Módosítja a kormány az építészeti törvényt abból a célból, hogy a kiemelt beruházások esetében se kerülhessenek háttérbe a településfejlesztési, környezetvédelmi és természetvédelmi szempontok – jelentette be Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter. A tárcavezető három, korábban nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházást név szerint is megemlített.
Közülük először a dél-koreai Samsung SDI Magyarország gödi akkumulátorberuházását nyilvánította nemzetgazdasági szempontból kiemelt üggyé az Orbán-kormány – a 114/2016. (VI. 1.) kormányrendeletben. 2020-ban a szintén dél-koreai SK On Hungary Kft. Iváncsa területén megvalósuló akkumulátorgyára kapta meg ezt a státuszt – a 359/2020. (VII. 23.) kormányrendeletben –, végül pedig 2022-ben a kínai CATL debreceni akkumulátorüzeme jutott hozzá a kiemelt beruházás címkéhez – az ipari telephelyekre vonatkozó kiemelt szabályozás alapján a 75/2015. (III. 30.) kormányrendeletben.
Gyurcsány Ferenctől Lázár Jánosig
A Vitézy Dávid által hivatkozott, „a magyar építészetről szóló” törvényt 2023-ban fogadta el az Országgyűlés, ami az akkori építési és beruházási miniszter tárcájához, Lázár Jánoshoz köthető. A dokumentum 42. pontja tisztázza a kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályokat.
Fotó: MTI/Illyés Tibor
A törvény egészen pontosan úgy fogalmaz, hogy „az építési beruházás kiemelt beruházássá és a kiemelt beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítható a […] nemzetgazdasági szempontból stratégiai fontosságú, a kormánnyal stratégiai megállapodást kötött gazdálkodó szervezet által tervezett építmény, vagy a […] legalább 100 milliárd forint költségigényű és legalább 100 új munkahely megteremtését biztosító beruházás.”
Az Orbán-kormányokhoz köthető rendeletalkotási folyamat (ne feledjük, 2020. március 11-től 2026. május 14-ig a veszélyhelyzetre való tekintettel rendeleti kormányzás volt érvényben) fontos mérföldköve volt a 2022-ben elfogadott 7/2022-es MvM rendelet, amely a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő jelentések, illetve tájékoztatások részletszabályait tartalmazta.
Ha a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások magyarországi történetét nézzük, akkor az Orbán-kormányok alatt drasztikusan megugrott ezeknek a projekteknek a száma. Ugyanakkor a jogintézmény kialakulása 2006-hoz, Gyurcsány Ferenc első kormányzati ciklusához köthető. A parlament márciusban fogadta el a „2006. évi LIII. törvényt”, ami „a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről” szólt.
A 2023-as építészeti törvényhez képest természetesen sok különbség látható. A 2006-os jogszabály például kifejezetten az Európai Unió támogatásából finanszírozott projektek gyorsabb megvalósítását célozta. A beruházás teljes költségigényét tekintve jóval alacsonyabb volt a lehetséges bekerülési küszöb (a legalább 5 milliárd forint teljes költségigényű projektek kaphattak kiemelt státuszt, szemben a 2023-ban megfogalmazott 100 milliárd forinttal), ugyanakkor a munkahelyteremtést illetően a 2006-os törvény 1000 új álláshely létrehozását várta el, szemben a 2023-as százzal. Illetve a Lázár János nevével fémjelzett 2023-as építészeti törvény egyidejűleg hatályon kívül helyezte a 2006-os törvényt, amit felülvizsgált tartalommal épített be a kiemelt jelentőségű beruházásokról szóló jogszabály újabb változatába.
Brutális megugrás a projektek számában az Orbán-kormányok alatt
Ám nem kellett 2023-ig várni ahhoz, hogy a kiemeltté nyilvánított beruházások száma valósággal kilőjön. Mihályi Péter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának (KRTK) külső munkatársa egy 2018-as előadásának háttéranyagában azt írta, hogy „több, egymást követő törvénymódosítással a kormány elérte, hogy az általa »nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé« minősített beruházások engedélyeztetése során lényegében ne maradjon fenn semmilyen szabályozói kontroll, amelyeket egyébként az Országgyűlés által elfogadott általános törvények előírtak.”
Fotó: Mihályi Péter
Majd a közgazdász-professzor egy nagyon látványos ábrán mutatta be, hogy a jogszabályváltozásokkal párhuzamosan hogyan ugrott meg drasztikusan a kiemelt beruházások darabszáma 2006 és 2017 között. 2006-tól 2010-ig évente jellemzően kevesebb mint tíz nagyberuházás kapott nemzetgazdaságilag kiemelt státuszt, 2012-től viszont (ami a csúcsév volt ebben a periódusban, több mint 700 beruházással) majdnem minden évben több száz ilyen projektet láttunk.
Ennek oka az volt, hogy az Orbán-kormány sokkal szélesebb körben, főként az európai uniós és a közlekedési fejlesztések felgyorsítására kezdett el élni ezzel a lehetőséggel.
Akkuipar, mint zászlóshajó
A távol-keleti működőtőke jelentősége 2019–2020-tól kezdett el igen látványosan megnőni a magyar gazdaságban. Az újhullámos akkumulátoripar pedig – az elektromos autók által használt lítiumion-technológiára alapulva – különösen nagy szerepet töltött be az újonnan érkező nagyberuházások és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt projektek esetében. Erről bővebben ebben a cikkben olvashatnak:
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint nagyon látványos a feldolgozóipari alágak között a villamos berendezések gyártásához tartozó akkumulátoripar felfutása. 2010-ben a villamos berendezések gyártása még csak az összes feldolgozóipari beruházás értékének mintegy 5 százalékát tette ki, egy szinten a fafeldolgozással, a papírtermékek gyártásával és a nyomdai tevékenységgel. A KSH 13 feldolgozóipari alágat különböztet meg, a villamos berendezések gyártása 2010-ben még a 8. legfontosabb szektornak számított.
A feldolgozóipari beruházások a 2010-es években nagyon erősen a járműgyártás felé lejtettek: 2012-ben például a megvalósuló projektek teljesítményértékének több mint 40 százalékát ez az iparág szívta fel. De legalább az egynegyede majdnem minden évben a járműgyártáshoz kapcsolódott. Ez a tendencia a magyar és a német gazdaság összefonódása miatt egyáltalán nem számít meglepőnek, mindenesetre jól jelzi a hazai ipar kiszolgáltatottságát egy lassuló német gazdasági konjunktúra idején.
A villamos berendezések gyártásának súlya 2019-ben üstökösszerűen robbant be: a feldolgozóipari beruházások értékének 12,48 százalékát tette ki, ami a dobogóra repítette az alágat az egy évvel korábbi 7. helyről. A dél-koreai SK Innovation (egyébként első európai) akkumulátorgyára ebben az évben kezdett el termelni Komáromban (a vállalatcsoporthoz tartozó, Vitézy Dávid által is megemlített SK On Hungary Kft. pedig 2021-ben jelentette be az iváncsai üzem megépítését). Egy év múlva a feldolgozóipari alág 21,7 százalékkal már az első helyen állt.
A költségvetésből is dőltek a milliárdok
A nagyberuházók egyedi kormánydöntések alapján költségvetési támogatásban részesülhetnek, és szép számban részesültek is az Orbán-kormányok ideje alatt. Azt Szijjártó Péter, az azóta már a kínai BYD autógyártó globális vezetői székébe ejtőernyőzött egykori külgazdasági és külügyminiszter ismerte el a Telexnek, hogy 2025 áprilisáig bezáróan a magyar állam körülbelül 1500 milliárd forint állami támogatást adott a különböző akkumulátorgyáraknak.
Az egyedi kormánydöntések alapján odaítélhető támogatásokat a „beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló 210/2014. (VIII. 27.) kormányrendelet”, az úgynevezett EKD-rendelet szabályozza. A legutóbbi módosítás bő egy évvel ezelőtt, 2025. április 18-án lépett hatályba. A Buday Bence személyében azóta már új vezérigazgató által irányított HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség akkor úgy fogalmazott, hogy „jelentős módosítások” történtek a „vissza nem térítendő támogatási rendszerben”.
Ezen prioritások mentén egyes vármegyékben – a megyeszékhelyek kivételével – csökkent a minimálisan elvárt beruházási volumen, a vállalatok akár 2 millió euró értékű beruházás megvalósításával is jogosultak lehetnek EKD-támogatásra. A támogatható projektek tárháza is bővült, illetve a beruházás kapcsán elvárt árbevételi és bértömeg-elvárások is módosultak.
A HIPA azt írta, a könnyítések célja, hogy „Magyarország további magas hozzáadott értékű, innovatív beruházásokat tudjon vonzani, hatékonyabban tudjon hozzájárulni a déli vármegyék és kisebb települések iparosításához, a hazai beszállítók helyzetbe hozásához, valamint, hogy tovább ösztönözze a hazánkba érkező befektetők és az egyetemek együttműködését”.
A Tisza Párt a választási programjában úgy fogalmazott, hogy a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű” státusz devalválódott. „Nem az a beruházás kapja, amely valóban kiemelten fontos az országnak, hanem az, amelynek a megvalósulása politikai vagy oligarchaérdek” – írták. Hozzátéve, hogy átdolgozzák ezeknek a beruházásoknak a szabályozását. Most ez a munka kaphat újabb lendületet Vitézy Dávid bejelentésével.
A következő időszakban mindenképp érdemes lesz figyelni a konkrétumokra, hiszen önmagában a nagyberuházóknak adott vissza nem térítendő támogatás semmiképp sem ördögtől való dolog. A globális multinacionális versenyben ugyanis akár egy ilyen támogatási összeg is szerepet játszhat egy nagy külföldi beruházónál a befektetési célország kiválasztásában.
