Az N7 Holdingból 2023. március 31-ével kiválik a Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztika és Vagyonkezelő Zrt. (HM EI). Ebbe olvasztja be a kormány a többi kiváló céget: a HM ARZENÁL Elektromechanikai Zrt..t, a HM ArmCom Kommunikációtechnikai Zrt.-t és a HM CURRUS Gödöllői Harcjárműtechnikai Zrt-t. A 2021-ben hadiipari központként megalapított N7 Holding tavaly novemberben kapott új vezérigazgatót Palkovics László személyében, miután lemondott miniszteri tisztségéről, így úgy tűnik, elég hamar csökkent a holdinggal járó felelősség a vállán.
Az átalakulással a HM EI Zrt. 100 százalékos tulajdonosa lesz a három cégnek, amivel saját tőkéje 9,934 milliárd forinttal növekszik, míg az N7 Holdingé ugyanennyivel csökken.
Az Opten és a Cégközlöny szerint a beolvadásos kiválási szerződést 2023. január 30-án írták alá, de az N7 Holding Zrt. alapító okiratát nem szükséges módosítani, mivel a jegyzett, közel 362 millió forintos tőkében nem következik be változás.
(Egyébként a napokban láttunk hasonló „egybeolvadást” azzal, hogy öt állami meddőségi klinikát olvasztottak be egy hatodikba, amit az állami fenntartó azzal indokolt, hogy „egységes rendszerben minden változás hatékonyabb”. Így elképzelhető, hogy ez egy új tendencia).
Három éve, 2020. január 1-jétől egy törvénymódosításnak köszönhetően vették el a Honvédelmi Minisztériumtól (HM) a nagyobb honvédségi cégek felügyeletét, így azóta az állami vagyonért felelős miniszter gyakorolja a tulajdonosi jogokat, amelyek jelenleg Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterhez tartoznak. Szakértők szerint három éve a legnagyobb érvágást a honvédelmi tárca számára egyébként épp a HM EI Zrt. elvesztése jelentette, mivel ez a társaság gyakorlatilag a honvédségi vagyon kezelőjeként működött, és jelentős árbevételeket produkált az elmúlt években.
Valóban, 2019-ben, az átvételt megelőző évben 96,4 milliárdos, a cég történetében rekordnak számító árbevétellel vette át az állam a céget. 2022-es adat még nincs, de 2021-ben is 95,6 milliárd forintos árbevétel mellett 4,7 milliárdos nyereséget ért el a cég.
Miközben a nagyobb HM-társaságok tulajdonosi jogait átadták, egy rendelet szerint továbbra is a HM-nél maradnak a kisebb „halak”, például a Katonai Emlékpark Közhasznú Nonprofit Kft., valamint a HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft.
Tavaly májusban egyébként a HM EI Zrt., a 4iG és a német Rheinmetall AG-vel közös védelmi ipari vállalat alapításáról írt alá előzetes megállapodást. Eszerint a Rheinmetall AG 51 százalékkal, a 4iG 39 százalékkal, míg a HM EI Zrt. 10 százalékkal rendelkezne a közös cégben. Az alapítók célja, hogy a közös vállalat részt vállaljon a Magyar Honvédség digitalizációjában, valamint a közép-kelet-európai NATO tagállamok számára digitális eszközöket fejlesszen és forgalmazzon annak érdekében, hogy megfeleljenek a mai és jövőbeni harctéri követelményeknek. A cégnek azonban azóta sincs nyoma. Hogy mi ennek az oka, arra nem derült fény, a Gazdaságfejlesztési Minisztériumnak küldött kérdésünkre mindezidáig nem kaptunk választ.
Palkovics László egyébként technológiai és innovációs miniszterként a hadiipari fejlesztésekért is felelős volt, talán ezért is kerülhetett a cégek kiválását végigasszisztáló N7 Holdinghoz. A vezérigazgatóként idehelyezett volt miniszter egyébként nem járt rosszul, havi bruttó 5 millió forintban állapították meg az alapbérét a cégnél, ami azt jelenti, hogy miniszteri fizetése duplájáért talált új állami állást.
