<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Van élet az orosz gázon és olajon túl? Tényleg lehetetlen teljesen elszakadni Moszkvától? Elzárhatja Putyin a gázcsapot?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Holoda Attila energetikai szakértővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. május 26. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Egy felmérés szerint a lakosság több, mint fele számára fontos lenne, ha rendelkezne valamifajta megtakarítással, többségük pedig lakáscélra gyűjtene a félretett pénzből. 

A Takarékossági Világnap (október 31.) alkalmából a Fundamenta-Lakáskassza által készített kutatásból kiderül, hogy a megkérdezettek 95,5 százaléka szerint legalábbis „fontos”, hogy rendelkezzünk valamilyen megtakarítással. A válaszadók közel negyede - 24 százalék - „nagyon fontosnak” tartja a családok életében a megtakarítások meglétét, 17,5 százalék szerint „fontos”, 54 százalék szerint pedig „elengedhetetlen”, hogy rendelkezzünk az öngondoskodás valamely formájával. Mindössze alig 1-1 százalék vélekedett úgy, hogy „inkább nem fontos” vagy „egyáltalán nem fontos”, hogy rendelkezzünk tartalékkal - olvasható a cég közleményében.

A felmérésben résztvevők többségének (26 százalék) esetében a család havi nettó jövedelme a 350 ezer-500 ezer forintos sávba esik. A válaszadók több mint 22 százalékának családja nettó 500 ezer forint feletti havi jövedelemről számolt be, míg a 250 ezer és 350 ezer forintos sávba esők aránya megközelítette a 18 százalékot.

A megtakarítási hajlandóság azokban a családokban a legnagyobb, amelyekben a család havi nettó jövedelme a 350 ezer - 500 ezer forintos sávba esik.

Arra a kérdésre, hogy „mi ösztönözne nagyobb összegű megtakarításra?” a válaszadók csaknem 63 százaléka a magasabb havi bevételt jelölte meg, 10,5 százalék úgy vélte, hogy az élethelyzetében bekövetkező változás – pl. házasságkötés, gyermekszületés, nyugdíjba vonulás – magasabb megtakarítási hajlandóságot generálna.

Mindössze 11 százalék vélte úgy, hogy elegendő az az összeg, amelyet megtakarít, a válaszadók 15 százaléka pedig a „jó megtakarítási konstrukciókat” nevezte legfőbb motiváló tényezőnek.

A megkérdezettek túlnyomó többsége, mintegy 76 százaléka havi rendszerességgel rak félre valamekkora összeget, 17 százalékuk alkalmanként, 3 százalék pedig félévente-évente tesz félre.

Arra a kérdésre, hogy „mire tervezi felhasználni megtakarítását?” kiemelkedően sokan – több mint 41 százalék -  említettek valamely, a lakhatással, lakáskörülményekkel kapcsolatos lakáscélt. Közülük 61 százalék lakás-, illetve házvásárlásra takarékoskodik, míg 39 százalékuk lakásfelújításra, illetve bútorvásárlásra szánja a megtakarított összeget. Ennek megfelelően a válaszadók között magas azoknak az aránya, akik lakás-előtakarékossági szerződést kötöttek, és ennek segítségével akarják megvalósítani lakásálmaikat.

Minden negyedik válaszadó – s ez összhangban áll a lakáscéllal, mint legfontosabb megtakarítási céllal – lakás-előtakarékossági szerződést kötött.

Nyugdíjas éveikre a megkérdezettek 18 százaléka tesz félre, 14 százalékuk nyaralásra spórol, 5 százalék gépkocsit szeretne majd vásárolni, 4 százalék pedig gyermekei későbbi tanulmányait finanszírozná megtakarításaiból.

A kutatásból kiderül, hogy egyre többen gondolják úgy, hogy a pénzügyi ismeretek átadása, oktatása, az azokról való beszélgetés fontos része az életünknek, s mindössze a válaszadók kevesebb, mint 2 százaléka vélekedett úgy, hogy nem tartja azt fontosnak. A megkérdezettek közel 85 százaléka gondolja úgy, hogy mind az óvodában, mind az iskolában, mind pedig a családban fontos beszélni a pénz beosztásáról és a megtakarítások fontosságáról.

Ugyanakkor a válaszadók 11,2 százaléka szerint elegendő, ha családi körben hallanak erről a gyerekek, 2,5 százalék pedig úgy vélte, hogy ez a nevelési-oktatási intézmények feladata.  A lakosság még mindig kiemelkedően nagy arányban - a válaszadók közül minden ötödik – tartja készpénzben megtakarításait, ugyanakkor feljövőben van – közel 18 százalék – azoknak az aránya, akik állampapírt vásárolnak.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.