<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!



			
		
		


		
		

A jövő évi költségvetés bevételi oldalán egy komoly összeg, 150 milliárd forint szerepel, amely frekvencia használati jog értékesítéséből származó bevételek címmel van ellátva. Jövőre valóban több frekvencia használati joga jár le, de vajon honnan tudták a Pénzügyminisztériumban, mekkora összegért váltják meg ezeket a vállalatok?

A mobilszolgáltatás egy stabil jövedelmet biztosító üzletág, a vállalatoknak viszont időnként mélyen a zsebükbe kell nyúlni. Ahhoz ugyanis, hogy a távközlési szolgáltatást biztosítani tudják, frekvencia használati jogot kell szerezniük. Ezeket jellemzően 10-15 évre szokták meghirdetni, és a társaságok licitálhatnak a megszerzendő sávszélességre.

2037-ig szereztek jogot a cégek

A 900 MHz-es és az 1800 MHz-es frekvenciasávok frekvenciahasználati jogosultságai 2022-ben járnak le, így akár meglepőnek is tűnhet, hogy büdzsébe hogyan került mégis pontos összeg, 150,2 milliárd forint várható bevételként.

Ennek hátterében az áll, hogy ezúttal a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) nem várta meg a lejárat évét, hanem az árverést jóval korábban, idén januárban megtartották.

Ezt egyébként az NMHH azzal magyarázta, hogy az eljárás előrehozatalát maguk a szolgáltatók vetették fel, így ugyanis időben fel tudnak készülni a jövő tavaszi váltásra. A 2022 áprilisában a 900-1800 MHz-es frekvenciák jogosultságai döntő részében lejárnak. Így fogyasztóvédelmi szempont volt, hogy ha bármilyen változás történik a jogosultságot illetően, akkor legyen idejük felkészülni a szolgáltatóknak, és a felhasználók ne maradjanak szolgáltatás nélkül.

A helyzetet egyébként sikerült az NMHH-nak leegyszerűsíteni, hiszen csupán a frekvenciát birtokló három szolgáltató tehetett ajánlatot, a negyedik nagy piaci szereplőt, a Digit ugyanis előzetesen kizárták az árverésből. Így a pályázaton végül a Magyar Telekom Nyrt., a Telenor Magyarország Zrt. és a Vodafone Magyarország Zrt. licitált az elérhető frekvenciablokkokra.

Az árverésen a Magyar Telekom a 900 MHz-es sávban 16 MHz-et, az 1800 MHz-es sávban 40 MHz-et nyert el. A Telenor a 900 MHz-es sávban 26 MHz-et szerzett, az 1800 MHz-es sávban pedig 40 MHz-re licitált sikerrel. A Vodafone a 900 MHz-es sávban 18 MHz-re, az 1800 MHz-es sávban pedig 40 MHz-re tett szert.

Az elavult technológiától lassan elköszönhetünk

Az árverésen megszerzett spektrummennyiségekért a licitáló szolgáltatók jelentős, összesen mintegy 150,2 milliárd forint összeget fizetnek majd a magyar államháztartásnak: a 900 MHz-es sáv blokkjai 73,8 milliárd forintért, az 1800 MHz-es sáv részei 76,4 milliárd forintért keltek el. Érdekesnek egyébként az előbbi tűnik, hiszen a 900 MHz-en jórészt a már elavultnak számító 2G hálózat működik. Az elmúlt időszakban ennek, valamit a technológiailag szintén túlhaladott 3G szolgáltatások leállításának lehetősége számos alkalommal felmerült.

A Telekom élen jár a 3G kivezetésébenA Telekom élen jár a 3G kivezetésében

A 3G-ről a 4G-re váltást viszonylag zökkenőmentesen lehet lebonyolítani, mert mindkettőnél azonos a frekvenciakiosztás. Ehhez már csak az kell, hogy az ügyfelek váltsanak, és cseréljék le telefonjukat olyanra, ami támogatja a 4G-t. A szolgáltatók ennek érdekében egyébként konkrét lépéseket is tettek már, hiszen egyik operátornál sem lehet 3G-s telefont vásárolni, helyette csak 4G-s VoLTE-képes készülékeket, illetve immár 5G-s telefonokat kínálnak. Sőt a Magyar Telekom ennél is tovább ment, miután 10 százalékkal csökkentette a 3G lefedettségi területét, amit egy kisebb mértékben azóta tovább csökkentettek.

A szakértők szerint egyébként a januári frekvenciapályázat abban is segítséget jelentett, hogy pontosan tudják milyen frekvenciakészletet birtokolnak a jövőben. Így előre tudnak tervezni, hogy melyik frekvenciasávokban tudják elhelyezni a 4G-t, 5G-t. Illetve arra is fel tudnak készülni, hogy hol kell adott ideig megtartani a 2G-t, ami vélhetőleg szintén a kivezetés sorsára jut majd idővel.

Mivel az operátoroknak különböző fogyasztóvédelmi előírásokra is figyelniük kell, és nem hagyhatják szolgáltatás nélkül az ügyfeleket, így várhatóan még egy-két évig működni fog a 3G-s hálózat, és talán 2022-ben kezdik majd lekapcsolni azt.

Mi lesz a kormány kiskedvencével?

A januári árverés vélhetőleg az egyik utolsó csepp volt a pohárban, és piaci pletykák szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy a DIGI értékesítette a magyarországi részlegét. A vásárló nem volt más, mint a „kormány szívéhez közelálló” 4iG, amely ezzel egy új területen, a távközlési piacon szeretne komoly pozíciókat megszerezni.

Ennek kapcsán persze felmerül, hogy a felvásárlás során a Jászai Gellért cége eleve egy náluk nagyobb vállalatot kebeleztek be, és a tranzakciót hitelből finanszírozzák. Ahhoz, hogy tényezőkké válhassanak a távközlés területén további óriási összegekre lesz szükségük, amelynek előteremtése még akkor sem egyszerű, ha a társaság látszólag jól fekszik a döntéshozóknál.

Fel tud-e zárkózni a nagyokhoz a 4iG?Fel tud-e zárkózni a nagyokhoz a 4iG?

A másik nehézség az lehet, hogy a társaságnak frekvenciára lenne szüksége, ha valóban vérmes reményeket táplál a telekommunikációs piacon. Épp a legfontosabbakról viszont – ahogy azt fent írtuk - lemaradtak. Az 5G-ben fontos 26 GHz-es sávot, amelyet jelenleg  mikrohullámú összeköttetésekre használ a négy mobilszolgáltató és az Antenna Hungária, az NMHH "kitakarítja" és erre belátható időn belül sor is kerülhet, ennek értékesítése már 2022-ben is megtörténhet. Ezen a pályázaton vélhetőleg indulhat majd a 4iG, hiszen a DIGI megvásárlásával a jogelődöt sújtó büntetések annullálódtak. Ha esetleg ezen sem járnának sikerrel, akkor még mindig ott az esély, hogy a hivatal a későbbiekben újabb frekvenciát nyit meg a szolgáltatók előtt. Elvileg ugyanis az 1500 és a 2300 MHz-es sáv is rendelkezésre áll, így lehet, hogy ezeken vagy ezek egyikén szerezhet majd jogosultságot a 4iG.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.