A közleményben kiemelték, hogy a bíróság a legsúlyosabb jogsértések – az árrögzítés és piacfelosztás – tekintetében megerősítette a GVH eredeti döntését. „A GVH továbbra sem engedi, hogy a Nitrogénművek Zrt. kibújjon a jogsértésekkel kapcsolatos felelősség, és azok következményei alól” – fogalmaztak.
A közleményben felidézték: a nemzeti versenyhatóság 2021 októberében szabott ki rekordösszegű, 11 milliárd forintos bírságot a Nitrogénművek csoportra, mert az más piaci szereplőkkel együtt éveken keresztül jogsértően korlátozta a versenyt a hazai műtrágyapiacon.
A résztvevők fele önként elismerte a kartellt, ugyanakkor a Nitrogénművek Zrt. – illetve egy másik szereplő – bíróságon támadta meg a GVH határozatát.
A versenyhivatal tájékoztatása szerint a Fővárosi Törvényszék a GVH határozatát megtámadó jogorvoslati eljárásban 2024. október 3-án döntött , az ítéletében részben adott helyt a Nitrogénművek Zrt. keresetének, azonban a legsúlyosabb jogsértések – az árrögzítés, piacfelosztás – tekintetében megerősítette a nemzeti versenyhatóság eredeti döntését.
Az ügy további körülményeit, például az árrögzítés és a piacfelosztás kiterjedtségét, a kiszabott bírság mértékét illetően megismételt eljárásra kötelezte a Gazdasági Versenyhivatalt.
A közleményben kitértek arra, a GVH „szilárd meggyőződéssel kitartott” a Versenytanács eredeti döntése mellett, ezért felülvizsgálati kérelemmel a fordult a Kúriához. A GVH kérelmét a Kúria azzal az indokolással utasította el, hogy „az ügy nem vetett fel felsőbírósági iránymutatást igénylő jogkérdést”.
Mindez azt jelenti, hogy a GVH a Fővárosi Törvényszék döntésének megfelelően megismételt eljárásban vizsgálja a Nitrogénművek Zrt. kartellezését – közölte a versenyhatóság.
A GVH hangsúlyozta, az árak rögzítését, a piac felosztását célzó tiltott megállapodások, vagyis a kartellek a legsúlyosabb versenykorlátozásnak számítanak, jelentős társadalmi károkat okozhatnak. Hozzátették: a műtrágya-kartell esetében a forgalmazói árverseny visszaszorítása miatt a hazai gazdák a jogsértés időtartama alatt – a tiszta versenyhelyzetben érvényesülő árhoz képest – magasabb árakkal szembesülhettek, vagyis a cég kárt okozott a magyar gazdáknak.
A műtrágya a mezőgazdaságban a szántóföldi tápanyag-utánpótlás szempontjából meghatározó jelentőségű, a jogsértés hatásai a termelők költségeinek növelésével tovább gyűrűzhettek az élelmiszerpiacra, potenciálisan károsítva ezzel a magyar fogyasztókat is – tették hozzá a közleményben.
(MTI)
