"Kiváló társbefektető a Vinci Airports, tapasztaltabbat nem is választhattunk volna"- mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az iparág jelenlegi trendjéhez jól igazodó módon, vagyis jókora késséssel indult keddi ferihegyi sajtótájékoztatón. Piaci befektetőként járt el a magyar állam egy piaci tranzakcióban. A kialkudott vételár megfelel a piaci sztenderdeknek. Az EBITDA 16,5 szerese volt az ár - toldotta meg.
"Fejlesztési irányokat szabunk de az üzemeltetést a Vinci végzi. Az előző üzemeltető csak 4-5 repteret üzemeltet, viszont a Vinci 70-et. Cél két év alatt a tavalyi 14,7 milliós utasszámot évi 18,5 millióra, 2040-re évi 25 millióra növelni. Ez egy konzervatív becslés" - mondta igen magabiztosan a miniszter.
Ehhez hozzátesszük, hogy korábban azt mondta a miniszter, hogy Bécset is szeretnénk utolérni. De ez nagyon nehéz lesz, hiszen tavaly ott már 30 millió utasnál tartottak és újabb fejlesztések kezdődtek, 3-5 éven belül további 3-5 millióval akarják emelni a számot, az is egy konzarvatív becslés. Varsóban egy gigantikus repteret fognak építeni legalább évi 30 millió utassal, az a beruházás várhatóan 3-4 éven belül megvalósul. Ferihegy igazi régiós versenytársa Prága, ott régóta teljesen állami tulajdonban van az üzemeltetés és a Covid alatt hasonló számokat ért el, mint a budapesti légikikötő.
Fotó: Budapest Airport
A budapesti fejlesztések finanszírozására vonatkozó kérdésre azt mondta a miniszter, hogy koncesszióba is adhatják például a gyorsforgalmi utat vagy a vasutat a felújítás után. Lázár Jánostól kérte a kormány, hogy álljon elő az erre vonatkozó tervekkel. Nagy Márton ezután váratlan bejelentést tett, amit nem indokolt és nem részletezett:
2025 január 1-től eltűnnek a légitársaságokat terhelő különadók.
Közölte, hogy a francia partnerrel közösen döntenek majd arról, hogy a Budapest Airportban meglévő 80 százalékos állami tulajdonrész egy részét, legfeljebb a teljes 100 százalék egytizedét eladják-e vagy sem egy harmadik partnernek, például egy katari befektetőnek.
A reptéren kívüli fejlesztések is fontosak itt. Kijutás, cargo, hotelek is elengedhetetlenek - sorolta. A tervezett vasút, ha lesz ilyen, legalább egymilliárd euróba (mintegy 400 milliárd forint) fog kerülni - becsülte meg a költségeket.
Nicolas Notebaert, a Vinci Concessions vezérigazgatója a csoport pénzügyi és szakmai erejét ecsetelte, megemlítve, hogy az általuk üzemeltetett 70 nemzetközi és lokális reptéren több mint 300 millió utast kezelnek évente.
Budapesten több mint 300 millió eurót akarnak költeni az első körben, ami több évig fog tartani. Összehasonlításul: a 2019 elején az előző tulajdonos által elkezdett fejlesztéssorozatban megvalósított beruházások értéke 2023 végére túllépte a 130 milliárd forintot. Most a franciáknál először a 2-es terminál bővítése lesz napirenden. 2032-környékén lehet a 3. terminál megnyitását várni, de ez a forgalom növekedésének ütemétől függ és a következő években a 2-es-re fognak összpontosítani. Az 1-es terminálban nem látnak akkora potenciált, hogy ott legyen a harmadik, egyelőre meghagynák a kiségépes forgalomnak.
"Mi hosszú távú játékosok vagyunk, hosszú távra tervezünk itt" - fejtegette.
Prioritások
1. az idei nyári utasforgalom kezelése majd növelése
2. marketing - keményen tárgyalnak a fapadosokkal és más légitársaságokkal a cégek szervezettségének javítása és a fegyelmük betartása érdekében
3. a környezetvédelmi és energiahatékonysági beruházásokat is felgyorsítják
Lapunk kérdésére azt felelte, hogy nem dobták ki a korábbi üzemeltető terveit, egy részét átveszik illetve tovább fejlesztik. Ebbe beletartozik, hogy a repüléshez közvetlenül nem tartozó bevételek (üzletek, irodák bérbeadáa, parkolás, cargo díjak, stb.) arányát növelni akarják és a cargo kapacitást is jelentősen emelni akarják. Elsődleges azonban az utasforgalom növelése, mindent ennek rendelnek alá.
A tájékoztató előtt a tranzakció légiközlekedési szakmai részének előkészítésében fontos szerepet játszó szakértő azt mondta lapunknak: önmagában az a tény, hogy a francia vállalat 70 repülőteret üzemeltet, elegendő garancia arra, hogy a Budapest Airport nagy ívű fejlesztéseket hajtson végre és gyorsabban fejlődjön, mint az előző években. Kérdés, hogy ez hogyan tükröződik majd a pénzügyi mutatókban.
A Budapest Airport a 2023-as évet 337,8 millió euró nettó árbevétel mellett nettó 74 millió euró nyereséggel zárta, és a Covid alatt felhalmozott veszteségét az elmúlt két év alatt 47 millió euróra csökkentette. A cég 7 évvel megújította lejáró banki hiteleit.
Tavaly 14,7 millió utas fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, vagyis a járvány előtti utasforgalom 91 százaléka visszaépült. Az idei forgalom a cég becslése szerint megközelíti majd a 17 milliót, a cargo volumen pedig egy újabb mérföldkövet, a 240 000 tonnát is elérheti.
