2019. június 28. 05:36

Amelyen az Mfor.hu értesülései szerint szóba kerülhet, hogy részvénycserés megoldással teljesítenék az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal szembeni kötelezettséget, miszerint a BB-ben az államnak a mostani 100 százalékkal szemben legfeljebb kisebbségi részesedése lehet. Úgy tudjuk, a részvénycsere első lépésben a Takarékbank és a BB között valósulhat meg, amelybe később az MKB is becsatlakozna. Így jöhetne létre a már jó ideje emlegetett és hivatalosan nem cáfolt szuperbank.

Június 30-án, vasárnap lejár az a határidő, amit egy januári kormányrendeletben Orbán Viktor megszabott Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek arra, hogy tárgyaljon a potenciális pénzintézetekkel a jelenleg kizárólagos állami tulajdonban lévő Budapest Bank legalább 200 milliárd forint értékű eladásáról.

Célegyenesbe fordult az eladási folyamat Célegyenesbe fordult az eladási folyamat

„A tárgyalási folyamatok az érintett piaci szereplőkkel jelenleg is zajlanak”. Ezt válaszolta írásban – a címzett, Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter megbízásából – Fónagy János miniszterhelyettes, a nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár egy országgyűlési képviselő ugyancsak írásban feltett azon kérdésére, hol tartanak a BB eladásáról folyó tárgyalások és azok előreláthatólag sikerrel zárulnak-e le június 30-áig. A többes szám használatából ugyanakkor arra lehet következtetni, hogy Bártfai-Mager Andrea nem is egy, hanem több vevőjelölttel is tárgyal.

Öten is vinnék

Korábban öt pénzintézet is jelezte érdeklődését a BB iránt: az Erste, az MKB, a Raiffeisen, a Takarékbank, valamint a K&H belga anyabankja, a KBC. Az Mfor.hu mindegyiküket megkérdezte, a tárca nélküli miniszter megkereste-e őket, ám az Erste, a Raiffeisen és a Takarékbank nem kívánt nyilatkozni, az MKB nem is reagált, a KBC pedig megismételte, amit korábban már többször is kifejtett: „Érdeklődünk a vonzó lehetőségek iránt, annak érdekében, hogy terjeszkedjünk fő piacainkon, amennyiben azok megfelelnek a követelményeknek. Ha ilyen vonzó lehetőségek adódnak, természetesen alaposabban megvizsgáljuk ezeket.” A tárgyalásban lévők részéről a válaszadás lehetőségének az elhárítása természetes, azok részéről azonban már kevésbé, akikkel a tárca nélküli miniszter nem vette fel a kapcsolatot. Hiszen ennek a ténye előbb-utóbb úgyis kiderülhet.

A piacon az első számú esélyesnek már januártól kezdve a Takarékbankot tartják, miután magát makacsul tartja az a feltételezés, hogy a BB-vel és az MKB-val alkot majd egy 7 ezermilliárd forint körüli mérlegfőösszegű úgynevezett szuperbankot, amely a 2018-ban 8,5 ezermilliárd forintos eszközű, forrású OTP Bankhoz képest látótávolságon belül kerülhet.

Az MKB befutását az nehezítheti meg, hogy 2014-2015-ös szanálása egyik feltételeként az Európai Bizottság (EB) megszabta, 2019 végéig nem fog bele jelentősebb tranzakcióba, márpedig a Budapest Bank megvétele kétségtelenül e kategóriába tartozik. (Erre hívta fel a figyelmet Balog Ádám, az MKB elnök-vezérigazgatója is a bank tőzsdei kereskedésének hivatalos, június 17-ei elindítása alkalmából rendezett sajtótájékoztatón.)

Tartani kell az 50 százalékos arányt

Az Erste, a Raiffeisen és a KBC sanszait pedig egyebek mellett az csökkentheti, hogy az ő győzelmükkel még távolabb kerülne Orbán Viktor azon kívánalmának a teljesülése, miszerint a magyarországi bankok legalább felének nemzeti tulajdonban kell lennie. A Raiffeisen ugyanis teljes egészében külföldi kézben van, a KBC eleve belga illetőségű, míg az Erstében ugyan van részesedése az államnak, de csak 15 százalékos. Igaz, Orbán Viktor 2012-ben elhangzott kijelentését később egyesek megpróbálták úgy magyarázni, mintha a miniszterelnök nem a tulajdoni részesedésekre gondolt volna, hanem a magyar irányítás arányára. Vélhetően azért, mert így a hivatalosan optimális esetben is csak valamivel több mint egyharmad részben hazai tulajdonú OTP (annak első embere, Csányi Sándor okán) is besorolható e körbe, sőt a külföldi vezetővel rendelkező K&H kivételével gyakorlatilag a többi, ugyancsak magyar által igazgatott nagybank, a CIB, az Erste, az UniCredit és a Raiffeisen is.

Esélyesként szóba jöhetne természetesen nem pénzintézet is, lásd az MKB Bank esetét, amelynek tulajdonosai most nem pénzintézeti vállalatok, illetve magánszemélyek. Ez esetben a Konzum Nyrt. beolvadásával július 1-jére immár 350 milliárd forintos saját tőkéjűvé duzzadó, az MKB-hoz hasonlóan Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Global Nyrt. is labdába rúghat. Csakhogy a kormányrendelet egyértelműen fogalmaz: Bártfai-Mager Andreát azzal bízta meg, hogy „potenciális pénzintézetekkel” tárgyaljon.

Pénz helyett apport 

Fónagy egyébként arra a képviselői kérdésre sem válaszolt, miszerint Bártfai-Mager Andrea „A potenciális vevőket az alapján választotta-e ki, hogy Orbán Viktor miniszterelnök azt az elvárást fogalmazta meg, hogy a bankrendszer legalább felének nemzeti tulajdonban kell maradnia?"

Mint ahogy azt a kérdéskört is szó nélkül hagyta, amely azt boncolgatta, hogyan lehet teljesíteni a kormányrendelet azon előírását, miszerint a Budapest Bankot az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 35. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásával kell magántulajdonba adni. Ez ugyanis azt tartalmazza, hogy mellőzni lehet a versenyeztetést az „állami vagyon gazdasági társaság részére, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátásakor”. Márpedig jogosnak tűnik az a felvetés, miszerint „Hogyan lehet ezt úgy megvalósítani, hogy teljesüljön az EBRD felé tett vállalás, miszerint az államnak nem lehet többségi tulajdona a Budapest Bankban? Elképzelhető, hogy a BB apportálása úgy valósul meg a rendeletben előírt legalább 196 milliárdos vételárat kitevő értékben, hogy a vevő jegyzett tőkéje pont annyival növekedik, hogy az állam ne kerüljön többségbe a BB új tulajdonosában?” – szegezte írásban a képviselő Bártfai-Mager Andreának.

Szakértők megkérdezése alapján korábban már levezettük, hogy az állam úgy érheti el, hogy a mostani tranzakciót követően ne legyen többségi tulajdona abban a gazdasági társaságban, amelybe apportálja a BB-t, ha a 200 milliárdos apportnak csak akkora része kerül a kiszemelt cég jegyzett tőkéjébe, amennyivel az állam nem lesz többségi tulajdonos, a többi pedig a BB-t átvevő cég saját tőkéjébe kerül. A többségi tulajdonra vonatkozó kitétel ugyanis a jegyzett tőkében meglévő arányra vonatkozik.

Más kérdés, hogy az állami tulajdonosi jogokat gyakorló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. 2018-as beszámolójában 246,5 milliárd forintra becsülte a 2015 júniusában általa közel 196 milliárdért megvásárolt Budapest Bankot. Ami azt jelenti, hogy míg korábban az a vád érte a kormányt, hogy ha a vételárnál alacsonyabb (esetleg jóval) áron adja tovább a BB-t, akkor elkótyavetyéli az állami vagyont, ha most 200 milliárd körül bonyolítja le a tranzakciót, akkor amiatt kényszerülhet magyarázkodásra, miért nem próbált keresni az ügyleten.

Versenyerősítőnek szánják

Ám az Mfor.hu forrásai szerint az a legvalószínűbb, hogy pénz nem fog gazdát cserélni. Ehelyett részvénycserés megoldással csökkenhet a BB-ben lévő állami tulajdon 50 százalék, vagyis azon szint alá, amelyet a kormány még 2015 februárjában vállalt az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) és az Erste Bankkal aláírt megállapodásban. Amely előírta, hogy a magyar államnak három évvel később – azaz 2018 februárjában – már nem lehet többségi tulajdona egyetlen hazai kereskedelmi bankban sem. Konkrét nevek nem szerepeltek a dokumentumban, ám akkoriban az MKB és a BB volt az állam többségi tulajdonában. Az MKB esetében ez a feltétel már 2016-ban megvalósult, s most a Budapest Bankon a sor.

„A kormány célja, hogy az EBRD-vel kötött megállapodást betartsa, és erősítse a versenyt a magyar pénzügyi szektorban” – hangsúlyozta a képviselőnek adott írásbeli válaszában Fónagy János. Márpedig a verseny fokozására irányuló törekvésből azt lehet kiolvasni, hogy a BB privatizációja során az illetékesek valóban a mérlegfőösszege alapján messze legnagyobb - 2018-ban a második helyezett K&H-t két- és félszeresen megelőzött - OTP előnyének a lefaragását tartják szem előtt. 

Mivel a Takarékbank gyakorlatilag (az 1 darab részvényt birtokló MFB Magyar Fejlesztési Bank kivételével) magántulajdonban van, a részvénycserével levihető a BB-ben lévő állami részesedés ötven százalék alá. Még inkább, ha az ügyletbe a szintén teljesen magántulajdonú - több mint 90 százalékban Mészáros Lőrinc és tiszakécskei üzlettársa, Szíjj László által ellenőrzött - MKB-t is bevonják. Ám kérdés, ez utóbbi nem jelentené-e az EB felé 2019 végéig vállalt nagyobb tranzakciós stop megsértését. Ezért - biztos, ami biztos alapon - elképzelhető, hogy az MKB csak a részvénycsere második körében vesz részt, amelynek végén létrejön a szuperbank.

Mindenesetre a részvénycserés megoldás esélyét (legalábbis az elsőét) az is növeli, hogy a BB privatizációjáról meghozott kormányrendeletben a versenyeztetés mellőzése esetére említett nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás (elterjedtebb kifejezéssel: apport) értékpapír is lehet. Hogy ez valóban így lesz-e, az lapunk értesülései szerint a kormány július 10-ei ülését követően derülhet ki.