2020. március 10-én Orbán Viktor miniszterelnök azt jelentette be, hogy a turisztikai szezonnak kampó. Ez ekkor a nemzetközi turizmus szereplőit nem érte meglepetésként: bár a határokat csak március 16-án zárta le Magyarországon, ekkor már tényleg nem sok külföldi turista „kószált” a fővárosban. A folyami hajós szezonban szinte napra pontosan a legrosszabbkor érkezett a járvány és az emiatt hozott korlátozások. Az év egyik első, Budapestről induló al-dunai hajóútjára például március 11 én még megérkeztek a vendégek az Egyesült Államokból, de ugyanaznap haza is kellett repülniük. Ekkor még kevesen számítottak arra, hogy nemcsak a 2020-as év megy majd a levesbe, de 2021 nyaráig sem lesznek megtartott hajóutak.
2020-ban jártak hajók a Dunán Budapesten?
Bár 2020-ban nem a külföldi látogatók tömegeiről szólt a turizmus Magyarországon, nyáron érkeztek hajók: igaz, a szokásos több tucat hajó helyett először egy, majd végül három hajót láthattunk Budapesten, ezeket a Nicko nevű cég üzemeltette. 2020. június 22-én indult útnak az első hajó, német ajkú vendégekkel: ezek az utak Budapest – Passau közötti, 6-8 napos hajóutak voltak. Bár a folyami hajós turizmus elsősorban angol nyelvű Európában, mindig léteztek német nyelvű hajók, míg az utóbbi években megjelentek kizárólag kínai vendégeket szállító szállodahajók és egyre több orosz vendég is foglalt helyeket ezeken az utakon. A szokásos útvonalak egy vagy két hét hosszúságúak és a Budapestet érintő utak közül a népszerűbbek a „felfelé” hajózó utak, amelyekkel egy hét alatt Passau vagy Regensburg környékét lehet elérni Németországban, két hét alatt pedig a Rajna-Majna-Duna csatornán Amszterdamot is. A tavaly szeptember 1-jei határzár hideg zuhanyként érte a Nicko-t: az augusztus 28-án este tette bejelentés azt jelentette, hogy a már úton levő vendégek Pozsonyba még ellátogathattak, a hajók Révkomáromban (Komárnoban) meg tudtak állni, de a Magyarország területére már nem léphettek be.
És ne feledkezzünk el a kis hajókról sem: 2020-ban, a járvány és a korlátozások ellenére a BKK elindította a hajóit, csakúgy, mint 2012 óta minden évben. A BKK 2021. május végén azt jelentette be, hogy a koronavírus-járvány okozta forráshiány miatt idén nem lesz ilyen hajózás, de egy héttel később, június 4-étől napi 5 indulással mégis elstartolt a program (az előző évek gyakorlatával ellentétben, a budapesti bérlet csak kedd-csütörtök között érvényes és hétfői szünnapot tartanak). A Lánchíd lezárása után pedig átkelőhajó is indult az Akadémia és a Jégverem utca között.
Lesz folyami hajó Budapesten idén nyáron?
Ahogy említettük, a legtöbb folyami hajós utazás angol nyelvű utasokra koncentrál: elsősorban az Egyesült Államokból, az Egyesült Királyságból, Ausztráliából, Kanadából érkeznek vendégek ezekre az utakra. A jelenlegi bizonytalanságot jól jellemzi, hogy egy cég, a Grand Circle Cruise Line, amely kizárólag amerikai vendégekkel dolgozik és már több mint 20 éve az európai folyami hajózás piacán van, március közepén júliusi eleji nyitást vizionált, majd május végén minden olyan hajóutat törölt, amely Budapestet érinti: azonban Bécstől Amszterdamig idén is úsznak a hajók. Könnyen lehet, hogy ennek a döntésnek az oka a magyarországi részleges határzár (amely az EU-n belül az utolsó).
Ezzel szemben az Ama Waterways már július végén egy hajóval tervez indulni a Dunán, majd szeptember 11-éig még 6 hajót tervez itt indítani.
A legnagyobb európai hajóscég, amely a dél-korai vendégek hajókatasztrófája után vált hírhedtté itthon, a Viking Cruise Lines július 1-jén tervez a brit vendégeknek hajóutat indítani, és augusztus 1-jén az amerikai vendégeknek. A cég augusztustól még több hajó indítását tervezi.
Utasok is lesznek a hajókon?
Már 2020 tavaszának végétől létezik egy nagyon optimista elgondolás, miszerint mindenki utazni akar, így amint a lehetőségek adottak lesznek, óriási turista-áradatok indulnak majd meg világszerte. Valóban nagyon sokan éreztük magunkat bezárva az utóbbi időben, de kevés nagy „turista-robbanás” történt. Még idén nyáron, a két vakcinával beoltottak is leginkább a belföldi desztinációk után érdeklődnek.
Szintén nem veszi figyelembe ez az optimizmus azt, hogy sokan kevésbé engedhetik meg maguknak az utazást. Ráadásul azok egy része, akik utazhatnának sem feltétlen akarják magukat „luxus” költségekbe verni, inkább spórolnak és a bizonytalan jövőre készülnek. Szintén fontos megjegyezni, hogy az utasok jelentős része nem utazhat majd szabadon, extra költségek nélkül, hiszen tudatosan nem olttatták be magukat. Ők is hiányozni fognak a nemzetközi turizmus világából. Ahogy az országok járványkezelése sem egységes, a hajótársaságoké sem az: van, aki elvárja az oltást, mások csak ajánlják azt.
Akkor üres hajókra számítsunk?
A legkevésbé sem. Természetesen üres hajókat üzemeltetni nem éri meg (sőt, hosszabb távon csak a kb. 80 százalékoos kapacitás felett üzemeltetett hajók hoznak bevételt, hiszen a költségek (legénység, energia, kikötési költségek stb.) hasonlóak alacsonyabb utasszámmal is.
De attól nem kell tartani, hogy ne lennének utasok: a Grand Circle Cruise Line, amely a jelenlegi trendekkel szembemenve törölte az idei hajóútjait, jövőre 23 olyan hajóutat hirdetett meg, amely Budapestről indul vagy a magyar fővárosban végződik. A 23 hajóútból 22 telt házas, egy 2022. áprilisi úton pedig még egy kabin szabad (a 82-ből). Bár a 23 hajóút, azonos a 2020-es előrejelzésekkel, 2022-re már 3 szezonnyi utassal számolhat az ember, akik főleg idős (72 éves átlagéletkor), amerikai utasokként már megkapták az oltást, ha szerették volna.
És mi a helyzet a tenger- és óceánjáró hajókkal?
A Vista Utazási Iroda tájékoztatása szerint két hajótársaság közlekedik a Földközi-tengeren, amely kedvelt cél a magyar utasoknak: a Costa és az MSC. Beszálláskor a hajóstársaságok ellenőrzik az adott ország Covid követelményeit (oltás / PCR teszt), és a hajóstársaságok maguk is végeznek Covid tesztet: PCR-t vagy antigén tesztet.
Bár a takarítás és a fertőtlenítés egyébként is fontos a hajóutakon (több hajó került karanténba NORO- és más vírusok miatt, amelyek könnyen terjednek a zárt, erősen légkondicionált térben, a Covid-19 megjelenése előtt is), idén sok újdonság is bevezetésre került: az utasok testhőmérsékletét naponta ellenőrzik, emelt számú egészségügyi személyzettel készülnek a Covid 19 kezelésére, a hajó egészségügyi központjában még lélegeztetőgépek is elhelyezésre kerültek, ahogy izolációs zónák és új Covid-protokollok is.
A személyzet tagjai kesztyűt és maszkot viselnek, ahogy eltűntek a népszerű büfé / svédasztalos étkezési lehetőségek is. A fedélzeti programok kiscsoportossá váltak, ezekre előre helyet kell foglalni (ez applikációval a legegyszerűbb, ezzel akár fogásokat is választhatnak a vendégek az étkezések során).
A nyitott fedélzeten elérhetők a medencék, jakuzzik, aquaparkok, de kevesebb ember használhatja őket egyszerre, míg a zárt terű wellness részlegben szaunák, a gőzfürdők, a pezsgőfürdők, és a jégszobák zárva tartanak, míg a só-, és harmónia relaxáló szobák, az élmény zuhanyok nyitva lesznek. Ezeknél is nagyobb különbség lehet sok utasnak az, hogy a hajóról csak a hajótársaság (MSC) által szervezett parti kirándulásokon lehet. A buszon és minden zárt térben kötelező a 1,5 méteres távolságtartás.
Biztonságos a hajózás?
Még dokumentumfilm is készült a Diamond Princess óceánjáró hajó kálváriáról The Last Cruise címmel, amelyen 712-en fertőződtek meg az új típusú koronavírussal, 3711 főből és 14-en meg is haltak a hajón. A járvány elején a Kínán kívüli koronavírus esetek felét a hajón tartották nyilván. A hajó 12 nap cirkálás után Okinawába érkezett, ahol karanténba zárták, és egy hónapba telt, míg az összes utas és legénységi tag elhagyhatta azt, 2020. március 1-jén.
Ilyen indulás után könnyű elképzelni, hogy az egyébként idősebb, óvatosabb vendégkör egy időre hanyagolná az utazást. Több cég is úgy látta, hogy 2020 őszén a potenciális utasok érdeklődése inkább a 2022-es szezonra irányult.
Őszintén szólva nem tudjuk, mennyire biztonságos a hajózás: ez akkor fog kiderülni, amikor elkezdődnek az utak. Több cég már korábban (pl. a Saga már 2021 januárjában) úgy döntött, hogy csak oltott utasok vehetnek részt a hajóutakon. Vannak kedvező fejlemények is: 2020 novemberéig a TUI nevű cég 40 000 utast utaztatott hajókon és egyetlen Covid fertőzésről sem számoltak be.
Mi történik mindeközben a hajóscégek munkatársaival?
A turisztikai szezonnak „kampó” nemcsak a turisták utazásaira vonatkozott, hanem a (nemzetközi) turizmusban és vendéglátásban dolgozókra is. Fontos tudni, hogy a hajóscégek nem valamilyen önellátó egységeket üzemeltetnek a folyókon, tengereken és óceánokon, hanem a hajóknak és a rajta utazóknak rengeteg mindenre van szükségük: üzemanyagra, élelemre, buszokra, programokra (koncertek, múzeumok, idegenvezetések, éttermek, bárok, üzletek stb.) és egészségügyi ellátásra is.
Magyarországot alapul véve mondhatjuk, hogy minél inkább támaszkodott egy vállalkozás (legyen szó egy belvárosi nagy étteremről vagy egy egyéni vállalkozó idegenvezetőről) a külföldi vendégekre, annál nagyobb eséllyel ment tönkre tavaly tavasz óta. A magyarországi támogatások a turizmusban végül keveseknél landoltak, a legtöbbeket egyáltalán nem vagy csak alig segítették ki (sokat mondó, hogy a támogatások kétharmada az igénylők fél százalékánál landolt).
A hajózás Magyarországon pedig gyakorlatilag csak külföldi vendégek pénztárcáin alapult. Mi történt tehát a munkatársakkal? Azok, akik alvállalkozóként kapcsolódtak a történethez, vis maior okán nem, vagy csak elhanyagolható összegű kárpótlást kaptak a hajóscégektől egész Európában.
A hajós cégekben dolgozó irodai alkalmazottak legnagyobb részét rövid úton (sokakat már 2020 tavaszán) elbocsátották (pl. Szlovákiában), amíg például a svájci irodák alkalmazottai Svájc válságkezelésének köszönhetően béreik 80 százalékát hónapokig egészen mostanáig, az újraindításig megkapják, Kurzarbeit címen: ez a legtöbbeknek sokáig semmi, majd kevés munkával járt. Ez egy nagyon drága válságkezelés, azonban szerves folytatást tesz lehetővé (látjuk, hogy Magyarországon a balatoni vendéglátóegységek jelentős része nem tud kinyitni a munkaerőhiány miatt).
Az európai folyami hajókon nagyon megnehezítették a nem európai munkavállalók foglalkoztatását néhány évvel ezelőtt, így az alsóbb pozíciókat, ahol szokásosan fülöp-szigetiek, indonézek, indiaiak, nepáliak dolgoztak, mára több közép kelet és kelet-európait is találunk (ukránok, szerbek, románok, bolgárok, magyarok, szlovákok). A menedzsment pozíciókban egy-egy nyugati (német, osztrák, francia stb.) munkatársat is találunk.
A hajón dolgozók szempontjából nagyon fontos volt, hogy milyen szerződéssel rendelkeztek: a szokásos máltai szerződés semmilyen támogatással nem járt, míg egy svájci szerződéssel Kurzarbeit címen 2020 nyár végéig a sok legénységi tag a fizetése 80 százalékát (ez egyes cégeknél a borravalókkal megemelt összeg, a svájci adóhatóság „kukacoskodása” nyomán) anélkül kapta meg, hogy néhány napnál többet a hajón töltött volna.
A hajókról a navigációs csapat azonban nem tűnt el teljesen: a kapitányok, a gépész, csökkentett személyzetű matrózok csakúgy, mint általában a téli időszakban, a hajókon maradtak 2020 tavasza óta, csökkentett fizetéssel.
Lesznek tehát hajóutak idén?
A turisztikai szektorból sokan biztosak voltak benne (a cikk szerzője is), hogy a 2020-as év (sokáig) a legrosszabb év lesz a nemzetközi turizmusban. Míg 2020 júniusa végén úszott szállodahajó Budapesten, idén ez még nem jött el. Az utóbbi napok és hetek több pozitív híre (Magyarország feloldja a részleges határzárat, uniós digitális Covid igazolvány, amerikai vendégek egyre több európai országba korlátozások nélkül érkezhetnek meg) afelé mutatnak, hogy nyár végén már több hajót is láthatunk majd Budapesten, de a delta variáns terjedése, a több hónapja kiváló irányba haladó Lisszabon vesztegzára és az oltási programok lelassulása sok komoly kérdőjelet vet fel.
Az azonban biztosnak tűnik, hogy amikor visszatérnek a szállodahajók, nem belváros közepén, a Lánchídnál és a Vigadó környékén dokkolnak majd, hanem a Bálnánál, amely a tervek szerint a dunai turizmus centrumaként újul meg.
