Bár azért a mai rohanó világban az elkövetkező névnapok folyamatos figyelemmel kísérése sokszor őket is elég nehéz feladat elé állítja. Ezért is jöttek létre az olyan praktikus portálok, mint a nevnapma.hu, amelyeken mindig részletesen felsorolásra kerülnek azok a keresztnevek, amelyek névnapját az adott napon ünnepeljük.
Azon viszont a legtöbbük valószínűleg sohasem tűnödött el, hogy miért ilyen fontos a névnapok megünneplése, amikor a világ számos pontján azt sem tudják, hogy egyáltalán mit jelent ez.
A névnap ünneplésének eredete
A névnapok ünneplésének hagyománya egészen a középkorig nyúlik vissza, amit eredetileg az egyházak szentjeinek és mártírjainak megemlékezésére hozták létre. Katalin napja például Alexandriai Szent Katalin i.sz. 305-ben bekövetkezett erőszakos mártírhalálának emlékére esik. Mikuláskor pedig Szent Miklós püspök, míg Márton-napkor Szent Márton püspök tiszteletének adózunk.
Ahogy pedig a keresztény hagyományok egyre elterjedtebbé váltak, elkezdtünk hétköznapibb neveket is megünnepelni családi, baráti és munkahelyi körben. De egy névnapi köszöntésnek a többségünk egyáltalán nem kerít akkora feneket. Sokan már annak is örülnek, ha valaki jó kívánságot ad neki ajándékba, ezáltal jelét adva a törődésének.
Természetesen akadnak olyanok is, akik ezen a jeles napon kisebb ajándékkal is kedveskednek, például édességgel, egy szál virággal, esetleg itallal.
Mi a helyzet az új keresztnevek esetében?
Arról, hogy egy a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete engedélyezett új keresztnév, melyik naphoz legyen hozzárendelve a naptárban, általában a naptárkészítők vagy az egyházak döntenek.
Hol ünnepelnek még a világon névnapokat?
A világon nem csak mi tekintünk örömmel és izgatottan a naptárra, mikor ünnepelhetjük magunkat a névnapunk alkalmából, vagy gratulálhatunk egy ismerősünknek. Olaszországban is például szintén nagyon fontos a névnapozás hagyománya. Az esetek többségében a család és a barátok körében ünnepelnek, és édességet vagy virágot adnak ajándékba.
De ehhez hasonló tradíciók léteznek Spanyolországban, Portugáliában, Lengyelországban, Franciaországban, Görögországban és néhány balkán országban is.
Ami pedig az északi országokat illeti, a dánoknak például saját névnap („navnedag”) kalendáruk van. A gyakorlatban viszont náluk nem szokás a névnapot ünnepelni, amelynek köszönhetően sokan még azzal sincsenek tisztában, hogy mikor van a sajátjuk.
A svédeknél pedig 2001-ben került használatba a Svéd Akadémia által összeállított névnaplista, amely ugyan az 1901-es jogelődjével ellentéten nem rendelkezik hivatalos státusszal, ám mégis ez az általánosan használt névnaptár.
