A mobilszolgáltatás egy stabil jövedelmet biztosító üzletág, a vállalatoknak viszont időnként mélyen a zsebükbe kell nyúlni. Ahhoz ugyanis, hogy a távközlési szolgáltatást biztosítani tudják, frekvencia használati jogot kell szerezniük. Ezeket jellemzően 10-15 évre szokták meghirdetni, és a társaságok licitálhatnak a megszerzendő sávszélességre.
2037-ig szereztek jogot a cégek
A 900 MHz-es és az 1800 MHz-es frekvenciasávok frekvenciahasználati jogosultságai 2022-ben járnak le, így akár meglepőnek is tűnhet, hogy büdzsébe hogyan került mégis pontos összeg, 150,2 milliárd forint várható bevételként.
Ennek hátterében az áll, hogy ezúttal a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) nem várta meg a lejárat évét, hanem az árverést jóval korábban, idén januárban megtartották.
Ezt egyébként az NMHH azzal magyarázta, hogy az eljárás előrehozatalát maguk a szolgáltatók vetették fel, így ugyanis időben fel tudnak készülni a jövő tavaszi váltásra. A 2022 áprilisában a 900-1800 MHz-es frekvenciák jogosultságai döntő részében lejárnak. Így fogyasztóvédelmi szempont volt, hogy ha bármilyen változás történik a jogosultságot illetően, akkor legyen idejük felkészülni a szolgáltatóknak, és a felhasználók ne maradjanak szolgáltatás nélkül.
A helyzetet egyébként sikerült az NMHH-nak leegyszerűsíteni, hiszen csupán a frekvenciát birtokló három szolgáltató tehetett ajánlatot, a negyedik nagy piaci szereplőt, a Digit ugyanis előzetesen kizárták az árverésből. Így a pályázaton végül a Magyar Telekom Nyrt., a Telenor Magyarország Zrt. és a Vodafone Magyarország Zrt. licitált az elérhető frekvenciablokkokra.
Az árverésen a Magyar Telekom a 900 MHz-es sávban 16 MHz-et, az 1800 MHz-es sávban 40 MHz-et nyert el. A Telenor a 900 MHz-es sávban 26 MHz-et szerzett, az 1800 MHz-es sávban pedig 40 MHz-re licitált sikerrel. A Vodafone a 900 MHz-es sávban 18 MHz-re, az 1800 MHz-es sávban pedig 40 MHz-re tett szert.
Az elavult technológiától lassan elköszönhetünk
Az árverésen megszerzett spektrummennyiségekért a licitáló szolgáltatók jelentős, összesen mintegy 150,2 milliárd forint összeget fizetnek majd a magyar államháztartásnak: a 900 MHz-es sáv blokkjai 73,8 milliárd forintért, az 1800 MHz-es sáv részei 76,4 milliárd forintért keltek el. Érdekesnek egyébként az előbbi tűnik, hiszen a 900 MHz-en jórészt a már elavultnak számító 2G hálózat működik. Az elmúlt időszakban ennek, valamit a technológiailag szintén túlhaladott 3G szolgáltatások leállításának lehetősége számos alkalommal felmerült.
A 3G-ről a 4G-re váltást viszonylag zökkenőmentesen lehet lebonyolítani, mert mindkettőnél azonos a frekvenciakiosztás. Ehhez már csak az kell, hogy az ügyfelek váltsanak, és cseréljék le telefonjukat olyanra, ami támogatja a 4G-t. A szolgáltatók ennek érdekében egyébként konkrét lépéseket is tettek már, hiszen egyik operátornál sem lehet 3G-s telefont vásárolni, helyette csak 4G-s VoLTE-képes készülékeket, illetve immár 5G-s telefonokat kínálnak. Sőt a Magyar Telekom ennél is tovább ment, miután 10 százalékkal csökkentette a 3G lefedettségi területét, amit egy kisebb mértékben azóta tovább csökkentettek.
A szakértők szerint egyébként a januári frekvenciapályázat abban is segítséget jelentett, hogy pontosan tudják milyen frekvenciakészletet birtokolnak a jövőben. Így előre tudnak tervezni, hogy melyik frekvenciasávokban tudják elhelyezni a 4G-t, 5G-t. Illetve arra is fel tudnak készülni, hogy hol kell adott ideig megtartani a 2G-t, ami vélhetőleg szintén a kivezetés sorsára jut majd idővel.
Mivel az operátoroknak különböző fogyasztóvédelmi előírásokra is figyelniük kell, és nem hagyhatják szolgáltatás nélkül az ügyfeleket, így várhatóan még egy-két évig működni fog a 3G-s hálózat, és talán 2022-ben kezdik majd lekapcsolni azt.
Mi lesz a kormány kiskedvencével?
A januári árverés vélhetőleg az egyik utolsó csepp volt a pohárban, és piaci pletykák szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy a DIGI értékesítette a magyarországi részlegét. A vásárló nem volt más, mint a „kormány szívéhez közelálló” 4iG, amely ezzel egy új területen, a távközlési piacon szeretne komoly pozíciókat megszerezni.
Ennek kapcsán persze felmerül, hogy a felvásárlás során a Jászai Gellért cége eleve egy náluk nagyobb vállalatot kebeleztek be, és a tranzakciót hitelből finanszírozzák. Ahhoz, hogy tényezőkké válhassanak a távközlés területén további óriási összegekre lesz szükségük, amelynek előteremtése még akkor sem egyszerű, ha a társaság látszólag jól fekszik a döntéshozóknál.
A másik nehézség az lehet, hogy a társaságnak frekvenciára lenne szüksége, ha valóban vérmes reményeket táplál a telekommunikációs piacon. Épp a legfontosabbakról viszont – ahogy azt fent írtuk - lemaradtak. Az 5G-ben fontos 26 GHz-es sávot, amelyet jelenleg mikrohullámú összeköttetésekre használ a négy mobilszolgáltató és az Antenna Hungária, az NMHH "kitakarítja" és erre belátható időn belül sor is kerülhet, ennek értékesítése már 2022-ben is megtörténhet. Ezen a pályázaton vélhetőleg indulhat majd a 4iG, hiszen a DIGI megvásárlásával a jogelődöt sújtó büntetések annullálódtak. Ha esetleg ezen sem járnának sikerrel, akkor még mindig ott az esély, hogy a hivatal a későbbiekben újabb frekvenciát nyit meg a szolgáltatók előtt. Elvileg ugyanis az 1500 és a 2300 MHz-es sáv is rendelkezésre áll, így lehet, hogy ezeken vagy ezek egyikén szerezhet majd jogosultságot a 4iG.
