TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST, TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
mfor.hu

Ezt a kérdést szegezte az egyik parlamenti képviselő Varga Mihály pénzügyminiszternek. Annak kapcsán, hogy a takarékok január 1-jétől a Takarékbankba olvadnak, így a tőkekövetelményeik betartására 2013-ban kapott 136 milliárd forinttal kezdeni kell valamit.

Ezt az összeget egy hat évvel ezelőtt elfogadott törvény alapján juttatta az állam az akkor létrehozott Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének (SZHISZ). Azzal a kikötéssel, hogy e pénzt kizárólag a törvényben meghatározott célokra lehet felhasználni – válaszolta a képviselői kérdésre a pénzügyminiszter helyett Fónagy János, aki Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca miniszter parlamenti ügyekért felelős államtitkára. Arra már nem tért ki az első Orbán-kormány közlekedési és vízügyi minisztere, hogy melyek ezek a célok.

Célkeresztben a Budapest Bank? Célkeresztben a Budapest Bank?

Így a Privátbankár.hu 2015 májusi cikkét kell segítségül hívni. Abban ugyanis az SZHISZ szóvivője kijelentette, hogy a magyar állam „a takarékszövetkezeti garanciaközösség biztonságos működése és az uniós jogszabályok által előírt tőketartási követelményeknek való megfelelés érdekében” bocsátotta a 136 milliárdot az SZHISZ rendelkezésére. Amely arra szolgál, hogy a takarékoknak ne egyedileg kelljen megfelelniük a tőkeelőírásoknak, hanem együttesen. Magyarul, annak a takaréknak a működése se kerüljön veszélybe, amelyik tőkéje esetleg alacsonyabb az elvárt szintnél. Ez a szakzsargon szerint gyakorlatilag egyfajta szavatoló tőke, ami azt mutatja meg, hogy egy esetleges csőd, vagy felszámolás esetén mekkora vagyon áll rendelkezésre a hitelezők, betétesek kifizetésére.

Ugyanakkor a takarékok vagyonjuttatását előíró törvény más célokat is rögzít. Eszerint a szóban forgó 136 milliárdot még az alábbi célokra is lehet fordítani:

  • az SZHISZ törvényben meghatározott alaptevékenységének megfelelő vagy ahhoz közvetlenül kötődő feladatok ellátása,
  • az SZHISZ működési költségeinek finanszírozása,
  • a takarékszövetkezeti integráció céljainak előmozdítására szervezett oktatás, képzés és továbbképzés,
  • a törvényben meghatározott integrációs modell gyakorlati megvalósításával és fejlesztésével kapcsolatos célok.

Csakhogy a tavaly novemberben elfogadott stratégia szerint a takarékszövetkezeti integráció tagjai 2020. január 1-jéig beolvadnak a Takarékbankba, amely időközben magát MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bankra keresztelte át. Ebből logikusan adódott a képviselő kérdése, miszerint mi lesz a 136 milliárd sorsa? Azt az SZHISZ-nek vissza kell-e szolgáltatnia az államnak, vagy az az immár egységes, univerzális Takarékbanknál marad, aminek a saját tőkéjét gyarapítja?

Ez utóbbi együttesen akár a 180 milliárdot is közelíthetné. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy az SZHISZ saját tőkéje 2017 végén 170 milliárd volt, ami magában foglalta a szintén tag Takarékbank 25 milliárdos saját tőkéjét. A 2018 végi adatokból még csak a Takarékbanké áll rendelkezésre, márpedig az egy év alatt 8 milliárddal, 33 milliárd fölé nőtt.

Nem ütközik-e uniós jogszabályba, hogy a Takarékbank ezt a 136 milliárdot részben vagy teljes egészében akvizíciókra, különös tekintettel a Budapest Bank (BB) megvásárlására fordítja? – szólt az újabb képviselői kérdés. Amit vélhetően az az mfor.hu által is leírt, és piaci körökben nem cáfolt értesülés ihletett, miszerint a Takarékbank előbb-utóbb a BB-vel és az MKB-val közösen alkot majd egy bankot, méghozzá a Takarékbank vezérletével.

„Az Integrációs Szervezet saját tőkéje kizárólag e szervezet megszűnése esetén osztható fel” – válaszolta Fónagy János, további részletekbe nem bocsátkozva. Így szavaiból csak következtetni lehet arra, hogy a 136 milliárd mégsem kerülne vissza az államhoz, hanem az az immár egységes Takarékbankhoz kerülne. Ami a fúziók miatt logikus is lenne. Meg azért is, mert 2020. január 1-jét követően okafogyottá válik az SZHISZ léte. Tőkéjének felosztása pedig értelmezhetetlen, hiszen az addigi tagokból csak egy marad, az MTB.

Más kérdés, hogy a saját tőkét egy az egyben elkölteni bankvásárlásra nem tűnik ésszerűnek. Egy hitel fedezeteként azonban szolgálhat, s hallani is olyan forgatókönyvet a piacon, miszerint a Takarékbank egy másik hazai bank hiteléből vásárolná meg a BB-t, igaz, egyelőre csak annak a többségét. 

A következő lépésre legkésőbb június 30-áig kell várni. Egy januári kormányrendelet értelmében addig kell beszámolnia Bártfai-Mager Andreának a BB potenciális kérőjéről vagy kérőiről.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 28 410 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál és a Cetelemnél 28 721 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.