4p

Ezt a kérdést szegezte az egyik parlamenti képviselő Varga Mihály pénzügyminiszternek. Annak kapcsán, hogy a takarékok január 1-jétől a Takarékbankba olvadnak, így a tőkekövetelményeik betartására 2013-ban kapott 136 milliárd forinttal kezdeni kell valamit.

Ezt az összeget egy hat évvel ezelőtt elfogadott törvény alapján juttatta az állam az akkor létrehozott Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének (SZHISZ). Azzal a kikötéssel, hogy e pénzt kizárólag a törvényben meghatározott célokra lehet felhasználni – válaszolta a képviselői kérdésre a pénzügyminiszter helyett Fónagy János, aki Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca miniszter parlamenti ügyekért felelős államtitkára. Arra már nem tért ki az első Orbán-kormány közlekedési és vízügyi minisztere, hogy melyek ezek a célok.

Célkeresztben a Budapest Bank?
Célkeresztben a Budapest Bank?

Így a Privátbankár.hu 2015 májusi cikkét kell segítségül hívni. Abban ugyanis az SZHISZ szóvivője kijelentette, hogy a magyar állam „a takarékszövetkezeti garanciaközösség biztonságos működése és az uniós jogszabályok által előírt tőketartási követelményeknek való megfelelés érdekében” bocsátotta a 136 milliárdot az SZHISZ rendelkezésére. Amely arra szolgál, hogy a takarékoknak ne egyedileg kelljen megfelelniük a tőkeelőírásoknak, hanem együttesen. Magyarul, annak a takaréknak a működése se kerüljön veszélybe, amelyik tőkéje esetleg alacsonyabb az elvárt szintnél. Ez a szakzsargon szerint gyakorlatilag egyfajta szavatoló tőke, ami azt mutatja meg, hogy egy esetleges csőd, vagy felszámolás esetén mekkora vagyon áll rendelkezésre a hitelezők, betétesek kifizetésére.

Ugyanakkor a takarékok vagyonjuttatását előíró törvény más célokat is rögzít. Eszerint a szóban forgó 136 milliárdot még az alábbi célokra is lehet fordítani:

  • az SZHISZ törvényben meghatározott alaptevékenységének megfelelő vagy ahhoz közvetlenül kötődő feladatok ellátása,
  • az SZHISZ működési költségeinek finanszírozása,
  • a takarékszövetkezeti integráció céljainak előmozdítására szervezett oktatás, képzés és továbbképzés,
  • a törvényben meghatározott integrációs modell gyakorlati megvalósításával és fejlesztésével kapcsolatos célok.

Csakhogy a tavaly novemberben elfogadott stratégia szerint a takarékszövetkezeti integráció tagjai 2020. január 1-jéig beolvadnak a Takarékbankba, amely időközben magát MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bankra keresztelte át. Ebből logikusan adódott a képviselő kérdése, miszerint mi lesz a 136 milliárd sorsa? Azt az SZHISZ-nek vissza kell-e szolgáltatnia az államnak, vagy az az immár egységes, univerzális Takarékbanknál marad, aminek a saját tőkéjét gyarapítja?

Ez utóbbi együttesen akár a 180 milliárdot is közelíthetné. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy az SZHISZ saját tőkéje 2017 végén 170 milliárd volt, ami magában foglalta a szintén tag Takarékbank 25 milliárdos saját tőkéjét. A 2018 végi adatokból még csak a Takarékbanké áll rendelkezésre, márpedig az egy év alatt 8 milliárddal, 33 milliárd fölé nőtt.

Nem ütközik-e uniós jogszabályba, hogy a Takarékbank ezt a 136 milliárdot részben vagy teljes egészében akvizíciókra, különös tekintettel a Budapest Bank (BB) megvásárlására fordítja? – szólt az újabb képviselői kérdés. Amit vélhetően az az mfor.hu által is leírt, és piaci körökben nem cáfolt értesülés ihletett, miszerint a Takarékbank előbb-utóbb a BB-vel és az MKB-val közösen alkot majd egy bankot, méghozzá a Takarékbank vezérletével.

„Az Integrációs Szervezet saját tőkéje kizárólag e szervezet megszűnése esetén osztható fel” – válaszolta Fónagy János, további részletekbe nem bocsátkozva. Így szavaiból csak következtetni lehet arra, hogy a 136 milliárd mégsem kerülne vissza az államhoz, hanem az az immár egységes Takarékbankhoz kerülne. Ami a fúziók miatt logikus is lenne. Meg azért is, mert 2020. január 1-jét követően okafogyottá válik az SZHISZ léte. Tőkéjének felosztása pedig értelmezhetetlen, hiszen az addigi tagokból csak egy marad, az MTB.

Más kérdés, hogy a saját tőkét egy az egyben elkölteni bankvásárlásra nem tűnik ésszerűnek. Egy hitel fedezeteként azonban szolgálhat, s hallani is olyan forgatókönyvet a piacon, miszerint a Takarékbank egy másik hazai bank hiteléből vásárolná meg a BB-t, igaz, egyelőre csak annak a többségét. 

A következő lépésre legkésőbb június 30-áig kell várni. Egy januári kormányrendelet értelmében addig kell beszámolnia Bártfai-Mager Andreának a BB potenciális kérőjéről vagy kérőiről.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!