Nem panaszkodhat a NER egyik oszlopos tagjának számító Szíjj László: cége, a rengeteg infrastruktúra-építési közbeszerzést elnyerő Duna Aszfalt Zrt. továbbra is stabil, bár 2022-höz képest tavaly hajszálnyit csökkent a bevétele, viszont az adózott eredménye csaknem kétszeres lett. Sikerült tehát megállítani az árbevétel és a nyereség 2021 óta tartó csökkenését, mondhatni, stabilizálták vagy még kicsit javították is a cég helyzetét.
A főtulajdonos meg is szavazott magának ötmilliárd forintnyi osztalékot, ami következetesen a tiszta profit negyede, akárcsak a korábbi években. Ám a szerda este közzétett beszámolóhoz csatolt kiegészítő melléklet szerint ezt csak a pénzügyi helyzettől függően lehet kifizetni. (Kifizetéskor az igazgatóság elnökének írásban nyilatkoznia kell a közgyűlésnek arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését - a szerk.) Az biztos ugyanakkor, hogy a tavaly ilyenkor 38,5 milliárd forintra emelt céltartalékot tovább hizlalták, 47 milliárdra, tehát nem éppen kiváló évre számítanak idén. Szíjjék készülhetnek nagy beruházásra is, ez is indokolhatja a céltartalék megemelését, de erről nem tudunk biztosat, ugyanis nem mellékeltek értékelést vagy konkrét tervet, ahogy a korábbi években sem.
Folyamatban lévő nagy hazai út- és hídépítések hozták tavaly is a nagy bevételt, több mint 200 milliárd forintot. Elindult a kongói út- és hídépítési projekt is, de annak később lesz meg a gyümölcse. Mindehhez az előző évhez képest csak mintegy hatmilliárd forinttal több anyagköltség járult, azért csak ennyi, mert az építőanyagárak 2023 második negyedévétől enyhén csökkenni kezdtek, s a vélhetően kevesebb új megbízás miatt 56 milliárdról 46 milliárd forintra esett a befektetett eszközök értéke.
Még szebben festene a leányzó, ha a vevők (általában az állam) rendesen kiegyenlítették volna a cég számláit, ugyanis a vevőkkel szembeni követelés 16 milliárd forintról 36 milliárdra ugrott, miközben elvileg javult a nettó árbevételre vetített vevőállomány aránya, az 43-ról 28 százalékra csökkent. A szállítókkal is meggyűlt a cég baja, 39 százalékról nem kevesebb mint 196 százalékra nőtt a rájuk eső anyagi ráfordítás aránya, vagyis gyakorlatilag megelőlegezték nekik a bizniszt.
A mérleget és a kiegészítő mellékletet olvasva egyértelmű, hogy mindennek ellenére – vélhetően a racionalizálások hatására – javult a jövedelmi helyzet: a saját tőkére vetített adózott eredmény 13,76-ról 20,16 százalékra, az árbevételre vetített pedig 5,49-ről 9,74 százalékra változott.
A bérköltség növekménye jóval a hivatalos (17,6 százalékos) tavalyi éves infláció alatt volt, csupán 13 százalékkal fizettek többet, mint 2022-ben. Tavalyelőtt 765 fizikai és 513 szellemi dolgozó termelte meg a nyereséget, a fizikai állomány kicsit nőtt (779 főre), de a szellemi 26 fővel csökkent. A bérekre kifizetett 11,36 milliárd forint így egy főre havi 747 ezer forintos bruttó bért eredményezett, ami az ipari átlag fölött van.
A kilátások természetesen nem javulnak idén, a kormány által eddig bejelentett megszorításokból kijut ennek a cégnek is, hiszen elvetett a kabinet több útépítést, viszont Lázár János építési és közlekedési miniszter bejelentett több hídépítést és például a mohácsit pont sikerült megnyernie a kormánnyal ritkán vitatkozó cégnek. A korábban kötvénykibocsátásból szerzett 30 milliárd forintos forrás visszafizetésére 2029-ig van még idő, így ha a vállalat úgymond továbbra is feszesen gazdálkodik, akkor átvészelheti az idei nehezebb évet és jövőre újabb nagy megrendelésekhez juthat, amire az eddigi „kiváló kormányzati kapcsolatok” minden esélyt megadnak.
Hosszú távú befektetések is segíthetik Szíjj László cégét. Három éve vett meg egy nagy betongyárat Debrecenben, ahol nagyon felpörögtek az építkezések, tavaly év végén pedig Lengyelországban kötött ki: az általa vezetett Duna Group megállapodást kötött a Mota-Engil SGPS SA társasággal a Mota-Engil Central Europe cégcsoport megvásárlására, amely Lengyelország építőipari és ingatlanfejlesztési piacának aktív szereplője.