Június 30-án, vasárnap lejár az a határidő, amit egy januári kormányrendeletben Orbán Viktor megszabott Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek arra, hogy tárgyaljon a potenciális pénzintézetekkel a jelenleg kizárólagos állami tulajdonban lévő Budapest Bank legalább 200 milliárd forint értékű eladásáról.
„A tárgyalási folyamatok az érintett piaci szereplőkkel jelenleg is zajlanak”. Ezt válaszolta írásban – a címzett, Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter megbízásából – Fónagy János miniszterhelyettes, a nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár egy országgyűlési képviselő ugyancsak írásban feltett azon kérdésére, hol tartanak a BB eladásáról folyó tárgyalások és azok előreláthatólag sikerrel zárulnak-e le június 30-áig. A többes szám használatából ugyanakkor arra lehet következtetni, hogy Bártfai-Mager Andrea nem is egy, hanem több vevőjelölttel is tárgyal.
Öten is vinnék
Korábban öt pénzintézet is jelezte érdeklődését a BB iránt: az Erste, az MKB, a Raiffeisen, a Takarékbank, valamint a K&H belga anyabankja, a KBC. Az Mfor.hu mindegyiküket megkérdezte, a tárca nélküli miniszter megkereste-e őket, ám az Erste, a Raiffeisen és a Takarékbank nem kívánt nyilatkozni, az MKB nem is reagált, a KBC pedig megismételte, amit korábban már többször is kifejtett: „Érdeklődünk a vonzó lehetőségek iránt, annak érdekében, hogy terjeszkedjünk fő piacainkon, amennyiben azok megfelelnek a követelményeknek. Ha ilyen vonzó lehetőségek adódnak, természetesen alaposabban megvizsgáljuk ezeket.” A tárgyalásban lévők részéről a válaszadás lehetőségének az elhárítása természetes, azok részéről azonban már kevésbé, akikkel a tárca nélküli miniszter nem vette fel a kapcsolatot. Hiszen ennek a ténye előbb-utóbb úgyis kiderülhet.
A piacon az első számú esélyesnek már januártól kezdve a Takarékbankot tartják, miután magát makacsul tartja az a feltételezés, hogy a BB-vel és az MKB-val alkot majd egy 7 ezermilliárd forint körüli mérlegfőösszegű úgynevezett szuperbankot, amely a 2018-ban 8,5 ezermilliárd forintos eszközű, forrású OTP Bankhoz képest látótávolságon belül kerülhet.
Az MKB befutását az nehezítheti meg, hogy 2014-2015-ös szanálása egyik feltételeként az Európai Bizottság (EB) megszabta, 2019 végéig nem fog bele jelentősebb tranzakcióba, márpedig a Budapest Bank megvétele kétségtelenül e kategóriába tartozik. (Erre hívta fel a figyelmet Balog Ádám, az MKB elnök-vezérigazgatója is a bank tőzsdei kereskedésének hivatalos, június 17-ei elindítása alkalmából rendezett sajtótájékoztatón.)
Tartani kell az 50 százalékos arányt
Az Erste, a Raiffeisen és a KBC sanszait pedig egyebek mellett az csökkentheti, hogy az ő győzelmükkel még távolabb kerülne Orbán Viktor azon kívánalmának a teljesülése, miszerint a magyarországi bankok legalább felének nemzeti tulajdonban kell lennie. A Raiffeisen ugyanis teljes egészében külföldi kézben van, a KBC eleve belga illetőségű, míg az Erstében ugyan van részesedése az államnak, de csak 15 százalékos. Igaz, Orbán Viktor 2012-ben elhangzott kijelentését később egyesek megpróbálták úgy magyarázni, mintha a miniszterelnök nem a tulajdoni részesedésekre gondolt volna, hanem a magyar irányítás arányára. Vélhetően azért, mert így a hivatalosan optimális esetben is csak valamivel több mint egyharmad részben hazai tulajdonú OTP (annak első embere, Csányi Sándor okán) is besorolható e körbe, sőt a külföldi vezetővel rendelkező K&H kivételével gyakorlatilag a többi, ugyancsak magyar által igazgatott nagybank, a CIB, az Erste, az UniCredit és a Raiffeisen is.
Esélyesként szóba jöhetne természetesen nem pénzintézet is, lásd az MKB Bank esetét, amelynek tulajdonosai most nem pénzintézeti vállalatok, illetve magánszemélyek. Ez esetben a Konzum Nyrt. beolvadásával július 1-jére immár 350 milliárd forintos saját tőkéjűvé duzzadó, az MKB-hoz hasonlóan Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Global Nyrt. is labdába rúghat. Csakhogy a kormányrendelet egyértelműen fogalmaz: Bártfai-Mager Andreát azzal bízta meg, hogy „potenciális pénzintézetekkel” tárgyaljon.
Pénz helyett apport
Fónagy egyébként arra a képviselői kérdésre sem válaszolt, miszerint Bártfai-Mager Andrea „A potenciális vevőket az alapján választotta-e ki, hogy Orbán Viktor miniszterelnök azt az elvárást fogalmazta meg, hogy a bankrendszer legalább felének nemzeti tulajdonban kell maradnia?"
Mint ahogy azt a kérdéskört is szó nélkül hagyta, amely azt boncolgatta, hogyan lehet teljesíteni a kormányrendelet azon előírását, miszerint a Budapest Bankot az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 35. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásával kell magántulajdonba adni. Ez ugyanis azt tartalmazza, hogy mellőzni lehet a versenyeztetést az „állami vagyon gazdasági társaság részére, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátásakor”. Márpedig jogosnak tűnik az a felvetés, miszerint „Hogyan lehet ezt úgy megvalósítani, hogy teljesüljön az EBRD felé tett vállalás, miszerint az államnak nem lehet többségi tulajdona a Budapest Bankban? Elképzelhető, hogy a BB apportálása úgy valósul meg a rendeletben előírt legalább 196 milliárdos vételárat kitevő értékben, hogy a vevő jegyzett tőkéje pont annyival növekedik, hogy az állam ne kerüljön többségbe a BB új tulajdonosában?” – szegezte írásban a képviselő Bártfai-Mager Andreának.
Szakértők megkérdezése alapján korábban már levezettük, hogy az állam úgy érheti el, hogy a mostani tranzakciót követően ne legyen többségi tulajdona abban a gazdasági társaságban, amelybe apportálja a BB-t, ha a 200 milliárdos apportnak csak akkora része kerül a kiszemelt cég jegyzett tőkéjébe, amennyivel az állam nem lesz többségi tulajdonos, a többi pedig a BB-t átvevő cég saját tőkéjébe kerül. A többségi tulajdonra vonatkozó kitétel ugyanis a jegyzett tőkében meglévő arányra vonatkozik.
Más kérdés, hogy az állami tulajdonosi jogokat gyakorló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. 2018-as beszámolójában 246,5 milliárd forintra becsülte a 2015 júniusában általa közel 196 milliárdért megvásárolt Budapest Bankot. Ami azt jelenti, hogy míg korábban az a vád érte a kormányt, hogy ha a vételárnál alacsonyabb (esetleg jóval) áron adja tovább a BB-t, akkor elkótyavetyéli az állami vagyont, ha most 200 milliárd körül bonyolítja le a tranzakciót, akkor amiatt kényszerülhet magyarázkodásra, miért nem próbált keresni az ügyleten.
Versenyerősítőnek szánják
Ám az Mfor.hu forrásai szerint az a legvalószínűbb, hogy pénz nem fog gazdát cserélni. Ehelyett részvénycserés megoldással csökkenhet a BB-ben lévő állami tulajdon 50 százalék, vagyis azon szint alá, amelyet a kormány még 2015 februárjában vállalt az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) és az Erste Bankkal aláírt megállapodásban. Amely előírta, hogy a magyar államnak három évvel később – azaz 2018 februárjában – már nem lehet többségi tulajdona egyetlen hazai kereskedelmi bankban sem. Konkrét nevek nem szerepeltek a dokumentumban, ám akkoriban az MKB és a BB volt az állam többségi tulajdonában. Az MKB esetében ez a feltétel már 2016-ban megvalósult, s most a Budapest Bankon a sor.
„A kormány célja, hogy az EBRD-vel kötött megállapodást betartsa, és erősítse a versenyt a magyar pénzügyi szektorban” – hangsúlyozta a képviselőnek adott írásbeli válaszában Fónagy János. Márpedig a verseny fokozására irányuló törekvésből azt lehet kiolvasni, hogy a BB privatizációja során az illetékesek valóban a mérlegfőösszege alapján messze legnagyobb - 2018-ban a második helyezett K&H-t két- és félszeresen megelőzött - OTP előnyének a lefaragását tartják szem előtt.
Mivel a Takarékbank gyakorlatilag (az 1 darab részvényt birtokló MFB Magyar Fejlesztési Bank kivételével) magántulajdonban van, a részvénycserével levihető a BB-ben lévő állami részesedés ötven százalék alá. Még inkább, ha az ügyletbe a szintén teljesen magántulajdonú - több mint 90 százalékban Mészáros Lőrinc és tiszakécskei üzlettársa, Szíjj László által ellenőrzött - MKB-t is bevonják. Ám kérdés, ez utóbbi nem jelentené-e az EB felé 2019 végéig vállalt nagyobb tranzakciós stop megsértését. Ezért - biztos, ami biztos alapon - elképzelhető, hogy az MKB csak a részvénycsere második körében vesz részt, amelynek végén létrejön a szuperbank.
Mindenesetre a részvénycserés megoldás esélyét (legalábbis az elsőét) az is növeli, hogy a BB privatizációjáról meghozott kormányrendeletben a versenyeztetés mellőzése esetére említett nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás (elterjedtebb kifejezéssel: apport) értékpapír is lehet. Hogy ez valóban így lesz-e, az lapunk értesülései szerint a kormány július 10-ei ülését követően derülhet ki.
