<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Gyorsított eljárásban tárgyalta, majd 120 igen, 57 nem és egy tartózkodás mellett meg is szavazta a kormánypárti parlamenti többség a kata változtatását, amely lényegében kivégezte ezt az adózási formát. De mit gondolnak a vállalkozói érdekképviseletek?

Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke kérdésünkre röviden úgy értékelte a kata tervezett változtatását, hogy a benyújtott tervezeten egyáltalán nem látszik a vállalkozói érdekképviseletek véleménye, javaslata, a törvényben nem szerepelnek a vállalkozók érdekei. Mint mondta:

azt látom, hogy a magyar gazdaság szuverenitását jelentő mikrovállalkozásokat bántjuk, azok egy rétegén hajtunk végre megint egy érvágást.

A szakember szerint mindez nem tesz jót a lakosság kiszolgálásának sem, hiszen ma már ott tartunk, hogy a lakosság amúgy is nehéz helyzetben van, hogyha igénybe kíván venni valamilyen szolgáltatást a vállalkozóktól. Németh László szerint a mostani intézkedés tovább csökkenti majd a tevékenységüket folytató vállalkozások számát.

2013 környékén, amikor bevezetésre került a kata, akkor azokat a vállalkozásokat, akik elsősorban érintettek voltak a kata bevezetésében kényszervállalkozónak hívtuk, ma azonban ők már elismert önfoglalkoztatók, akik nagyon fontos tevékenységet végeznek a lakosság kiszolgálása érdekében. Most ezeknek a mikro és kisvállalkozásoknak növelik meg az adminisztrációs terhét azzal, hogy átalányadózásba kényszerítik őket.

A mostani kata tervezet nem képviseli a vállalkozók érdekeit, hiszen bebetonozásra kerül az 50 ezer forinttal az a nyugdíjszámítás körüli probléma, amire például az IPOSZ évek óta próbálja felhívni a figyelmét a vállalkozóknak is, hogyha nincs öngondoskodás, akkor bizony elég rossz helyzetbe kerülnek, amikor nyugdíjazásukra kerül sor – fogalmazott az elnök. Mint mondta, úgy gondolja, hogy most egy nagyon kontraproduktív tevékenység zajlik, és egyáltalán nem látom azt az elvet, ami talán segítené a magyar gazdaságot is, hogy „gondolkozz először kicsiben.” Tehát, hogyha ezt az elvet betartanánk, akkor a magyar gazdaság alapját képviselő kkv-knak segítenének elsősorban, és nem lőnénk ágyút.

Mennyire lehet jó megoldás az átalányadózás?

Nem szabad elfelejteni, hogy ez mindenképpen egy nagyobb adminisztrációs teherrel jár – mondta Németh László, hozzátéve, hogy a könyvelőktől hallott varázsszám a 12 millió forint volt, eddig mindenképpen előnyösebb és egyszerűbb volt a katás adózás. Lehet, hogy 12 millió fölött már megérte az átalányadó, de a kisebbeknek a kata mindenképpen jobb volt – tette hozzá

Sokaknak jelent ez nagy csapást. Fotó: DepositphotosSokaknak jelent ez nagy csapást. Fotó: Depositphotos

Melyik szektoroknak jelenti a legnagyobb csapást?

Németh László szerint mindenkit érint, hiszen hogyan fogjuk össze a magyar kisvállalkozásokat, ha egymástól sem vásárolhatnak szolgáltatást? Az IPOSZ elnöke példaként azt említette, hogyha van egy kis településen egy mezőgazdasági bolt és egy kőműves vállalkozó, ás ha eltörik egy lapát nyele, akkor a vállalkozó nem vásárolhat új kapanyelet majd a szomszédban működő kisvállalkozástól, hanem egy nagyobb cégtől kell majd megvennie ezt. De szavai szerint igaz ez egy zöldségesre, egy kozmetikusra, vagy például egy fényképészre, sőt, minden kisvállalkozásra.

Az elnök szerint a módosítás egyúttal nehéz helyzetbe hozza azokat a vállalkozásokat, akik eddig a helyi katás vállalkozókra támaszkodtak: példaként azt említette, hogy mondjuk az a pékség, aki leadta a délutáni kör után az autóját egy gyors olajcserére a helyi autószerelőnek, most nem teheti meg ezt ilyen könnyedén, hanem kénytelen lesz egy márkaszervizhez fordulni, amely kétszer annyiért fogja megcsinálni.

Az elnök szerint a változtatás ahhoz vezethet, hogy nagyon sokan abba fogják hagyni a vállalkozói tevékenységüket, főként az idősebbek közül. Mint mondta, nem érti, hogy miért volt ez most olyan sürgős, hogy a kormány egy ilyen évközi változtatásba belemenjen, hiszen az elmúlt 12 évben pont ez volt egyik fő erény, hogy az adónemekben nem történt változtatás év közben.

Nem hiszem, hogy makrogazdaságilag annyit hoz ez, hogy ebbe így bele kellett nyúlni, és tönkretenni jó vállalkozásokat. A véleményem szerint sokan visszamennek majd abba a feketegazdaságba, ahonnan pont a kata hozta ki ezeket a vállalkozásokat

- fogalmazott. Mint mondta, az IPOSZ számára nagyon hirtelen változtatásként jött a kata átalakítása, mert bár voltak egyeztetésen, a vállalkozói érdekképviseletek véleménye egyáltalán nem látszik a tervezeten. Hozzátette, hogy ez egyértelműen csak a köztestületnek az állásfoglalása, és ez nevesítve is van a törvényben, illetve ott van a magyarázatnál, hanem a véleménye alapján. Németh László a következő kérdést tette fel:

Ilyenkor merül fel, hogy milyen érdekérvényesítést is végez a mikrovállalkozások ügyében a kamara. Miért szedi be tőlük az 5000 forintot?

Méltatlan, elsietett változtatás

Elsietettnek, a kisadózókra nézve méltatlannak tartja a kata módosításáról szóló törvényjavaslatot a VOSZ, amely további egyeztetéseket javasol az érintettekkel – áll az érdekképviselet szerkesztőségünknek megküldött közleményében.

Mint írják, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége elsietettnek tartja a kata módosításáról szóló törvényjavaslatot, amellyel tisztességes kisvállalkozók tömegei kerülnek méltatlan helyzetbe. Ennek orvoslására a szervezet további tárgyalásokat javasol az érintett felekkel az adónem kérdésében. Ez magába foglalja az esetleges kivezetés dátumának kitolását és az érintett kisvállalkozói kör további jogszerű és mérsékelt adózási lehetőségének megteremtését, beleértve az adóteher növekedését is. A jelenlegi, elhamarkodott törvényjavaslat napirenden lévő módosítása jogos felháborodást vált ki több százezer vállalkozóban.

A VOSZ elismeri: kisebb számban valóban jelen vannak a magyar gazdaságban olyan piaci szereplők is, amelyek nem az eredeti törvényalkotói szándéknak megfelelően használják ezt az adófajtát. Ugyanakkor ennek a szűk körnek a gyakorlata más módon is kezelhető lenne, a célravezető megoldás nem eredményezheti a kata adminisztrációjának növekedését és a kata hatálya alatti közteherviselés vállalhatatlan emelkedését.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.