A Takarékossági Világnap (október 31.) alkalmából a Fundamenta-Lakáskassza által készített kutatásból kiderül, hogy a megkérdezettek 95,5 százaléka szerint legalábbis „fontos”, hogy rendelkezzünk valamilyen megtakarítással. A válaszadók közel negyede - 24 százalék - „nagyon fontosnak” tartja a családok életében a megtakarítások meglétét, 17,5 százalék szerint „fontos”, 54 százalék szerint pedig „elengedhetetlen”, hogy rendelkezzünk az öngondoskodás valamely formájával. Mindössze alig 1-1 százalék vélekedett úgy, hogy „inkább nem fontos” vagy „egyáltalán nem fontos”, hogy rendelkezzünk tartalékkal - olvasható a cég közleményében.
A felmérésben résztvevők többségének (26 százalék) esetében a család havi nettó jövedelme a 350 ezer-500 ezer forintos sávba esik. A válaszadók több mint 22 százalékának családja nettó 500 ezer forint feletti havi jövedelemről számolt be, míg a 250 ezer és 350 ezer forintos sávba esők aránya megközelítette a 18 százalékot.
A megtakarítási hajlandóság azokban a családokban a legnagyobb, amelyekben a család havi nettó jövedelme a 350 ezer - 500 ezer forintos sávba esik.
Arra a kérdésre, hogy „mi ösztönözne nagyobb összegű megtakarításra?” a válaszadók csaknem 63 százaléka a magasabb havi bevételt jelölte meg, 10,5 százalék úgy vélte, hogy az élethelyzetében bekövetkező változás – pl. házasságkötés, gyermekszületés, nyugdíjba vonulás – magasabb megtakarítási hajlandóságot generálna.
Mindössze 11 százalék vélte úgy, hogy elegendő az az összeg, amelyet megtakarít, a válaszadók 15 százaléka pedig a „jó megtakarítási konstrukciókat” nevezte legfőbb motiváló tényezőnek.
A megkérdezettek túlnyomó többsége, mintegy 76 százaléka havi rendszerességgel rak félre valamekkora összeget, 17 százalékuk alkalmanként, 3 százalék pedig félévente-évente tesz félre.
Arra a kérdésre, hogy „mire tervezi felhasználni megtakarítását?” kiemelkedően sokan – több mint 41 százalék - említettek valamely, a lakhatással, lakáskörülményekkel kapcsolatos lakáscélt. Közülük 61 százalék lakás-, illetve házvásárlásra takarékoskodik, míg 39 százalékuk lakásfelújításra, illetve bútorvásárlásra szánja a megtakarított összeget. Ennek megfelelően a válaszadók között magas azoknak az aránya, akik lakás-előtakarékossági szerződést kötöttek, és ennek segítségével akarják megvalósítani lakásálmaikat.
Minden negyedik válaszadó – s ez összhangban áll a lakáscéllal, mint legfontosabb megtakarítási céllal – lakás-előtakarékossági szerződést kötött.
Nyugdíjas éveikre a megkérdezettek 18 százaléka tesz félre, 14 százalékuk nyaralásra spórol, 5 százalék gépkocsit szeretne majd vásárolni, 4 százalék pedig gyermekei későbbi tanulmányait finanszírozná megtakarításaiból.
A kutatásból kiderül, hogy egyre többen gondolják úgy, hogy a pénzügyi ismeretek átadása, oktatása, az azokról való beszélgetés fontos része az életünknek, s mindössze a válaszadók kevesebb, mint 2 százaléka vélekedett úgy, hogy nem tartja azt fontosnak. A megkérdezettek közel 85 százaléka gondolja úgy, hogy mind az óvodában, mind az iskolában, mind pedig a családban fontos beszélni a pénz beosztásáról és a megtakarítások fontosságáról.
Ugyanakkor a válaszadók 11,2 százaléka szerint elegendő, ha családi körben hallanak erről a gyerekek, 2,5 százalék pedig úgy vélte, hogy ez a nevelési-oktatási intézmények feladata. A lakosság még mindig kiemelkedően nagy arányban - a válaszadók közül minden ötödik – tartja készpénzben megtakarításait, ugyanakkor feljövőben van – közel 18 százalék – azoknak az aránya, akik állampapírt vásárolnak.
