Akár ide is másolhatnánk a tavalyi, sőt a korábbi években írt cikkeink felvezetőjét a Paks II. Atomerőmű Zrt. most közzétett 2021-es üzleti beszámolója kapcsán. Ahogy ugyanis a 2019-es és a 2020-as esztendőt, úgy a tavalyit is 3,3 milliárd forint körüli veszteséggel zárta a Magyarország újabb atomerőművi blokkjainak megépítésére hivatott állami projektcég.
Az adófizetői pénzből fenntartott társaságok esetében soha nem szívderítő látvány a negatív eredmény. A paksiak esetében azonban némi vigasz lehet, hogy a mínusz nem a rossz gazdálkodás következménye. Hanem abból fakad, hogy mivel még a blokkok értelemszerűen nem fordultak termőre (az indulásra 2030 előtt aligha kerülhet sor), egyelőre csak viszik a pénzt az építkezéssel járó költségek.
Más kérdés, hogy tavaly az előző évekhez képest kisebb ütemben folyt a munka, „csak” mintegy 31 milliárd forint értékben valósult meg beruházás, szemben a 2020-as közel 52 milliárddal, nem is beszélve a 2019-es 78 milliárddal – igaz, az még a koronavírus-járvány berobbanása előtti utolsó békeév volt.
A mérsékeltebb aktivitásért azonban a társaság nem a Covidot hibáztatja. Legalábbis a beszámolóhoz csatolt kiegészítő mellékletében az olvasható, hogy bár a „pandémia elleni védekezés a Társaság tevékenységét is befolyásolta, viszont a feladatok ellátása nem sérült, jelentős negatív hatást nem okozott a Társaság vagyoni, jövedelmi, pénzügyi helyzetében”.
Ez persze annak is betudható, hogy az állam – mondhatni, szokásához híven – 2021-ben további tőkeemeléseket hajtott végre, ráadásul nem is egyet, igaz, a negyedik már átnyúlt erre az évre. Így az elmúlt évet illetően még csak azt rögzíthetjük, hogy a paksiak jegyzett tőkéje a 2020 végi közel 106,5 milliárd forintról csaknem a másfélszeresére, 151 milliárdra hízott, amely mellett nagyjából ugyanekkora tőketartalék állt a rendelkezésére. (Az idei újabb emelés következtében márciustól a cég jegyzett tőkéje már 179 milliárd.).
A betolt adófizetői tízmilliárdoknak köszönhető tehát, hogy a veszteség ellenére a Paks II. Zrt. saját tőkéje nem csökkent, hanem még nőtt is.
A társaság költségei a 2021-es éves átlagos inflációnál (5,1 százalék) nagyobb mértékben emelkedtek, 8,71 százalékkal. Ezen belül viszont a személyi jellegű kiadások csak 1,49 százalékkal. Ennek prózai az oka: tavaly ötvennel, 471 főre nőtt a foglalkoztatottak állománya. Az újonnan felvettek mindegyike szellemi foglalkoztatott, akik száma így elérte a 464-et. Ennek megfelelően a bérköltség is gyarapodott, 2 milliárddal, 10,8 milliárdra. Továbbra is messze ez a Paks II. Zrt. legnagyobb kiadási tétele, az utána következő anyagjellegű ráfordítások csak 2 milliárdra rúgtak.
Ezúttal az igazgatóság (it) és a felügyelőbizottság (fb) is szűkmarkúbb volt magával szemben. Az összességébeb 102,1 millió forint – ebből az it-nek 62,8 millió, az fb-nek 39,3 millió – értékben tavaly kifizetett bruttó tiszteletdíjaik mindössze 1,65 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Ami azért nagy szó, mert 2020-ban 8,7 százalékkal emelték meg a 2019-es honoráriumokat – annak ellenére, hogy tavalyelőtt robbant be a járvány, amely következtében országszerte bekövetkezett leállások miatt nem lehetett szó teljes üzleti évről.
Most pedig az orosz-ukrán háború okoz gondot. A paksi projekt e tekintetben azért lehet különösen érintett, mert az orosz technológiából és hitelből valósulhat meg. Bár a háború február 24-ei kitörését követően szinte mindenkinek az volt az első gondolata, hogy az agresszor Oroszországgal szembeni szankciók miatt a Paks II.-beruházás a korábban eltervezett formában és ütemezéssel nem fog megvalósulni, azóta ez már lekerült a napirendről.
Ezt erősíti meg az, amit az ügyvezetés fogalmazott meg a tavalyi éves beszámolóhoz csatolt kiegészítő mellékletben. Eszerint
az orosz-ukrán konfliktus (sic!) és az ezzel kapcsolatos világpolitikai, EU-s események gazdasági szankciók a „Társaság számára bizonytalanságot jelentenek, azonban a jelen dokumentum véglegesítéséig Magyarországra, illetve a Társaságra nézve kötelező érvényű, az üzletfolytonosságot ellehetetlenítő döntés nem született. Az orosz-ukrán konfliktusból adódóan a Társaságnak finanszírozási kockázata nincsen, mert a működéshez szükséges forrást a magyar központi költségvetésből kapja tőkeemelés útján. A Társaság pénzügyi helyzete stabil, megfelelő pénzösszeg áll rendelkezésre a bankszámláin a kötelezettségeinek kielégítésére, legalább 2023. I. negyedévéig. Az előbb leírtak alapján a Társaság a vállalkozási tevékenységét és a fizetőképességét nem érinti negatívan az orosz-ukrán konfliktus.”
Azt pedig már a napokban jelentette be a projekt új „gazdája”, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy a beruházás kritikus eleme, vagyis a résfal létesítése, megkapta az építési engedélyt, készülhetnek a végleges kiviteli tervek, majd ezek elfogadása után már az építkezés is.
