<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Van élet az orosz gázon és olajon túl? Tényleg lehetetlen teljesen elszakadni Moszkvától? Elzárhatja Putyin a gázcsapot?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Holoda Attila energetikai szakértővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. május 26. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az pedig nagyon nagy baj lenne. Az üzemanyagárstop meghosszabbításának nem örül, de nem ez a Mol legnagyobb gondja jelenleg.

A Telexnek adott interjút a Mol elnök-vezérigazgatója. Hernádi Zsolt elmondta, hogy nem "bontottak pezsgőt" az üzemanyag-árstop meghosszabbításának hírére, de úgy gondolja, nem lett volna etikus, ha a Mol erőteljesebben tiltakozik a döntés ellen.

Ha a részvényeseknek csak rövid távú érdekeik lennének, akkor kiabálnunk kellett volna, de hosszú távon, és ha az egészet nézzük, akkor a kormányt igazából nem érheti kritika. Feltéve persze, ha az ársapka csak átmeneti marad, azt a célt szolgálva, hogy csillapítsa az árak sokkszerű emelkedését."

"Inkább elvi alapon állva gondoltuk azt, hogy nem helyes egy olyan intézkedést támadni, ami sok millió magyarnak ad rendkívüli segítséget egy rendkívüli helyzetben. Még akkor sem, ha nekünk fáj. Ugyanakkor, ha egy intézkedés meghosszabbodik, akkor óhatatlanul ott van már a fejünkben, hogy mi lesz, ha megint meghosszabbodik, és aztán megint "

- mondta el a lap kérdéseire válaszolva.

Rövid távon viszont inkább az ellátás biztonsága aggasztja Hernádi Zsoltot.

"Kevesen tudják, de egész Európa markánsan dízelhiányos. Dízel nélkül viszont nincsen európai gazdaság, nincs közlekedés, nincs szállítmányozás. Ha pedig átmenetileg hiány lépne fel, akkor előfordulhat, hogy az európai országok újragondolnák az egyik alapelvüket, az áruk szabad mozgását, gyakorlatilag lezárnák a határaikat. Mert a 'nincs' nagyobb úr, mint a 'drága'."

Jobb a drága, mint a nincs? Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a március 10-én tartott Kormányinfón. Fotó: MTI/Szigetváry ZsoltJobb a drága, mint a nincs? Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a március 10-én tartott Kormányinfón. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A szabályozásba egyébként nem voltak bevonva, az elnök-vezérigazgató szerint ő is csak pletykákból értesül a készülő döntésekről, aztán ezekkel vagy megegyeznek a megjelenő szabályozások, vagy nem. Azt is reméli, hogy a költségvetés várható kiigazítása során a Mol-t nem fogják újabb különadókkal sújtani.

"Nekünk amúgy is sok különadónk van, kiskereskedelmi adó, Robin Hood-adó, egyebek. A kiskereskedelmi adóból ráadásul jóval nagyobb részt vállalunk, mint mások. Azt remélem, hogy senki nem akarja a jövőnket „megenni”. A mi beruházásaink masszívan hozzájárulnak a GDP-hez. Ha elveszik a pénzünket, nem tudunk beruházni, fejleszteni. Közép-európai cégként máshol is van felelősségünk, egyetlen ország sem viheti el a forrásainkat."

A szankciók kérdéséről elmondta, hogy "mindenki ott lát szankciós esélyeket, ahol neki nem fáj", ezért beszélhetnek Németországban az olajembargóról, miközben a gázhiánnyal nem tudnának mit kezdeni.

"Nem véletlen, hogy olyan szankciókról hallani, amik csak nekünk, vagyis itt Közép-Kelet-Európában fáj, de nekünk nagyon. A Mol-csoport finomítóinak zavartalan működéséhez stabil minőségű és mennyiségű kőolajellátás szükséges. Ha átfogó orosz kőolajembargó lenne, akkor újra kell szervezni a kereskedelmi, logisztikai és technológiai folyamatokat. Még ebben az esetben is tudnánk működni, csak jóval kisebb mennyiséget tudnánk legyártani, ami állandó gázolajhiányhoz vezetne"

- állította Hernádi Zsolt, aki szerint viszont valóban hatásos szankciókat csak a dízel embargó alá vonásával lehetne elérni, az energiaiparban pedig nagy változásokat hozhat a háború hosszabb távon is.

" zlovák-magyar, horvát-magyar, osztrák-magyar összekötések készültek, stratégiai tározók, finomítói fejlesztések, mi tényleg tettünk a diverzifikációért, harcoltunk az energiafüggetlenségért. Most is meg kell vívni ezt a harcot, csak már más szinteken, hogy úgy legyen vége a háborúnak, hogy ne pár ország fizesse meg a költségeket. És közben egy új világ épül fel, amelyben majd újra kell definiálni az olaj- és gázipar szerepét és újra kell definiálni mindenkinek a helyét. De legyünk reálisak: lehet, hogy más filmet fogunk nézni, de a szereplők ugyanazok lesznek."

 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.