Jövőre alapos vizsgálat vár az európai bankokra, miután az uniós bankfelügyelet (EBA) részletesen górcső alá veszi, hogy a tagállamok kellő szigorral betartatják-e a likviditási elvárásokat a területükön működő pénzintézetekkel. A stressztesztekre azért van szükség, mert – különösen a fejlett piacokon – az elmúlt időben több olyan bankcsőd is történt, amelyek a szélesebb körű bedőlési hullám veszélyét is magukban hordozták, beláthatatlan vagyonvesztési kockázatokkal egyetemben.
A tagállami felügyeleti szerveknek – ami nálunk a Matolcsy György által vezetett Magyar Nemzeti Bank (MNB) – olyan szabályokat kell érvényesíteniük, amelyek biztosítják az ügyfelek jogszabályban előírt kártalanításához szükséges likviditást, abban az esetben, ha az adott pénzintézet valamilyen okból bedőlne.
Tavasszal három amerikai bank is rövid időn belül csődöt jelentett. A kaliforniai Silicon Valley Bank mellett a Signature Bank és a First Republic Bank is összeomlott, és jegybanki beavatkozásra volt szükség, hogy még időben elejét lehessen venni az események tovagyűrűzésének. A Federal Reserve mellett Kanadában, az Egyesült Királyságban, és az Európai Unióban is egyből előtérbe került annak a kockázata, hogy a kellő likviditással nem rendelkező bankokra zúduló pánik nemzetközi csődhullámot indíthat.
Mit tanultunk?
Az amerikai bankok esetében jellemző volt, hogy számos befektetésük volt kockázatos eszközökben, például kriptopénzekben, miközben az inflációs válság miatti kamatemelések jelentősen, az adott példáknál kezelhetetlen szintre növelték a likviditás biztosításához szükséges forrásbevonás költségeit. Maguk a bankok is felelőtlenek voltak, a First Republic Bank esetében a betétek 68 százaléka meghaladta a 250 ezer dolláros betétbiztosítási értékhatárt, az ügyfelek pánikszerű pénzkivonását nem tudta fedezni a cég.
Az amerikai esetek pont elégnek bizonyultak ahhoz, hogy majdnem bedöntsék a svájci bankrendszert. A Credit Suisse esete annyiban más, hogy a nemzetközileg is jelentős pénzintézet már évek óta bajban volt, egymást érték a botrányok, a pénzmosási ügyek és a különböző törvénytelen tranzakciók.
Már 2022 őszén felmerült a bank várható bedőlésének híre, ami miatt nagyjából 100 milliárd franknyi pénzt vontak ki a betétesek. Nem sokkal később a Credit Suisse állami közbeavatkozásra egyesült a rivális UBS bankkal, amely így már a svájci össztermék 200 százalékát teszi ki értékben. Ez egyben azt is jelenti, hogy nincs használható forgatókönyv arra az esetre, ha a bank bedőlne.
Közben ömlik a pénz
A csődkockázatról olyan időszakban kell gondolkodniuk a piacfelügyelő szerveknek, amikor a bankszektorban épp rekordprofitokról számolnak be a cégek. Az első negyedévben a Morgan Stanley gyűjtése szerint az európai bankok mintegy 80 százaléka túlszárnyalta a jelentési szezon előtti profitvárakozásokat, az elkönyvelt haszon éves összevetésben 35, negyedéves viszonyításban 4 százalékkal nőtt.
Általánosságban mindez azzal magyarázható, hogy volt honnét visszakapaszkodni, lévén a bankok eredményét is alaposan megtépázta a Covid, aminek mostanra már jóval kevésbé érezhető a hatása. Ráadásul a makrogazdasági adatok a kockázatok ellenére a félelmeknél kedvezőbben alakultak.
Nem múlt el viszont az infláció, ami rövidtávon jól is jön a banki eredmények szempontjából, ugyanis az erre adott jegybanki szigorítások jelentős részét adják a bankok profitjának. A fejlett piacok nagy jegybankjai jelenleg már a szigorítás végére, egy esetleges lassú lazításra készülnek, úgyhogy a kamathaszon mérséklődni fog, de ez az év hátralevő részében is számottevő tételnek ígérkezik.
Magyarországon is dúl a banki jókedv
E trend a magyar piacon is látszott. A jegybanki adatok szerint 229 milliárd forintos adózás utáni profitot könyvelhettek el az év első három hónapjában a magyarországi pénzintézetek, ami történelmi csúcs.
A lendület még tart az eddig kiadott jelentések alapján. Az első félévben az OTP Bank – jócskán felülmúlva az elemzői várakozásokat – 577 milliárd forintos adózás utáni eredményről számolt be. A bank sokat nyert a kamatbevételeken, javítani tudta a költséghatékonyságát, nőttek a teljesítő hiteleinek arányai, és ezzel együtt sikeres akvizíciókat is végrehajtott. Júniusban lezárult az üzbég Ipoteka Bank részvényeinek 73,71 százalékának megvásárlása. Az üzbég tranzakció azt követhette, hogy februárban az OTP bejelentette a szlovén Nova KBM megvásárlását, ami az OTP történetének legjelentősebb és legkomplexebb akvizíciója.
Az Erste magyar üzletága az egy évvel korábbinál lényegesen jobb eredménnyel zárta az idei első félévet, az egyszeri hatások miatt is növekvő működési bevételek és csökkenő működési kiadások okán. Az eredmény 46,7 milliárd forint lett, a tavalyi 4,4 milliárd, valamint a 2021-es 31,7 milliárd forint után. Az új finanszírozás terén azonban az Erste is érzékelte az általános trendet a magyar piacon, miszerint a bankok egyrészt nyernek a magas kamatokon, másrészt viszont ugyanezért csökken az új kihelyezések értéke. Az Erste esetében az új kihelyezések aránya az első félévben 39 százalékkal maradt el 2022 azonos időszakának teljesítményétől.
Mutasd a pénzt!
Ezzel együtt a bankrendszerre nézve vannak stabilitási fenyegetések, és ezeket az EU szerint is kezelni kell. A magyar bankok ebből a szempontból kedvezően indították a 2023-as évet. Likviditási tartalékuk nagyon magas szint mellett változatlanul alakult, a bankrendszer operatív likviditási tartaléka közel 18 ezer milliárd forintot, a betétállomány 63 százalékát teszi ki – közölte a 2022-es helyzetről májusban megjelent kiadványában az MNB.
„A szektor likviditási pozíciója továbbra is robusztus. A likviditási stresszteszt alapján még egy jelentős sokk esetén is teljesítené a szektor a szabályozói követelményeket. A bankrendszer továbbra is stabil, kiegyensúlyozott szerkezetű finanszírozással működik” – állt a jegybank akkori helyzetértékelésében.
Mostanra viszont az MNB úgy látja, a recessziós hatások, illetve a bankbetéteket érintő potenciális elszívó jelenségek okozta likviditási kockázatok megnőttek, ezért - ahogy arról laptársunk, a Privátbankár beszámolt - vezetői körlevélben szólította fel a hitelintézeteket likviditásmenedzsmentjük megerősítésére. A jegybank közölte, hogy azok a bankok, amelyek nem növelik érdemben a biztonsági tartalékaikat, és beérik az előírt minimummal, folyamatos monitoringra és kiemelt jegybanki adatbekérésekre számíthatnak.
A Kandrács Csaba, a jegybank piacfelügyeletért felelős alelnöke által jegyzett levél szerint a stressztesztek elvégzése szükséges a bankokon belül annak igazolására, hogy a likviditási kockázatokat valóban teljeskörűen kezelik-e.
Ezeknek ki kell terjedniük arra, hogy a jogszabályok által előírt modellek megfelelően tükrözik-e az intézmény saját kockázatait, illetve felmerülhet-e egyéb kiáramlás. A téma egységes banki értelmezésének támogatására az MNB hamarosan új, frissített vezetői körlevelet ígért a vonatkozó módszertanról, s az azzal kapcsolatos elvárásairól.
