2018. június 2. 14:46

Sok mindenre gondoltunk volna, de arra még álmainkban sem, hogy a Tállai Andráshoz köthető mezőkövesdi focicsapatnál magasabb az átlagfizetés, mint a legNERebb gárdánál Felcsúton.

Egy nap késéssel az egykori NAV-elnökhöz köthető focicsapatot működtető gazdasági társaság is közzétette a tavalyi éves beszámolóját. Ez alapján sok okuk nem lehet a panaszra. Az árbevételt a korábbi 501 millió forintról 845-re sikerült növelni, a felcsútiakkal ellentétben Tállaiék azonban nem titkolják, miből is jön össze ez a szép summa. 

A kiegészítő melléklet szerint akárcsak más csapatnál, úgy Mezőkövesden sem a jegy- és bérletértékesítésből származó bevétel adja a gazdálkodás egyik fő pillérét. Sőt! Bár a korábbi 16 millió forintról 22 millió folyt be a jegyekből és bérletekből tavaly, a teljes bevételnek már csak a 2,6 százalékát teszi ki szemben a 2016-os 3,2 százalékkal. 

A bevételek negyede hirdetéseknek, reklámoknak köszönhető: tavaly 212,7 milliót köszönhetnek ennek szemben a korábbi 133,8 millióval. Nem minden NBI-es gárda részletezte olyan mértékben a bevételeit, hogy kiderüljön, mennyit köszönhetnek a hirdetéseknek, viszont a rendelkezésre álló információk alapján megállapítható, hogy mennyit is jelent Tállai szerepe a csapat közelében. A tabella 8. - az aktuális állás szerint kiesőjelölt - helyén álló Mezőkövesd-Zsóry nagyobb értékkel bír, mint például a 2000-es évek egyik első számú focicsapata, a BL-t és EL-t is megjárt Debreceni VSC. Náluk ugyanis alig 130 millió forint érkezett hirdetéseknek és reklámoknak köszönhetően. A matyóföldiek vonzereje hirdetési szempontból még a tavalyi bajnokénál is nagyobb, a Honvédhoz ugyanis csak 87,5 millió forint folyt be a kasszába ezen a jogcímen. 

Fotó: MTI Fotó: MTI

A Mezőkövesd 266,7 millió forint egyéb bevételt is elkönyvelhetett, melyből 110 millió forint az önkormányzat támogatásának köszönhető. 2016-ban ennél jóval többet, 217,2 milliót kaptak. 

A bevételek megugrásával szemben az anyagjellegű ráfordítások 115 millióról 150-re nőttek, ami az anyagköltség - főleg a villany-, víz-, gázfogyasztás díjának - és az igénybevett szolgáltatások, ezen belül is az MLSZ díjak megugrásával magyarázható. 

A személyi jellegű ráfordítások 519 millióról 733-ra nőttek egyetlen év alatt, amit csak részben indokol a létszám 37-ről 46 főre történő emelkedése. A bérköltség alapján a bérszínvonal ugrott nagyot, 21 százalékot. A létszámból és a bérköltségből levezetve kiderül ugyanis: 

az átlagfizetés 932 ezer forintról 1,131 millió forintra emelkedett, ami közel 20 ezer forinttal magasabb a Puskás Akadémiánál számolt 1,11 milliós átlagnál. 

A bevételek és a költségek eredője az lett tavaly, hogy üzemi szinten a korábbi 99,4 milliós nyereség 64,4-re csökkent. Ezt lényegében csak az adófizetési kötelezettség csökkentette alig több mint egymillió forinttal. Így végül 63,4 milliós tiszta nyereséget mutathattak ki Mezőkövesden. 

Bár tavaly és tavalyelőtt is nyereséget tudott termelni a mezőkövesdi foci, a tartozásaikat nem tudták mérsékelni köszönhetően annak, hogy kapcsolt vállalkozástól 50 millió forint kölcsönt kaptak. Így végül a kötelezettségek állománya 332 millióról 339-re nőtt.