A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezeténél (KASZ) például már valamennyi bértárgyalást lezártak. A minimálbér egyáltalán nem érinti a KASZ által képviselt munkavállalókat, de a szakmai bérminimum követése is csak a cégek kisebb hányadára jellemző. Azoknál a cégeknél, ahol évek óta követik a szakmai bér emelkedését – ezek többségében a hazai tulajdonú vállalkozások –, ugyanazt a 4 százalékos béremelést hajtották végre, ami szükséges volt a szakmai bérminimumra történő átálláshoz. Tudomásuk szerint ez mindenhol megtörtént határidőre.
A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) működési területén sem jellemző minimálbérrel érintett munkavállaló, mert az átlagkeresetek magasabbak, mint 160 ezer forint. A garantált bérminimum viszont már hatással van az alacsonyabb bérkategóriákra is – írja a Piac&Profit.
Székely Tamás elnök szerint komoly gondot okozott a minimálbér-tárgyalások elhúzódása és annak eredménye. Több olyan eset is előfordult, hogy a munkáltató a 4 százalékos emelés hallatán visszalépett a magasabb ajánlatától. Az is igaz, hogy sok cég eleinte 3 százalék alatti ajánlattal állt elő, ami a VDSZ részéről teljesen elfogadhatatlan volt.
Az idei év egyik jellemző tárgyalási tapasztalata Székely meglátása szerint, hogy azok a cégek sem kívántak nagyobb mértékű béremelési ajánlatot tenni, ahol a koronavírus ellenére folyamatos és nem is akármilyen megerőltetett termelés folyt. Az tény, hogy már most látszik, nem lesz olyan mértékű emelés a VDSZ működési területén, mint az elmúlt években. Eddig mindösszesen 3-4 cégnél tudtak 10 százalékról vagy picit afelett megállapodni. Az eddigi számok alapján 5 és 8 százalék között lesznek az átlagok.
A LIGA Szakszervezeteknél is arról számoltak be, hogy a munkavállalók mindenhol megkapták a megemelt minimálbért, sehonnan sem kaptak olyan visszajelzést, hogy ezzel probléma lett volna.
További részletek itt.