<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Nyerhet-e az ellenzék a 2022-es választáson, kaphat-e újabb kétharmadot a Fidesz? Ki lehet Orbán Viktor utóda?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Giró-Szász András volt kormányszóvivővel, politikai elemzővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. október 28. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!



			
		
		


		
		

Az érintettek egy részében spekulációra adott okot, hogy a jegybanki megkereséssel egy időben a Mészáros Lőrinc kisebbségi tulajdonában lévő Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft. felajánlotta nekik, képviseli az érdekeiket. Lapunk forrásai szerint azonban az MNB, mint felügyelet egy 2018-ban a hazai jogrendbe átültetett európai irányelvek meglétét kívánta ellenőrizte, egyebek mellett azt, nem számítanak-e fel túl magas jutalékokat az alkuszok. Márpedig a piacon a Hungarikumot pont azok között tartják számon, amelyek ezt a gyakorlatot követik.

Sűrű volt a postai forgalmuk a hazai biztosítási alkuszoknak karácsony előtt két nappal – számolt be a Népszava. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) arra kérte őket, hogy egyrészt küldjék el az összeférhetetlenségi és érdekkonfliktus kezelési szabályzatukat, másrészt állítsanak össze egy táblázatot arról, a biztosítók mennyi jutalékot fizetnek nekik. Még ugyanezen a napon pedig érkezett egy levél a Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft.-től is, amelyben utóbbi cég felajánlotta, tekintettel arra, hogy „a biztosításközvetítő társaságoknak jelentős kihívást okozhat a törvényi előírások és felügyeleti elvárások követése és alkalmazása”, vegyék igénybe a HunPartner programot, amely „erős érdekképviseletet biztosít a biztosítótársaságok és a pénzügyi szervezetek körében”.

Csak a szokásos felügyeleti lépés vagy ennél többről van szó? Fotó: MTICsak a szokásos felügyeleti lépés vagy ennél többről van szó? Fotó: MTI

A lapnak nyilatkozó alkuszcégek furcsállották az időbeli egybeesést. Ahogy egyikük fogalmazott: „ha azt is figyelembe vesszük, hogy a Hungarikum Alkusz egyik tulajdonosa Mészáros Lőrinc, akkor ez bizony elég sok spekulációra ad okot egyszerű alkuszi fejekben”.  Feltevéseiket nem konkretizálták, de a piaci berkekből származó információink szerint az alkuszok egy részének legfőbb félelme azzal lehet kapcsolatos, hogy a Hungarikum évek óta gőzerővel terjeszkedik a piacon, s attól tartanak, ennek a folyamatnak előbb-utóbb a még talpon maradók is az áldozatai lesznek.

Ahogy arról a lapcsoportunkhoz tartozó Piac&Profit tavaly szeptemberi számában megjelent cikk is leírta, míg Magyarországon 2013-ban még mintegy 570 alkusz tevékenykedett, addig 2020 végén már csak mintegy 400. Azok közül pedig, akiknek pedig még maradt portfoliója, többen is kaptak megfontolandó ajánlatot nagyobb független biztosításiügynök-cégektől – márpedig a Hungarikum árbevétele alapján az osztrák OVB mögött a második legnagyobb hazai szereplő.

A karácsony előtti történések fényében üzenetértékűnek tekinthető, amit ugyanebben a cikkben a Hungarikumot alapító Keszthelyi Erik (aki Mészáros Lőrinc 2018 márciusi beszállása után is cégén, a Keszthelyi Holding Zrt.-n keresztül többségi tulajdonos maradt a Hungarikumban, a kisebbségi üzletrészt birtokló felcsúti milliárdos mellett) mondott: „...folyamatosan keressük azokat az innovatív termék-megoldásokat és új digitális értékesítési technológiákat, valamint speciális szakértelemmel rendelkező független biztosítási tanácsadókat és alkuszokat, akikkel tovább építhetjük szakmai közösségünket.”

A Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetsége a Népszava megkeresésére nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, hogy miért érkezhetett egy napon az MNB adatkérése és a Hungarikum ajánlata, de – ahogy a lap írja – „ezzel kapcsolatban szintén egyöntetű jelzés érkezett a tagság részéről”. Hogy milyen természetű, azt azonban a cikk nem részletezi. Idézi viszont az MNB szóvivőjét, Binder Istvánt, aki szerint a felügyeleti szerepet is ellátó jegybank a 2018-ban a hazai jogrendbe átültetett európai irányelvek meglétét kívánta ellenőrizte, egyebek mellett azt, hogy „az alkusz valóban az ügyfél igényeihez legjobban illeszkedő szolgáltatást ajánlja, és nem azt, ami számára a legnagyobb bevételt jelenti”.

S lapunk forrásai szerint inkább ez utóbbi a lényeg, kis túlzással tehát a jereváni rádiós közmondás – „nem osztogatnak, hanem fosztogatnak” – erre az esetre is rokonítható. Vagyis az MNB nem azért szorongatta meg az alkuszokat, hogy előkészítse a terepet Mészároséknak. Éppen ellenkezőleg: az MNB vizsgálata nem biztos, hogy a Hungarikumnak kedvez. Hiszen e céget a piacon pont azok között tartják számon, amelyek a piaci átlagnál magasabb jutalékokkal dolgoznak. A Piac&Profit szembesítette is e közvélekedéssel Keszthelyit, aki erre azt válaszolta, hogy "a Hungarikum nem tartozik azon, kitüntetett helyzetben lévő ügynökök közé, akik a biztosítási díjból jellemzően szokásos 5-25 százalékos jutaléknál egyes biztosítási módoknál magasabbat is el tudnak érni".

Ezek a bizonyos magasabb biztosítási alkuszi jutalékok az egyik legnagyobb számosságú módozatoknál, a lakásbiztosításoknál a 25-30 százalékot is elérhetik. Ezt segítheti elő a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások (MFO) megjelenése, mely kategóriát az MNB 2019 végén hirdetette meg, azzal a céllal, hogy a lakásbiztosítások egyszerűbbek, könyebben összehasonlíthatóak és végső soron olcsóbbak legyenek az ügyfelek számára. Ez óhatatlanul együtt jár az alkuszi jutalékok – illetve ahogy az MNB szerencsésebbnek tartja nevezni a biztosítók által az ügynököknek kifizetett összegeket: a megbízási díjak – csökkenésével. Az MFO megjelenésének köszönhetően ma már a magyarországi lakásbiztosítások 70 százalékánál 10-20 százalék közé ment le az az arány, amelyet a biztosítók kifizetnek a nekik ügyfelelet hozó ügynököknek. Márpedig ez a jutalékszint-csökkenés kétségtelenül az eddig magasabb díjakkal dolgozó alkuszok egy részének érdekeit sérti.

Egyesek szerint ugyanakkor az MNB vezetésének az elmúlt időben nemcsak a Hungarikum magasnak tartott jutalékai, hanem a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.-ben vállalt szerepe is szemet szúrt. Mint ugyanis arról lapunk többször is beszámolt (a legrészletesebben ebben a cikkben), a Hungarikum – vagyis gyakorlatilag a Mészáros-cégbirodalom – a CIG irányításának megszerzésére alapozva kíván nyomulni a hazai biztosítói piacon, minél több ügyfelet szerezve a részben szintén Mészáros-érdekeltségnek számító, a Takarékbank, az MKB és a Budapest Bank egyesüléséből létrejövő majdani óriásbank jelenleg mintegy 1,9 milliósra becsült klientúrájából. 

A Hungarikum jelenleg a Budapesti Értéktőzsdén szereplő CIG 32,85 százalékát birtokolja, vagyis tulajdoni hányada hajszállal elmaradt attól a törvényi határtól (33 százalék), amelynek elérésekor nyilvános vételi ajánlatot köteles tenni. Márpedig egyes szakértői vélemények szerint az európai uniós normákkal ellentétes, hogy egy alkuszcég a fő tulajdonosa legyen egy biztosítónak. Ám a felügyelet ügyeire rálátó forrásaink cáfolták, hogy a jegybank emiatt górcső alá venné Mészáros érdekeltségét. Hiszen nem az a baj, ha egy biztosítási ügynöknek van biztosítója. Probléma akkor keletkezik, ha egy, magát független ügynökként aposztrofáló cégről kiderül, több helyett csak egyetlen biztosító termékeit értékesíti. Ez ellen az MNB bizonyosan fel fog lépni – érzékeltették informátoraink.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.