Szerdán ismertették a 2017-es év legfontosabb reklámpiaci trendjeit, kiderült, hogy a reklámtorta tovább bővült. A tavalyi reklámköltés a Magyar Reklámszövetség és társzövetségeinek adatai szerint 240,98 milliárd forintot tett ki. Ez az előző évhez képest (216,09 milliárd) 11,52 százalékosnövekedést jelent.
Mint az az adatok ismertetésekor kiderült az egyes médiatípusok sorrendje nem változott, ám eltérő mértékben bővültek tavaly. A hátráltató tényezők ellenére is minden szegmens kivétel nélkül fejlődni tudott. Változatlanul az online szegmens a legerősebb, amely 31,71 százalékot szerzett a teljes bevételből. A legnagyobb növekedést a sajtó (18,48%) könyvelhette el, de az átlagosnál jobban emelkedtek az internetes (14,38%) és a közterületi (13,44%) hirdetések piacának bővülése.
Bár egyes szereplők sokat profitálnak belőle, de nem egyértelmű a fokozott állami költések szerepe. Az állami hirdetések vitték már 2016-ban is a prímet, ez a folyamat tavalyi évben tovább folytatódott. Urbán Zsolt, a Magyar Reklámszövetség elnöke megjegyezte, hogy kívülről örvendetesdek tűnik a növekvő reklámtorta, látszólag egy szép és egészséges a hirdetési piac. Ugyanakkor az elnök is óvatosan értékelte az állam szerepét, amely a maga több, mint 40 milliárdos költésével a reklámtorta legnagyobb szeletét adja. A kormányzati növekvő befolyást jelzi az is, hogy az MRSZ adatai szerint az előző időszak 80 százalékos kimagasló állami növekedését, az ún „óriás állami reklám bummot” követően 2016-ról 2017-re újabb 34 százalékkal nőtt az ilyen költések mértéke. A televízióban elköltött állami reklámforintok mértéke 2016-ról 2017-re közel 20 százalékot emelkedett.
Urbán Zsolt szerint ugyanakkor az mindenképpen pozitív, hogy immár a kereskedelmi szegmensben is beindult a növekedés. Ez ugyan biztató, de árnyalja a képet, hogy jelenleg a reklámköltések még mindig elmaradnak a válság előtti GDP arányos szinttől.
2017-ben a digitális piacon a globális szereplők aránya a hazai szereplőkhöz viszonyítva 53 százalékra nőtt az előző évi 51 százalékról. „Örvendetes tény, hogy a fejlődés üteme nem lassult, de az is jól látható, hogy a globális szereplők befolyása erősödik.” – tette hozzá Hivatal Péter, a Magyar Reklámszövetség ügyvezetőségének tagja. (Mindez egyébként a gyakorlatban azt jelenti, hogy hiába növekszik az ilyen csatornákon elköltött pénzösszeg, ha a hirdetések a Google vagy a Facebook rendszerén keresztül realizálódnak. Ebben az esetben ugyanis a reklámköltések legfeljebb fele jut vissza a hazai piacra. – szerk.) Sopov István, az IAB Hungary elnöke a digitális reklámköltések kapcsán kiemelte, hogy továbbra is folytatódott a digitalizálódás a reklámpiacon. 16 százalékos növekedést eredményezett a tavalyi évben, így már közel 80 milliárd forintot fordítottak erre a hirdetők. 10 éve még csak 15 milliárd forintot költöttek a vállalatok digitális reklámozásra. Az IAB Hungary AdExpect felmérése alapján a 2018-as évben is kétszámjegyű bővülés várható.
Kovács Krisztián, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének elnöke a tévés piac számait összegezve elmondta: "2017-ben negyedik éve mutatott folyamatos növekedést a hazai televíziós reklámpiac, ami 7,5 százalékos, több mint 4 milliárd Ft-os bővüléssel meghaladta a 60 milliárd Ft-os szintet. A televízió 25 százalékos részesedésével megőrizte súlyát a teljes reklámpiacon. Külön figyelemre méltó a nonszpot költések nagyarányú növekedése. Az EY-jal közösen végzett felmérésünkből kitűnik, hogy az állam továbbra is meghatározó szereplője a piacnak, televíziós költése közel 20 százalékkal nőtt, így 2017-ben elérte a 7,5 milliárd forintot."
A lappiacról Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke beszélt, aki kiemelte, hogy az állami költések ugyan itt is jelentősen megugrottak, ám a növekvő számok mögött nem csak ez állt. Az adatok szerint a piaci típusú, kereskedelmi költések emelkedése is számottevő volt. Kovács Tibor szerint a bevételi számok azt mutatják, hogy a print piac egy növekvő, több lábon álló szegmens, amely egyre jobban teljesít.
