Varga Mihály felhívta a figyelmet: az orosz-ukrán háború elhúzódása, a vámháború, a német gazdaság stagnálása befolyásolják a magyar gazdaság kilátásait, ismét növekszik a globális gazdasági és pénzpiaci bizonytalanság, újra megjelentek a recessziós és inflációs kockázatok.
Mint mondta: a jegybank márciusi prognózisában az idei évre 4,5 és 5,1 százalék közötti inflációval és 1,9-2,9 százalékos GDP-növekedéssel számolt, a globális vámháború azonban hatással lehet erre a pályára. Varga Mihály hangsúlyozta: a körülmények ellenére bizakodásra ad okot, hogy a magyar gazdaság erős alapokkal rendelkezik, amit a tartósan magas, 4,7 millió fő körüli foglalkoztatottság és a belső fogyasztás újbóli növekedése is alátámaszt.
Fotó: Facebook / Varga Mihály
Kiemelte: a jegybank azokat a pénzügyi fundamentumokat biztosítja a gazdaságban, amelyekre minden további gazdasági tevékenység épül. Az MNB új vezetése az alapfeladatok központi szerepének megerősítésére koncentrál, növeli az átláthatóságot és a hatékonyságot, az egyéb tevékenységeket pedig racionalizálja.
A jegybankelnök emlékeztetett: az elmúlt időszakban két olyan együttműködés is indult, amelyek növelik a jegybanki tevékenység hatásosságát. Egyrészt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával kötött hatpontos megállapodás keretében a két intézmény a gazdasági folyamatok közös elemzésével is támogatja a magyar gazdaság fenntartható fejlesztését és az elméleti tudás gyakorlati hasznosulását. A bankszektorral kötött egyezménynek köszönhetően pedig egyszerűbbé, átláthatóbbá, olcsóbbá válnak a banki költségek. Az ötpontos megállapodás erősíti a banki ügyfelek tájékoztatását, csökkenti egyes lakossági pénzügyi szolgáltatások díját és ezen keresztül közvetetten inflációcsökkentő hatással is bír – áll az MNB közleményében.
