Míg 2020 tavasza előtt könnyedén lehetett fél vagy egy évre előre szállást és repülőjegyeket foglalni, manapság inkább az autós utazások kerültek előtérbe. Vannak olyan turisták is, akik az indulás előtt csak egy-két nappal kezdenek tájékozódni arról, hogy pontosan hogyan is érhetik el a desztinációjukat.
A cikk szerzője találkozott például olyan Németországban élő amerikai családdal, amely a több hetes utazása állomásait ahhoz igazította, hogy a nyaralás során melyik ország nyitotta ki és zárta be előttük a határokat és melyik országban milyen korlátozások voltak érvényben. Az is mertörtént eset, hogy egy német család azért utazott idén júliusban a Balatonra és Budapestre, mert a koronavírus terjedése (és Lisszabon vesztegzára) miatt lemondták az egy hónapos nyaralásukat Portugáliában.
Mennyit segít az oltás?
Az eseményeket felületesen követők közül is a legtöbben tudják, hogy az oltás nem hozta vissza a 2019-es és azelőtti schengeni szabadságot az utazás terén. Az Uniós digitális Covid-igazolvány a nevével azt sugallta, hogy az oltottaknak ismét jóval könnyebb lesz utazniuk, ami igaz is, de csak egy nagy csillaggal a szó mögött, amely arra utal, hogy itt jóval több feltételnek kell teljesülnie, mint két oltásnak.
Kezdetnek a jól ismert „milyen oltás?” kérdéssel érdemes kezdeni: az Európai Gyógyszerügynökség máig sem ismeri el az orosz Szputnyik V és a kínai Sinopharm oltásokat, de tagállami hatáskörben ezeket el lehet fogadni.
Az EU 26 további tagállamából háromba (Hollandia, Románia, Finnország) mindenféle korlátozás nélkül be lehet lépni, kilenc további ország elfogadja mind az orosz, mind a kínai oltást, míg négy további elfogadja a Sinoparmot, de a Szputnyikot nem.
Ha ez nem lenne elég bonyolult, fontos hozzávenni, hogy igen különös szabályozások is érvényben vannak ezek mellett: több országba kötelező a regisztráció az oltottaknak is, míg Máltára például a „nyugati” vakcinára van szükség vagy olyan angol nyelvű igazolásra, amely szerint az utazók „egészségügyi okból nem kaphatnak oltást” – és PCR tesztre. A máltai hivatalos szemlélet alapján sem oltatlanul, sem „keleti” vakcinákkal nem lehet eljutni ebben a schengeni övezetbeli országba.
Van, ahova nem segít a "nyugati" oltás sem?
Az EU-n kívül, de még (részben) Európában, Oroszország például nem ismeri el sem az Európai digitális Covid-igazolványt, sem a magyar védettségi kártyát, azonban angol vagy orosz nyelvű PCR teszttel be lehet lépni az országba. Azonban csak légi úton, a szárazföldi határátkelőhelyek zárva vannak.
Érdemes most utazni? Ki vág bele?
Nincs annál lehangolóbb, mint egy nyitott, korlátozásmentes országból egy olyan országba érkezni, ahol a legtöbben otthon maradnak és rengeteg minden zárva van. Bár korlátozásokat mindig hozhatnak, érdemes előre tájékozódni és figyelni az eseményeket.
Azok között, akik nem indulnak el idén külföldre, az ok nagyon sokszor nem magától a vírustól való félelem, hanem az utazási korlátozásoktól: ki akar a családjával Portóban ragadni, amikor törölték a járatát?
Az utóbbi időben pedig a korlátozások mellett például külföldön a légi irányítók sztrájkja is megkeserítette sok utas életét (ilyen jellegű sztrájkot itthon miniszterelnöki rendeletben tiltottak be). Igaz, ez a Covid előtt is elvileg benne volt a pakliban, mint az utazást akadályozó tényező.
Hirtelen lezáródó határok?
Egyes esetekben egészen hirtelen és hihetetlen határlezárások történtek Magyarország körül is: július 5-én például Szlovákia több kisebb határátkelőt lezárt, ezt nem csak hivatalos úton tették, hanem fizikailag is. Az átkelőhelyeket ugyanis betontömbökkel és törmelékkel torlaszolták el, más kérdés, hogy három nappal később fel is oldották ezt a lezárást.
Csak oltással lehet utazni?
Tévhit az is, hogy oltás nélkül nem lehet utazni: a legtöbb ország 1 vagy 2 PCR tesztet kér, míg egyesek megelégszenek az antigén gyorstesztek eredményével is. De, mint láttuk, akadnak kivételek is, mint Málta.
Szintén különbséget jelent az is, hogy szárazföldi vagy légi úton érkezünk egy adott országba és a tranzitálásra is figyelni érdemes: például Norvégia esetében, amely zöld, sárga és piros színkódokra osztja az országok és piros vagy sárga országban való tranzitálás esetén az adott országra vonatkozó beutazási korlátozások állnak fenn. Vannak olyan tranzit országok, amelyek esetén teljesíteni kell a belépési kritériumokat (pl. oltás vagy teszt), míg más országok ezt nem kérik tranzit esetén.
Fontos észben tartani azt is, hogy több külföldi ország egymás utáni meglátogatása esetén könnyen kifuthat az ember az időből egy 72 órás PCR teszt esetén. Szintén fontos tudni, hogy az adott ország mely más országok PCR tesztjeit fogadja el, itt akkor érheti a turistákat komoly meglepetés, ha Európán kívülre merészkednénk.
Mi a helyzet a hazautazással?
Először tavaly júliusban, majd idén újabb rekordot dönthetett a belföldi turizmus, legalábbis a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) 19. podcastje szerint: ez többek között arra is utalhat, hogy kevesen akarnak last minute desztinációt választani és az „ismeretlenbe” utazni. A korlátozások mellett többen, például Váradi József, a WizzAir ügyvezető igazgatója is kritizálta a gyorsan változó korlátozásokat, amelyek miatt nemcsak egy családi nyaralást nehéz megszervezni, de egy nemzetközi turisztikai céget sem könnyű üzemeltetni. Magyarországra a hazaérkezés igen kényelmetlen volt (legalábbis papíron) 2020 tavasza óta, azonban az elmélet és a gyakorlat igencsak elváltak egymástól több szempontból is:
- Sokan kihasználták azt, hogy az üzleti utazást elég volt egy (legfeljebb) pecséttel ellátott A/4-es papírral igazolni, amit a több mint félmillió aktív egyéni vállalkozó is kiállíthatja, bárki nevére. Az egyiptomi és más exkluzív nyaralásokon üzleti úton heteket eltöltő magyar turisták csökkentésére 2020 márciusában megváltoztak a jogszabályok: az EU tag és tagjelölt államai, az EGT tagjai, Nagy-Britannia és Észak-Írország mellett 18 országból lehet üzleti úton, karanténkötelezettség nélkül hazautazni.
- Bár az első védettségi igazolványokat már februárban kiadták, kellemetlen meglepetésben volt része azoknak, akiket hazaérkezéskor a védettségi igazolvánnyal és akár két oltással is hatósági karanténba küldtek április végén is.
- Az Európai digitális Covid-igazolvány július elejei bevezetése előtt egy olyan furcsa állapot állt fenn, hogy egy német vendég nem utazhatott Magyarországra még akkor sem, ha már két vakcinával beoltották, mert Németország nem ismerte el a Magyarországon beadott „keleti” vakcinákat. Semjén Zsolt ezt úgy magyarázta meg május 18-án, hogy Magyarország azért nem ismeri el egyoldalúan az adott országban beadott oltásokat, mert „ez a szuverenitás feladása lenne.”
- Annak ellenére, hogy hivatalosan az ország határai zárva voltak 2020. szeptember 1-je óta, többen mindenféle ellenőrzés nélkül érkeztek haza, másokat a hatályos jogszabályok ellenére nem helyezték el hatósági karanténban. Jelen cikk szerzője találkozott olyan luxemburgi turistával, aki nemcsak, hogy illegálisan érkezett az országba és erről nem tudott, de ezt nem is hitte el: ő néhány nappal a hivatalos, június 24-ei határnyitás előtt érkezett, két oltás után, Bécsből vonattal.
- Június 24-én az addig több mint 9 hónapja zárt határok hirtelen olyannyira megnyíltak, hogy mindenféle Covid-igazolás nélkül be lehet lépni (kivétel: Ukrajna felől) az összes szárazföldi határon, a schengeni határokon ráadásul mindenféle ellenőrzés nélkül. Azonban a budapesti repülőtér azóta is zárva tart azon vendégek előtt, akiket nem oltottak be VAGY akik olyan nem EU-s országokból érkeznek, akik nem fogadják el a magyar védettségi igazolványt: tehát az Egyesült Királyságból vagy az Egyesült Államokból nem lehet berepülni Magyarországra, azonban Bécsbe, Pozsonyba, Prágába, Belgrádba stb. igen és onnan legálisan be lehet lépni hazánkba akár közúton, akár vasúton.
Érkeznek külföldi vendégek Magyarországra?
Június közepén még általános rossz hangulat volt a szálláshelyeket üzemeltetők körében a Balatonnál, mivel sok magyar család nem vágott bele a belföldi nyaralásba sem, ha egyetlen családtagnak is hiányzott a védettségi igazolványa, és a minden évben érkező osztrák és német vendégek foglalásait úgy tűnt, hamarosan törölni kell.
Azonban Gulyás Gergely június 16-ai bejelentése szerint 24-én megnyíltak a magyar határok, majd kevesebb mint két héttel utána, július 2-án, ahogy 5,5 millió beoltotthoz eljutottunk, a kötelező maszkhasználat csak a kórházakra és szociális intézményekre korlátozódott, ahogy a védettségi igazolványra sem volt már szükség az éttermekben, múzeumokban, szálláshelyeken stb.
Összességében látni külföldi turistákat mind a Balatonnál, mind Budapesten, alapvetően jellemző lett a saját autós utazás és kevesebb vendéget látni az Egyesült Királyságból az Egyesült Államokból és más, távolabbi vidékekről (Japán, Kína, Oroszország, Dél-Korea stb), ez többek között azért van így, mert a repülőtér ma is le van zárva az oltott, nem EU-s állampolgárok előtt (akik országa nem fogadja el a magyar védettségi igazolványt).
Érdekes kivétel a szabály alól a Viking River Cruises nevű vállalat, amely 2019. május 29-én vált hírhedtté, amikor Sigyn nevű hajója a Hableánnyal ütközött. A hajós cég, amely egyébként részben a Mahart tulajdonosa, idei első, főleg amerikai vendégei augusztus elején megérkeztek Budapestre, egy speciális, 24 órás tranzitjeggyel a repülőtér és a hajó között: így ők az egyetlen nem EU-s hajós vendégek, akik meg tudják kerülni a repülőtér korlátozó szabályait (a többi hajó német nyelvű, elsősorban német és osztrák vendéggel üzemel, már június óta).
Hogyan lehet tájékozódni az utazással kapcsolatban?
Mivel a korlátozások, határ lezárások, belépési követelmények hétről-hétre, sőt, napról-napra változnak, érdemes a Konzuli Szolgálat honlapját felkeresni, ahol országonként friss, meghízható információt lehet találni.
