millió forint, a Raiffeisen Bankot érdemes most felkeresni, mivel a személyi kölcsön 32 576 forintos törlesztőrészlet mellett lehet a tiéd 60 hónapos futamidővel. 3 millió forintra lenne szükséged autóvásárláshoz? A CIB Banknál már 60 654 forintos havi törlesztéssel igényelheted jövedelemérkeztetéssel. A K&H Banknál igényelhető lakáshitellel pedig 10 millió forintot vehetsz fel 20 éves futamidőre havi 53 283 forintos törlesztőrészlettel.

Másfajta kölcsönt keresel? Ez a kalkulátor segíthet megtalálni azt a hitelt, amit keresel.