<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
8p

Van élet az orosz gázon és olajon túl? Tényleg lehetetlen teljesen elszakadni Moszkvától? Elzárhatja Putyin a gázcsapot?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Holoda Attila energetikai szakértővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. május 26. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Háború, járvány, üzemanyaghiány, szankciók - önmagában ezek nem mentesítenek a szerződéses kötelezettségek alól, figyelmeztetnek a szakértők. Mikor és hogyan lehet vis maiorra hivatkozni?

Milyen esetben hivatkozhat egy szerződő fél a háborúra, vagy más körülményre, ha szabadulni szeretne szerződéses kötelezettségétől? A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédei foglalják össze a tudnivalókat.

„A szerződési jog egyik alapelve az, hogy a szerződéses kötelezettségeket teljesíteni kell, a kockázatvállalás a szerződések velejárója. A felek csak kivételes, külső és előre nem látható okokra hivatkozással szabadulhatnak szerződéses kötelezettségeik teljesítése alól. A magyar jogban a vis maiornak nincs részletes definíciója. A bírósági gyakorlatban tipikusan ilyenek a természeti katasztrófák, egyes meghatározott állami intézkedések, mint az import-export tilalmak, embargó, devizakorlátozások, és bizonyos politikai-társadalmi események is, mint például a háború”

– magyarázza Kelemen Dániel, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal jogásza.

A PwC szakértője hozzáteszi azt is, hogy önmagában a fenti okokra való hivatkozás nem mentesíti automatikusan a felet szerződéses kötelezettségeinek teljesítése alól. Ehhez szükség van arra is, hogy a szerződéses kötelezettség teljesítésének elmaradása és a vis maior között szoros ok-okozati összefüggés álljon fent. E feltételeket minden szerződés esetében egyedileg kell vizsgálni, tekintettel arra, hogy a háború vagy a szankciók milyen hatással vannak a szerződés tárgyára és a teljesítésére.

Előállhat olyan eset, hogy egy vállalkozás Ukrajna háborúval érintett részéről vagy Oroszországból szerezte be a szerződéses kötelezettségei teljesítéséhez szükséges árukat vagy nyersanyagokat. Amennyiben ezeket a háború miatt már nem tudja innen beszerezni, úgy sikeresen csak akkor hivatkozhat vis maior körülményre, ha ezek az áruk vagy nyersanyagok máshonnan sem szerezhetők be. Ha viszont a nyersanyag vagy áru veszteségek árán ugyan, de beszerezhető, a vis maiorra alapozott védekezés korlátozott.

A bíróságok mérlegelési jogkörébe tartozik annak meghatározása, hogy az adott esemény vis maiornak minősíthető-e. Ennek megítélésénél a bíróságnak mindig az eset összes körülményét kell figyelembe vennie.

A feleknek mindazonáltal lehetőségük van arra, hogy a vis maior esetét és annak következményeit a szerződésben szabályozzák, elkerülve ezáltal a joggyakorlatban lévő bizonytalanságokat: ilyen rendelkezést az üzleti gyakorlatban számos szerződés (például a bonyolultabb tranzakciós szerződések) tartalmaz. Ezért a vis maior gyanújának felmerülése esetén első lépésként fontos      ellenőrizni a szerződésben, hogy az tartalmaz-e valamilyen rendelkezést a kialakult helyzetre vonatkozóan. Ha a szerződés nem rendezi (vagy nem megfelelően rendezi) a vis maior kérdését, szükséges megvizsgálni, hogy a jogszabályok, illetve a bírói gyakorlat milyen útmutatást adnak a helyzet kezelésére.

Mikor mentesül a fél a kártérési kötelezettség alól?

A vis maior bekövetkezésének következménye az, hogy a teljesíteni nem tudó fél mentesül a kártérítési kötelezettség alól. A Ptk. alapján ugyanis, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy a „szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta”, akkor nem köteles megtéríteni a másik fél esetleges kárait.

Ha például egy vállalkozás vas- és acéláruk oroszországi exportjára vállalt kötelezettséget, e szerződéses kötelezettségének teljesítése alól a háború miatt Oroszországgal szemben bevezetett piaci korlátozások miatt bizonyos esetekben szabadulhat.

A mentesülésre csak akkor van lehetőség, ha:

  • az említett körülmény a háborúval vagy a szankciókkal közvetlen összefüggésbe hozható,
  • következményei gazdaságilag észszerűen elvárható intézkedésekkel sem elháríthatóak, és
  • az a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható, tehát ha a szerződés megkötésének időpontjában a háborúval vagy korlátozásokkal és azok lehetséges következményeivel még nem lehetett számolni.

 

„Ismert például olyan bírósági döntés, amely rögzítette, hogy a piaci viszonyok változásának lehetőségét a szerződő félnek a szerződés megkötésekor nem lett volna szabad figyelmen kívül hagynia, ezért az ebből eredő kereskedelmi kockázatot viselnie kell. Esetről esetre történő mérlegelést igényel annak vizsgálata, hogy melyik az az időpont, amikortól a szerződést kötő feleknek alappal kellett számolniuk a háború és a korlátozások hatásainak terjedésével és annak következményeivel. A kérdés megválaszolását jelentős mértékben befolyásolja a szolgáltatás, illetve a termék jellege, a gyártóüzem földrajzi elhelyezkedése, valamint a beszállítók helyettesíthetősége is”

– mutat rá Faragó János, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértője.

Következmények, ha késik a fuvar vagy nem készül el a menyasszonyi ruha

Bizonyos hátrányos változásokat előidézhet például a kormány által meghatározott üzemanyagárak rögzítése – vagyis előfordulhat, hogy nincs elég gázolaj a benzinkúton, így többször kell megállni tankolni, a kevés nagynyomású kútfej miatt időveszteségek merülnek fel. Ezekben az esetekben a hátrányos változás bekövetkezése adott esetben alkalmas lehet arra, hogy a fuvarozók a késedelmüket kimentsék. Mindazonáltal a kimentés fenti feltételeire – különösen az előreláthatatlanságra – tekintettel csak az intézkedések bevezetése előtt megkötött szerződések esetén van lehetőség. Az ezt követően létrejött megállapodások esetén már figyelembe kell venni a kormányrendelet által bevezetett módosításokat és ennek megfelelően kell megtervezni és kikötni például a fuvarozási határidőket.

A bírói gyakorlat alapján a szerződésben kikötött teljesítési határidő elmulasztása önmagában nem eredményezi a teljesítés lehetetlenné válását. Ilyenkor a késedelem, illetve a késedelmi kötbér jogkövetkezményei alkalmazandóak, ha a teljesítésnek a továbbiakban sincs fizikai, illetve jogi akadálya. Ha azonban a teljesítés a szerződéses kötelezettség jellege miatt van határidőhöz kötve – például egy menyasszonyi ruha megvarrása – úgy a határidő elmulasztása a teljesítés lehetetlenné válását idézi elő, amely a szerződés megszűnéséhez vezet.

Mikor szünteti meg a vis maior a szerződést?

Ha a vis maior körülmény nem csupán késedelmet idéz elő, hanem lehetetlenné teszi a szerződés teljesítését, abban az esetben a szerződés megszűnik. A feleknek a lehetetlenné válásról késedelem nélkül tájékoztatniuk kell a másik felet. Ebben az esetben – a szerződés megszűnésére tekintettel – a felek kötelesek elszámolni egymással, azaz a teljesítés lehetetlenné válása előtt nyújtott szolgáltatás pénzbeli ellenértékét meg kell téríteni, a pénzbeli előlegek pedig visszajárnak.

Amennyiben a lehetetlenülés egyúttal kárt is okoz, a kártérítési felelősség aszerint alakul, hogy mi okozta a teljesítés lehetetlenné válását. Amennyiben a körülmények mérlegelése alapján a vis maior esemény az oka (tehát az ok-okozati kapcsolat fennáll), úgy egyik félt sem terheli kártérítési felelősség a szerződés megszűnése miatt. Azt, hogy a teljesítés lehetetlenülése a vis maior miatt következett be, illetve azt, hogy a kártérítés alóli mentesülés feltételei fennállnak, a vis maiorra hivatkozó félnek kell bizonyítania.

Jó példa erre az esetkörre az EU által egyes termékekre bevezetett kiviteli és behozatali tilalom: ha ezek a jogszabályok egy már megkötött szerződés teljesítését lehetetlenítik el, úgy a szerződés megszűnik és a felek nem tartoznak egymásnak kártérítéssel.

Mi történik abban az esetben, ha a szerződés nem szűnik meg?

A teljesítés vis maior esemény miatti nehezebbé válása nem eredményezi automatikusan a szerződés megszűnését. A kötelezettnek ilyen körülmények között is kötelessége teljesíteni a szerződésben vállaltakat.

Ebben az esetben a kialakult helyzetre megoldást jelenthet, ha a felek közös megegyezéssel módosítják a szerződést a kötelezett helyzetének segítése érdekében. Ha erre irányuló közös akarat nincs a felek között, akkor a Ptk. lehetőséget biztosít a kötelezettnek arra, hogy kezdeményezze a szerződés bíróság általi módosítását. Erre azonban csak tartós jogviszony esetén van lehetősége.

„Ha egy szerződő fél az Ukrajnában zajló háborúra vagy az Oroszországgal szemben alkalmazott szankciókra való tekintettel szabadulni kíván szerződéses kötelezettsége alól – függetlenül attól, hogy a fentiek közül mely jogkövetkezményt kívánja alkalmazni – nagy körültekintéssel, és az összes körülmény alapos mérlegelésével szükséges eljárnia. Ezzel kapcsolatban különös jelentősége lesz annak a kérdésnek, hogy a háború következményei mikor és milyen mértékben voltak előreláthatóak, illetve az adott szolgáltatás teljesíthetőségét miért és mennyiben nehezítette meg”

– hangsúlyozza Kelemen Dániel.

A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő jogászai szerint a koronavírus-járvány tapasztalatai alapján a szerződő felek nagyobb hangsúlyt fektetnek a szerződésekben a vis maior helyzetek kezelésének szabályozására. Várhatóan a háború és annak következményei tovább erősítik ezt a tendenciát, és a jövőben még fontosabbá fog válni, hogy a szerződő felek megállapodásaikban a vis maior eseményre is kitérjenek.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.