Nem sikerült a jogszabálynak megfelelően elkészítenie a 2023-as beszámolóját a magyar hulladékgazdálkodás nagy részét állami koncesszióban 35 évre elnyerő MOHU-nak, a beszámolót így nem fogadta el a területet felügyelő Energiaügyi Minisztérium – írja a Szabad Európa. A portál megszerezte a beszámolót és a szaktárca reakcióját is, amiben a minisztérium elég keményen beszól a MOHU-nak.
A magyar hulladékgazdálkodás nagy részét a magyar állam 2023. július 1-től kiszervezte a feladatot 35 éves koncesszióban elnyerő MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-nek, vagyis most lesz egy éve, hogy a cég végzi a lakossági hulladékgyűjtést és az ipari hulladékok gyűjtését és feldolgozását is, monopol szereplőként.
Fotó: Mohu
Ellenőrzött monopóliumként a cégnek be kell számolnia a tevékenységéről az Energiaügyi Minisztériumnak, ám a Szabad Európa információi szerint a MOHU nem tudott megfelelően elszámolni a tevékenységével. Nem szerepel például a beszámolóban, hogy mennyi hulladékot adtak le a hulladékudvarokon, átvételi helyeken, gyűjtőhelyeken, hulladékgyűjtő pontokon és átrakóállomásokon, ahogy az előkezelőnek, hasznosítónak, ártalmatlanítónak, külföldi kezelőnek átadott hulladékmennyiséget sem adta meg a cég a beszámolóban. Annyi derül csak ki a dokumentumból a portál szerint, hogy közszolgáltatás során 1,63 millió tonna hulladékot gyűjtött be a MOHU, az intézményi résztevékenységből, vagyis az ipari hulladék begyűjtéséből pedig 320 ezer tonna jött.
Ezek miatt írta a minisztérium a cégnek dörgedelmesen, hogy „a koncessziós társaságnak ezen feladat elvégzése nem lehetőség, hanem törvény által előírt kötelezettség.”
A minisztérium szerint az adatok hiányában a MOHU nyilvántartásainak szakmai értékelése nem lehetséges, de a cég sem tud elszámolni az alvállalkozóival, és nem tud létesítményfejlesztéseket tervezni ezek nélkül. A szaktárca arra is felhívta a koncesszor figyelmét, hogy két régiókoordinátor cég telephelyeinek adatai is kimaradtak a beszámolóból.
Ugyanakkor a pénzügyi beszámolóval sem volt minden rendben, a tárca szerint például nem derül ki, hogy a MOHU mit ért a koncessziós tevékenységen kívüli tevékenység alatt. Az is probléma a minisztérium szerint, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségrendszerhez, vagyis az EPR-hez kapcsolódó szolgáltatásokhoz sem párosítottak mennyiségi adatokat, így a „költségek további részletezése nélkül nem állapítható meg azok realitása, illetve jogossága”. (Az EPR-rendszerben a gyártók díjat fizetnek a MOHU-nak a hulladékkezelésért, anyagi felelősséget vállalva azért, hogy a termékeik hulladékká válnak). A tárca azt is kifogásolta, hogy 12 milliárd forint, a MOHU haszonanyag-értékesítésének árbevétele nem jelenik meg a cég eredménykimutatásában, költségoldalon viszont igen.
Az Energiaügyi Minisztérium mindezek alapján nem javasolta elfogadásra a MOHU beszámolóját, és teljesítésigazolást sem állított ki 2023-ra.
A Szabad Európának névtelenül nyilatkozó forrás szerint azzal is lehet majd problémája a kormánynak, hogy a MOHU 5,6 milliárd forintos nyereséget könyvelt el 2023-ban. Ez ugyanis „túl nagy” profit rögtön a koncesszió elején, emiatt pedig nehéz lehet majd indokolni az Európai Bizottság felé, hogy miért volt szükség 35 évre garantálni a monopolhelyzetet a Mol cégének. A hosszú koncessziós időszak indoka ugyanis az volt, hogy a MOHU számos beruházása csak hosszabb távon térül majd meg.
