Újra középpontba került a külföldi boltláncok és a magyar kormány közötti több mint egy évtizedes csata. A mostani "menet" azzal kezdődött azzal, hogy Hans Reisch, a Spar osztrák anyacégének vezetője pár napja adott nyilatkozataiban egyebek mellett beszélt arról, hogy a magyar kormány különadókkal és árbefagyasztással „zaklatja” a nagy élelmiszerláncokat.
Fotó: Depostiphotos
A cégcsoport erre úgy reagált, hogy egyrészt feljelentést tett az Európai Bizottságnál, másrészt átszervezték a Spar magyarországi működését, hogy így védjék meg a céget. Reis beszélt arról is, hogy külső tényezők lehetetlenné teszik, hogy nyereségesen működjenek Magyarországon.
Egyrészt ott van az alapvető élelmiszerekre kivetett árplafon és a szupermarket-üzemeltetőkre érvényesített különadó, ami a nettó árbevétel 4,1 százaléka. Ez összesen mintegy 120 millió euróba került nekik. Ez szerintük gazdaságilag nem életképes. Reis hozzátette, ez megváltozna, ha hagynák, hogy a magyar állam részesedést szerezzen a cégben. A cégvezető egyúttal közölte, hogy nem tervezik a kivonulást.
"Olyan erősek vagyunk a magyar piacon, hogy az durván hanyagság lenne. Inkább verekedünk" - mondta a Spar Austria vezetője.
A sparos vezérigazgató szavaira a kormányból Lázás János építési és közlekedési miniszter, valamint Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is reagált.
Lázár közölte: "Most, hogy az osztrák fűszeres-közértes, a Spar így viselkedett, felvetettem a kormányban, hogy ne tűrjük tovább a hazudozást, alaptalan állításokat tőlük, s inkább vegyük meg őket szőröstül-bőröstül". Nagy Márton pedig arról beszélt, hogy a vállalat kijelentései következményekkel fognak járni.
Milyen szerepet játszik a Spar?
A kormánnyal vitába keveredett Sparnak a magyar piacon több szempontból egyedülálló hálózata van. Több mint 600 boltja van a cégnek, ezekben vannak nagy alapterületű hipermarketek, szupermarketek, valamint franchise-egységek, továbbá az OMV-kutakon benzinkutas boltok.
A többi nagy boltlánc közül a hipermarketekkel rendelkező Tescónak vannak kisebb boltjai, de nagyságrendileg 200 boltból álló hálózata van, csakúgy, mint a diszkontoknak. (Az Aldinak még kevesebb üzlete van, de a diszkontlánc 200-250 egységgel tekintené lefedettnek a magyar piacot.) A főként hiparmerketeket múködtető Auchannak két tucat egysége van. A Sparnál csak a számos kis alapterületű boltokat franchise-rendszerben működtető magyar hálózatoknak van több üzlete, a CBA-nál, a Coopnál és a Reálnál többezres a nagyságrend.
Az elmúlt évek eredményeit nézve a Spar javított a korábbi helyezését - ez derül ki a Trade Magazin rangsoraiból, amelyek évről évre bemutatják, hogy a legnagyobb kiskereskedelmi láncok (Aldi, Auchan, CBA, Coop, Lidl, Penny, Reál, Tesco, Spar) bruttó bevétele hogyan alakult.
Ezermilliárdok sorsa
2020 óta a Spar stabilan a második helyen áll a Lidl mögött, egy, illetve két évvel korábban - azaz 2019-ben és 2018-ban - a harmadik helyen szerepelt, A Spar árbevétele 2022-ben 916 milliárd forint volt, szemben az egy évvel korábbi 792 milliárddal, valamint a 2020-as 739 milliárddal. Azt megelőzően 680 és 618 milliárd forintról volt szó. (A legfrissebb, 2023-as adatokra még várni kell.)
A kilenc nagy bolthálózat 2018-ban 4444, 2019-ben 4735 milliárd forintos bruttó árbevételt ért el összesen. Ennek a 14-14 százaléka került a Sparhoz. Ebben a két évben a Coopnak volt még ugyanekkora részesedése és akkor még a Tesco volt az élen 17 és 16 százalékos részesedéssel. 2020-tól 2022-ig minden évben 15 százalékos volt a Spar-részesedés a "kilencek" osszforgalmából. Az élbolyban szereplő cégeket nézve a Lidl 16-19 százalékra növelte a részesedését, közben a Tescónak jutó szelet 14-15 százalékosra csökkent. A Coopé pedig 12-13 százalékra mérséklődött.
