A pénzintézeti ügyfelek adatazonosítási határidejét június 26-áról október 31-éig kitoló jogszabály módosításának árnyékában az Országgyűlés június 25-én a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról még 2013-ban megalkotott törvényen is változtatott. A július 1-jétől hatályos újdonságok lényegét szakértők segítségével foglaljuk össze.
A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) továbbra is a takarékszövetkezeti integráció központi prudenciális (felügyelő-ellenőrző) szerve, amelyet változatlanul a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyel. Ugyanakkor a központi bank elnevezés megszűnt úgy, hogy a korábbi központi banki funkciók megmaradtak, de a továbbiakban az e tevékenységet ellátó szervezet neve a valós feladatot szabatosabban kifejező "integrációs üzleti irányító szervezet" lett. E tevékenységet a februártól MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank nevet viselő intézmény látja el.
Az integráción belüli összes tag tekintetében a korábbi sortartás helyett korlátozástól mentessé és azonnal, minden taggal, magával az SZHISZ-szel és a szövetkezeti hitelintézetek tőkefedezeti alapjával (amelyet az állam 136 milliárd forinttal hozott létre, alapvetően az Országos Betétbiztosítási Alap által biztosított betéteken felüli megtakarítások védelmére) szemben is érvényesíthetővé vált az egyetemlegesség. Ezzel véglegessé vált és az elképzelhető legnagyobb mértékben kiteljesedett a Takarék Integráción belüli betétvédelmi keretgarancia.
Új szereplőt teremtett a törvénymódosítás az Integrációban: a Holding Szövetkezetet. Csak egy ilyen tagja lehet az Integrációnak. Fő funkciója, tevékenysége és értelme az, hogy a jelenleg 27 ezer főt számláló takarékszövetkezeti tagság a Holding Szövetkezetben éljen és működjön tovább, osztalék formájában részesedjen a Takarékbank eredményéből, vegyen részt a helyi közösségek életében és állítson jelöltet az SZHISZ igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjai többségére. Ezzel lényegében a takarékszövetkezeti tagok összessége vált a Takarék Integráció legfőbb őrévé. A törvénymódosítás vonzóvá tette a tagságot és megteremtette a lehetőséget a tagi létszám növelésére, egy új alapokon létrejövő, sikeres szövetkezeti bankcsoport létrehozására.
Az MNB által kiadott működési engedéllyel bíró, az SZHISZ bármely tagjának többségi tulajdonában álló kapcsolt vállalkozások tagként beléphetnek az SZHISZ-be. Ezzel megteremtődik annak a lehetősége, hogy a Takarék Integráció keretgaranciája kiterjedjen a Takarék Integráció lízing- és faktorvállalatára, egyéb pénzügyi leánycégeire.
A jövőben sem az SZHISZ, sem a szövetkezeti hitelintézetek nem kötelesek az Integrációs üzleti irányító szervezetnél (vagyis az MTB-nél) vezetni a számlájukat, azaz a banki piac teljes értékű önálló tagjaként szerepelnek a pénzügyi piacon, természetesen a Takarék Integráció által alkotott kockázati szabályokat megtartva.
Az SZHISZ új feladatai (az eddigi folyamatos felügyelési, ellenőrzési feladatok mellett) a törvénymódosítás alapján:
- felügyeli és ellenőrzi (szabályozást és intézkedést is ideértve) a Holding Szövetkezet és valamennyi kapcsolt vállalkozás működését,
- a Takarék Integráció informatikai szolgáltatójának, a Takarékinfo Zrt.-nek a tevékenységét ellenőrzi,
- megalkotja a Takarék Integráció lényeges szabályzatait.
Az integrációs tagok által elfogadott integrációs stratégia végrehajtásának akadályozása, hátráltatása, megnehezítése esetén az SZHISZ érdemlegesen felléphet az egységesség védelme érdekében.
Mfor-vélemény:
A mostani törvénymódosítás annak tükrében érdekes, hogy a Takarék Csoport éppen egy nagy átalakulás kellős közepén tart, amelynek végén a szövetkezeti hitelintézetek, vagyis a takarékok eltűnnek, jobban mondva beolvadnak az immár egységes, univerzális Takarékbankba. E folyamat első lépéseként három pénzintézet – a Mohácsi Takarék Bank, a Pannon Takarék Bank és a B3 Takarék – egyesüléséből április 30-án már létrejött az új Takarékbank. Ez nem keverendő össze a „régi” Takarékbankkal, amely a Takarék Csoport központi bankja, s hogy még véletlenül se legyen keveredés, a nevét februárban MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bankra változtatták.
Az átalakulás következő lépéseként az új Takarékbankhoz a tervek szerint október végéig a még megmaradt többi, 11 regionális takarékszövetkezet és a Takarék Kereskedelmi Bank Zrt. is csatlakozik. Csupán a jelenleg a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett Takarék Jelzálogbank Nyrt. marad önálló entitás, amely szakosított hitelintézetként, kizárólag jelzálogbanki tevékenységet végez, nemcsak a Takarék Csoportnak, hanem bármelyik, őt megbízó más hazai pénzintézetnek.
Hogy aztán a mostani törvénymódosításnak van-e köze a Takarékbankról magát makacsul tartó – és hivatalosan nem cáfolt – piaci híreknek, miszerint a Budapest Bankkal és az MKB Bankkal majd egy úgynevezett szuperbankot hoznak létre – esetleg ennek ágyaznak-e meg a tagság bővítését lehetővé tevő paragrafusok –, az csak később derülhet ki.
