A tavalyi év ipari termelésre vonatkozó statisztikáinak központi eleme a beindult kecskeméti Mercedes-gyár volt, melytől masszív ipari bővülést reméltek a kormánytagoktól az elemzőkig nagyon sokan. 2012 második felében viszont már nemcsak a várt kiugrás maradt el, de egyenesen visszaesés következett be az adatokban. Persze, a járműipar újabb termelőegysége megmutatkozott a statisztikában, pontosabban a Bács-Kiskun megyei számokban, de azt más megyék, más járműipari egységek, más ágazatok visszaesése el is tüntette. Ha belegondolunk, még szerencsésnek is tarthatjuk magunkat, hiszen a Mercedes képes volt javítani a számokon, sőt olyannyira hazánkban nem is éreztette hatását az európai visszaesés.
Bár a figyelem az új gyárra koncentrálódott, az ipar más területein is jelentős változások következtek be, melyekről már kevesebb szó esik. Ám nemcsak 2012-re érvényes ez, amikor például leállt a komáromi Nokia-gyár, hanem a számok arra utalnak, hogy a második Orbán-kormány regnálása alatt az ipari termelés szerkezete is jelentősen átalakult.
Van, ami a járműiparnál is jobban fellendült
2010 óta az ipar súlya a GDP-ben kicsit még növekedni is tudott, ha szigorúan tekintünk a számokra. A jelenlegi kormány hatalomra kerülése évében az 5948 milliárdos folyó áron vett ipari termelés a GDP 22,3 százalékát jelentette, míg tavaly ez az arány már 22,8-ra emelkedett (az ipar termelés értéke 6464 milliárd forint volt a 28 276 milliárdos bruttó hazai termékben).
Az, hogy mi is járult hozzá a termelés növekedéséhez, rögtön kiderül, ha megvizsgáljuk alágak szerint a helyzetet. Mivel rendelkezünk friss adatokkal, ezért a 2013 február és 2010. februárja között bekövetkezett változást vizsgáljuk meg. Ahogy a táblázatunkon is jól látható, a járműgyártás termelése folyó áron a vizsgált időszakban 48 százalékkal bővült. Ennél valamivel jobban, 49 százalékkal tudott növekedni a gép, gépi berendezés gyártása, míg a textil, ruházat, bőrtermékek gyártása közel 53, a vegyi anyag, termék gyártása pedig 65,7 százalékkal bővült. Bár ezek az ágazatok nőttek a leggyorsabban, az ipar bővüléséhez mégis csekélyebb mértékben tudtak hozzájárulni, mivel termelésük jóval kisebb, mint a járműiparé. Az a három ágazat ugyanis, mely a járműiparnál jobban tudott bővülni, folyó áron összesen közel 280 milliárdos értéket termelt idén februárban a járműgyártás 415 milliárdos értékével szemben.Tehát együttvéve sincs akkora súlyuk, mint egyedül az autógyártásnak.
A vesztesek...
Számításunk alapján egyébként az ipari alágak többsége 20 százalék feletti bővülést tudott produkálni. A sorból "lefelé" lóg ki a villamos berendezés gyártása, mely "csupán" egy szerény 4 százalékos növekedést tudott generálni folyó áron, ami reálértéken már rögtön csökkenésbe fordulhat át, ha a 2011 4,2 és a tavalyi 5,7 százalékos inflációra gondolunk. Két ágazatot viszont megviselt a 2010 óta eltelt időszak. Az egyik a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, mely ágazatot 7,2 százalékos zsugorodás jellemzett, a másik pedig a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártásának ága. Bár nominálisan "csak" 50 milliárdos csökkenés következett be 2010 februárjához viszonyítva, ez a teljes ágazat termelésének 17,6 százalékos visszaesését jelenti. A területet elsődlegesen a Flextronics és a Nokia gyárak leépítései viselték meg ennyire.
Mindezek mellett a többi ágazathoz képest jelentősebb visszaesést szenvedett még el a kokszgyártás, kőolajfeldolgozás is. Ez azonban csak akkor derül ki, ha az ipari termelés volumenindexét a 2010. év havi átlagában vizsgáljuk meg. 2013 februárjára ugyanis 16 százalékos csökkenés mutatkozott a bázishoz képest. Ugyanakkor a "napos oldalról" is van még egy jelentős mértékben növekvő ágazat, melyről eddig nem esett szó. Közel 24 százalékos bővülést mért a KSH a 2010. év havi átlagához mérten a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása területén is. Ez annak is köszönhető, hogy idén februárban arányaiban az egyik legnagyobb mértékben nőtt az új megrendelések értéke az ágazatban.
Székely Sarolta
mfor.hu
