Mivel rúgassuk ki magunkat Európa egyik legnagyobb városának legnagyobb futballklubjától? Adjunk – a klub tudta nélkül – egy olyan interjút, melynek utolsó válaszai tökéletesen beilleszkednek a beszélgetést készítő lap világképébe, ám olyan mértékben ellentétesek a munkaadó egyesület világképével, hogy az a szerződés megszüntetése mellett döntsön.
Ez történt Petry Zsolttal, aki a Magyar Nemzetnek adott interjú után elvesztette kapusedzői állását a Hertha BSC-nél. Az 1991 óta szinte folyamatosan külföldön dolgozó Petry a cikk megjelenése után jelezte, kimaradtak mondatok a szövegből (a Magyar Nemzet ezeket meg is jelölte később), árnyalta is véleményét, de ez akkor már nem számított – Berlin legnagyobb klubja villámgyorsan megvált tőle. Valószínűleg kevésbé a Gulácsi Péter szivárványcsaládokról alkotott „liberális véleményének” kritikája verte ki a biztosítékot – Petry hangsúlyozta az RB Leipzig kapusának jogát a véleménynyilvánításhoz –, sokkal inkább az azt követő társadalompolitikai eszmefuttatás.
"Nem is értem, hogy Európa hogyan képes morálisan ilyen mélyre süllyedni, mint ahol most van. A bevándorlás-politika nálam az erkölcsi leépülés megnyilvánulása. Olyan nemzeti értékek mentén folytassuk az életünket Európában, amelyeket hosszú évek alatt megtanultunk. Európa keresztény földrész, én nem szívesen nézem végig azt az erkölcsi leépülést, ami végigsöpör a kontinensen. A liberálisok felnagyítják az ellenvéleményeket: ha te nem tartod jónak a migrációt, mert rettentő sok bűnöző lepte el Európát, akkor máris rád sütik, hogy rasszista vagy. Ez nem engedhető meg, a másik ember véleményét ritkábban tolerálják, főleg akkor, ha az illető konzervatív álláspontot képvisel.” – így közölte Petry utolsó válaszát a Magyar Nemzet. Petry gondolatai egybevágtak azokkal, amelyeket 2018-ban a Zoom.hu-nak is megfogalmazott.
A Hertha lépett és másnap megszüntette Petry szerződését. A cancel culture megnyilvánulásáról, elhallgattatásról van szó; vagy arról, hogy Petry elmondhatta a véleményét, de az következményekkel járt, hiszen klubja aláírója egy, az értékeit tükröző diverzitási chartának? A vita hamar miniszterelnöki és diplomáciai szintre kúszott, de Petry Zsolt herthás karrierjét valószínűleg a hideg vezetői racionalitás vágta el. A túlfűtött és túlpolitizált vitában erről vajmi kevés szó esik.
Mi viszont erre vesszük az irányt. Közben Petry Zsolt tisztára akarja mosni a nevét és „kicsit visszavonul”, szeretné Németországban folytatni munkáját.
Kaotikus város, kaotikus futballélet
Ha valaki járt már Berlin folyamatosan változó káoszában, akkor a város futballéletét is jól el tudja képzelni. Bár Németországon belül Berlinben van a legtöbb futballklub, a város képviselői csak ötöt nyertek meg a 108 bajnoki címből, már ha nem számoljuk az egykori NDK bajnokságait. A Blau-Weiß Berlin 1905-ben, a Viktoria 1908-ban és 1911-ben, a Hertha BSC 1930-ban és 1931-ben nyert bajnokságot. Azóta legfeljebb az NDK-ban voltak sikeresek a berlini csapatok – a metropolisz futballkultúrájának egyik központi eleme a viszonylagos sikertelenség.
A Hertha sztorija megmutatja, micsoda hullámvasútra ültetheti a berlini szurkolókat az élet és a történelem. A német futball „Öreg Hölgye” 1926 és 1931 között hat bajnoki döntőt játszott (de csak kettőt nyert meg), majd a második világháború után egy előbb határral, majd fallal kettéválasztott városban találja magát, méghozzá a nyugati oldalon. A magát "összberlini klubként" (az összes kerületben voltak drukkerei) meghatározó Hertha a Bundesliga alapító tagja volt, de egy vesztegetési ügyet követően kizárták. A kék-fehérek visszatértek az élvonalba, csak hogy belefussanak egy bundabotrányba (ennek magyar szála, hogy ekkor tiltották el az egykori legendás Fradi játékost, Varga Zoltánt, aki a 68-as olimipián való disszidálását követően a Hertában tért vissza a pályára), majd a hetvenes években erős csapatot alkottak - hogy a nyolcvanas évek katasztrofális eredményeket hozzanak. A Hertha az amatőr Oberligába is kiesett egyszer, fanatikusai kimondottan rossz hírnévre tettek szert - kevés klub lenne büszke olyan csoportokra, mint a Zyklon B vagy az Endsieg nevű…
"A Hertha huligánjait békáknak (Frösche) nevezték. Kőkemény szélsőjobbos banda volt. Az volt a minimum, hogy provokációként elsütöttek néhány Sieg Heilt, és néhányan teljesen komolyan gondolták a náci szövegeket" - foglalja össze az ekkori lelátói hangulatot a Hertha fanatikusairól szóló cikkében a legnagyobb német futballkulturális magazin, a 11 Freunde. A Hertha-hoolokkal a nyolcvanas években annyi baj volt, hogy a klub egy időben bevezetett egy "megbízhatósági kártyát", és csak az mehetett be a stadionba klubszínekben, akinek volt ilyenje. A berlini fal leomlása és az újraegyesítés ellenére a Hertha a kilencvenes évek első felében csak vegetált - Európa egyetlen élvonalbeli bajnoksága a német volt, melyben nem szerepelt fővárosi klub. Aztán 1997-ben feljutott, és innen indul a klub "legújabb kori" történelme.
A Hertha megkérdőjelezhetetlenül Berlin első számú képviselője lett, s ebben kulcsszerepet játszott két magyar játékos, a klublegendának számító Dárdai Pál (a csapat jelenlegi vezetőedzője) és Király Gábor. A klub szurkolótábora átalakult, illetve újra is kellett szervezni, mert a hosszú sikertelenség erodálta a drukkerbázist. A klub nem sírt a kiszoruló csoportok után, a szurkolótábor pedig éppolyan heterogén és sokszínű lett, mint a város maga – ez hozzájárulhatott ahhoz, hogy a Petry-ügyben a vezetőség az elválás mellett határozzon.
A tábort is megoszthatta
Amikor a Statista a Bundesliga-csapatok szurkolóiról készített felmérést, a herthásoknál mérte az élvonalbeli klubok között a második legerősebb baloldali preferenciát (az első a Werder Bremen volt; Németországban a „balos” táborok zászlóvivője a második ligás, hamburgi kultklub, a St. Pauli). A felmérésen a válaszoló herthások 33 százaléka helyezte magát a politikai skála bal felére. Ez nem meglepő a városi politikai preferenciák alapján sem. A Hertha szurkolói bázisa elsősorban Nyugat-Berlin, de minden kerületben vannak hívei, míg a rivális Union Berlin bázisa Kelet-Berlinre (elsősorban Treptow-Köpenickre) összpontosul.
A Hertha az első német futballklub, amelynek volt szervezett meleg és leszbikus szurkolói csoportja, a 2001-ben megalapított Hertha-Junxx. Van balos csoport, pártpolitikailag semleges, de a sokszínűséget és a toleranciát támogató, antirasszista szekció (ilyen az Axel-Kruse-Jugend), és van rengeteg más is, egészen a spektrum jobboldaláig. A szélsőjobb-ellenes Fußball-Fans Gegen Rechts csoportot pont egy Hertha-drukker, Mario Bendel alapította meg, munkájáért 2014-ben Julius Hirsch-díjat kapott a Német Labdarúgó-szövetségtől (DFB). A szurkolótábor diverzitását ugyanakkor mutatja, hogy egy parlamenti válaszból kiderül, az állambiztonság a Herthánál is számon tart egy kisebb neonáci csoportot (és egy sokkal nagyobb huligánegységet), de a berlini klubok közül az egykori Stasi-csapat BFC Dynamo jóval nagyobb szélsőjobbos csapatot vonz.
Mikor a jelenlegi Hertha-tábor (helye az Ostkurve) legfontosabb csoportja, a Harlekins ’98 megalakult, annak vezetői tisztázták: nincs többé majommakogás, huhogás és nincs U-Bahn-Lied (a szurkolói dal egy Auschwitzig tartó metróépítésről szól) sem. Nagyjából minden más belefér.
Petry kijelentései elég megosztók lehettek ahhoz – akár a szervezett szurkolói csoportok, akár a teljes drukkerszcéna szempontjából –, hogy a herthások egy része elfogadhatatlannak tartsa azokat. Ezt bizonyítják a nagy Hertha-fórumokon zajló viták és több csoport közleménye is. A kiesés ellen harcoló klubnak, illetve a saját szurkolóival régóta rendszeresen „csatázó” klubvezetőségnek ez valószínűleg pont nem hiányzott. Ha megtartják Petryt, akkor azzal negatív szurkolói visszajelzéseket, esetleg akciókat kockáztatnak. A kapusedző menesztése kielégítette a szurkolók egy részét (ráadásul azt a részét, amely a klubimázshoz közelebb áll) – ugyanakkor Petrytől az Ostkurve transzparenssel köszönt el, jelezve, mindig herthásnak fog számítani.
Túl nagy stadion
A klub egyik állandó problémája a berlini Olimpiai Stadion: az 1936-os ötkarikás játékokra épített gigantikus „sportszentély” befogadóképessége 74 669, ehhez képest a Hertha átlagnézőszáma a 2018–2019-es, végig nézők előtt lejátszott idényben „csak” 49 320 volt. Ez 66,1 százalékos kihasználtságot jelent, messze a legrosszabbat a Bundesligában. A stadiont csak bérli a klub, nem véletlenül van régóta tervben egy új aréna építése és költözés. A Hertha 2025-ben tervezte a kiköltözést, de a koronavírus okozta válság és helyszínproblémák miatt tavaly már a klub is valószínűtlennek nevezte a terv megvalósulását.
Imázsrombolásra alkalmas szavak
A szurkolók egy részének negatív reakciója egy dolog, de a klubimázs-rombolás még ennél is nagyobb súllyal eshetett latba. A Hertha hivatalos közleménye jelezte: a klub aláírója a munkaadói diverzitási chartának (Charta der Vielfalt), s ezzel összeegyeztethetetlenek Petry szavai. A chartát a Hertha 2018-ban írta alá, olyan nagy sportklubok szerepelnek még a szignálók között, mint az Eintracht Frankfurt, a VfL Bochum vagy az Eintracht Braunschweig. A Hertha nyitott, befogadó és kozmopolita imázst akar sugallni magáról.
„A Hertha aláírta a német vállalatok diverzitási chartáját és aktívan kampányol a sokszínűség és tolerancia mellett, mivel ezek az értékek fontosak számunkra. Petry Zsolt megjegyzései, amelyeket a klub alkalmazottjaként tett a nagyközönség előtt, nem tartották tiszteletben ezen értékeket” – szólt a menesztés indoklása.
Mennyire imázs és mennyire gyakorlati kérdés ez? – kérdezhetjük. A válasz mindkettő. A német klubok nagyon komolyan veszik társadalmi-közösségi feladataikat, és erre a sportvállalkozások szabályozása is ösztökéli az egyesületeket. Az „50+1 szabály” értelmében a profi sportszakosztályok részvényeinek többségét mindig az anyaegyesületnek kell birtokolnia, befektető nem kerülhet többségbe. Ez nem csak a klub alapértékeinek, hagyományainak, közösségi funkciójának megtartásában segít, hanem elszámoltathatóvá is teszi a vezetőséget a szurkolók felé. Felelősségvállalással is jár: a klubok aktív közösségi szerepet játszanak szűkebb pátriájukban.
Ezt teszi a Hertha is. A klubnak vannak szocio-edukációs programjai, melyek fiatalokat céloznak meg, volt történelmi „tanítóséta”-kezdeményezés, ezeknél fontos szerepet kapnak a klub értékei. A Hertha integrációs programokban is részt vesz; partnerként, illetve szakemberekkel is segíti a munkát. A pandémia előtti időkben a klub rendszeresen kivitt menekült-, illetve bevándorlócsoportokat az Olimpiai Stadionba, de a gesztuson kívül gyakorlati segítségnyújtással is próbálta segíteni az integrációs folyamatot. A migrációs válság alatt a Hertha játékosai közül többen – így a klublegenda Vedad Ibisevic – jártak találkozókon menekülttáborokban, pénzügyi segítséget is adtak. A klubvezetők megszólalásaikban gyakran hangsúlyozzák a Hertha értékeit, a csapat mögött álló milliárdos vállalkozó, Lars Windhorst egy interjúban elmondta, Berlinben és a diverzitásában hisz, a Herthát pedig nemzetközi branddé szeretné fejleszteni. A „Big City Club” szlogen és a klubmarketing megítélése ugyan nagyon vegyes szurkolói körökben, de jól jelzi azt, mi a vezetői vízió. Egy metropolisz nagy klubja, mely a város sokszínűségét képviseli és nemzetközi szinten is eladható. Aki a klubhoz csatlakozik munkavállalóként, az értékközösséget vállal ezzel, a klub pedig transzparensen kommunikálja értékrendjét.
A Frahn-ügy
A Pety-üggyel kapcsolatban érdemes felidézni Daniel Frahn esetét. A harmadik ligás Chemnitz csapatkapitánya – akit már egyszer figyelmeztetett a klub neonácinak minősített huligáncsoportokkal fennálló viszonya és egy megemlékezésen tett gesztusai miatt – szélsőjobbos hoolokkal utazott el a Hallescher FC elleni találkozóra és mellőlük nézte a meccset. A klub a részvényesekkel folytatott tárgyalás után 2019 augusztusában felbontotta Frahn szerződését, és ezt azzal indokolta, hogy tettei súlyos kárt okoztak az egyesületnek. A játékos munkaügyi bírósághoz fordult, mely érvénytelenítette az egyoldalú szerződésbontást, az ügy végül közös megegyezéses bontással zárult. A csattanó, hogy Frahn aztán aláírt volt klubjához, a Babelsberghez, amelynek szurkolótábora erősen balos – meglehetősen vegyes reakciót kiváltva...
Nem csak elv, érdek is
A Hertha közösségi tevékenysége nem kizárólag CSR, azaz vállalati társadalmi felelősségvállalás, hanem a klub szakmai és anyagi érdeke is. A januári számítások szerint Berlin lakosságának körülbelül 35 százaléka bevándorló hátterű. A klub gyermek- és ifjúsági csapataiban igen nagy a sokszínűség, ez aligha okoz meglepetést. A klub büszke arra, hogy utánpótlás-akadémiája elsősorban helyi merítésből dolgozik és képviseli Berlin diverzitását, több mint 30 nemzet képviselőit befogadva.
A futball (és a sport – ne feledjük, a Hertha nem csak futballklub) kiváló integrációs elősegítő, egy Berlinben működő egyesület mindent meg fog tenni azért, hogy „megfogja” a bevándorló fiatalokat és ugyanakkor ebből hasznot is húzzon. Ha sztárok kerülnek ki közülük, a szakmai-üzleti profit egyértelmű, de a klub népszerűségének növelése is fontos. Ráadásul a bevándorló fiatalok közül viszonylag kevesen sportolnak szervezett keretek között, tehát ez egy kiaknázható terület a csapatoknak.
„A sport és a munka az a két terület, amelyen át az integráció a legkönnyebb (…) Ekkora klubként fontos a társadalmi kötelezettségvállalásunk” – mutatott rá a klubelnök Werner Gegenbauer.
A sokszínűség támogatása nemcsak a helyi közösségben, hanem a nemzetközi márkaépítésben is kamatozhat. Márpedig a topligák klubjai ebben is gondolkodnak – nemcsak a „szívjóság” és az elvek, hanem az üzleti érdek is azt kívánja, hogy az egyesületek befogadó és toleráns imázzsal lépjenek elő. Ezt minden nagy, globálisan eladható futballbajnokságnál és topklubnál megfigyelhetjük.
Mínuszos mérleg
Az utóbbi években Lars Windhorst befektető (illetve a Peil Investment/Tennor Holding) 274 millió eurót pumpált a Hertha BSC-re és további 100 millió is érkezik – ez történelmi léptékben is igen jelentősnek számít a klubnál. A 2020. június 30-án zárult pénzügyi évben a berlini klub 53,46 millió eurós veszteséget és 181,2 millió eurós rekordkiadást jelentett. Az árbevétel közel 27 millió euróval 112,9 millióra esett vissza, a klub átigazolási mérlege mínuszos, a zárt kapuk miatt természetesen erősen visszaestek a meccsnapi bevételek.
A Herthánál elvégzett pénzügyi audit a kockázatok között megemlíti a szponzorációval kapcsolatos aggályokat (a válság hatására visszaesés várható), illetve rizikófaktorként számol egy kieséssel. A 2020–2021-es pénzügyi évre 77,6 millió eurós nettó veszteséggel és 1216 milliós árbevétellel számolt a klub októberben kiadott mérlegében. Érthető, hogy a csapat rossz szereplése aggodalmat kelt, hiszen a kiesés a Bundesliga 2.-be nagy pénzügyi és szakmai csapás lenne.
Talán érték- és imázsszempontból érinthette a legérzékenyebben a Herthát a Petry-nyilatkozat: a klub társadalmi felelősségvállalása miatt ezt követően nehezebben lehetett volna a kapusedzőt különböző programokban „bevetni”; illetve arra is nehéz lett volna választ találni, ha játékosok, szurkolók vagy szülők kérdőre vonják a klubot a nyilatkozat miatt. Még akkor is, ha a Hertha ügyvezetője, Carsten Schmidt hangsúlyozta, a klubnál mindenki nyitott, toleráns és segítőkész emberként ismerte Petry Zsoltot, akinek sosem voltak homofób vagy xenofób megnyilvánulásai.
Könnyen lehet, hogy a klub hideg logika alapján felmérte: Petry ebben a helyzetben „feláldozható”. Nyilatkozata alkalmas a szurkolótábor megosztására (megtartása tiltakozást is kiválthat), valamint alááshatja a klub kommunikációját, imázsát és érdekeit a közösségi munkában, programokban. Kevés ok volt arra, hogy a tréner mögé álljon a klub (bár a szakmai stáb változtatása visszaüthet), több arra, hogy menessze, pláne, hogy Petry nem volt olyan poszton, ami pótolhatatlanná tette. Sokkal nagyobb dilemma lehetett volna, ha a csapat egyik sztárja tesz hasonló kijelentéseket. Ahogy az RBB24 kommentárja megjegyezte: a Hertha bebizonyította, hogy a diverzitás több számára, mint egy marketingszlogen. A berlini klub „lerázta” az ügyet magáról (a kialakult heves magyarországi vita és a diplomáciai üzengetés már aligha érdekelte), hogy arra koncentrálhasson, ami most a legfontosabb: a bennmaradásra.
Ugyanis CSR ide, Petry-nyilatkozat oda, klubimázs és értékek amoda, a Hertha nagyratörő projektterveinek feltétele a Bundesligában maradás, főleg, hogy felnőtt a kék-fehérek mellé egy városi rivális. A kelet-berini Union a Hertha előtt fog végezni a tabellán, immár több klubtagja van, mint vetélytársának, családias, egységet sugalló imázsa rendkívül megnyerő. A Hertha az Unionhoz hasonlítva sokak szerint „szürke” és nem is túl izgalmas. A városi konkurencia miatt különösen fontos az első osztályú tagság megőrzése, és ez égető pénzügyi kérdés is a jelenlegi helyzetben.
A klubnak erre a viharra volt legkevésbé szüksége, és annak kitörése után keményen lépett. Hogy ez imázsépítés volt-e? A döntést az értékekhez való következetes ragaszkodásként vagy a véleménynyilvánítás szabadságának megsértéseként, elhallgattatásként értelmezzük? Mindezen sokáig lehetne vitatkozni.
Azt viszont nehéz lenne vitatni, hogy nem volt logika a döntésben.
