2018. október 24. 10:16
mfor.hu

Perlik a közösségi oldalt, a vád: a valósnál sokkal kedvezőbb nézettségi adatokat közöltek a videós tartalmak és hirdetések megtekintéseiről. Emiatt sok újság videós szakemberre cserélte egy sor újságíróját, hiába: most már a videósokat rúgják ki, mert a megtekintések valójában alig nőttek.

2015-ben észlelték, hogy a Facebook a valósnál kedvezőbb adatokat közöl a videós tartalmak és hirdetések megtekintéséről. A közösségi oldal szerint ez hiba volt, a cég ellen csoportos keresetet benyújtó felperesek szerint viszont szándékos hazugság, mellyel az oldalra csalogatták a hirdetőket. A lépés a médiacégeknél is nagy változásokat hozott: az írott anyagok rovására rámentek a videós tartalmakra, emiatt pedig kirúgtak több száz újságírót.

A csalás - vagy hiba - több mint egy éven át folytatódott: a felpereseknek sikerült megszerezniük körülbelül 80 ezer oldalnyi belső Facebook-dokumentumot, ez azt tanusítja, hogy a cég csak 2016 júniusában, tehát a beérkező panaszok után több mint egy évvel kezdett foglalkozni az üggyel, de még utána is több hónapon keresztül a hibásan mért számokat közölte a hirdetőkkel. A Facebook, hogy szőnyeg alá söpörje az ügyet, megtévesztő elnevezéseket adott a statisztikáknak, illetve amikor közölte a hirdetőkkel, hogy "hibát" találtak, akkor is úgy hivatkoztak rá, hogy az "nemrég" történt, miközben már több mint egy éve tudtak róla. 2016. szeptember 23-án hivatalos közleményben jelentették be, hogy a Facebook rossz mérőszámokat közölt, de a hibát kijavították. 

A cég becslése szerint így a hirdetőknek 60-80 százalékkal magasabb megtekintési adatokat küldtek ki, a felperesek viszont a megszerzett dokumentum alapján arra következtetnek, hogy a szám valójában 150 és 900 százalék közötti lehet, ami már jócskán elég ahhoz, hogy más platformokról átcsábítson hirdetőket.

Ez volt óriási hatással a médiacégekre is, főképp az USA-ban: 2016 egyik legnagyobb trendje lett, hogy a Facebook-videók nézettségi adatai miatt a nagy cégek tízesével-húszasával kezdtek el megválni újságíróiktól, és óriási összegeket és energiát invesztáltak a videós tartalomgyártásba. A videózás ráadásul jóval forrásigényesebb műfaj a szöveges tartalomgyártásnál: drága a felszerelés, nagyobb stáb kell hozzá, és több időt vesz igénybe az elkészítése, így tényleg csak nagy megtekintésnél éri meg.

A váltás nem jött be: a Fox Sports például közönségének 88 százalékát veszítette el. Emiatt most már egy újabb trendforduló is eljött: elkezdődött a videósok elbocsátási hulláma. A Vox Media 50 munkatársától vált meg, a CNN Digital pedig közel 50 pozíciót szüntetett meg, mindkét esetben „a videós munkák monetizálásának sikertelensége” volt az ok. Az Atlantic számítása szerint legalább 350 újságíró esett a Facebook mérési csalásának áldozatául.

(Qbit)