Mára a munkahely fogalma teljességgel relativizálódott. Az internetnek köszönhetően bárhol berendezhetjük az irodánkat: dolgozhatunk otthonról, egy kávéházból, vagy akár egy a felhőket átszelő repülőgépről is, a lényeg, hogy olyan típusú munkát végezzünk, melynél a tényleges fizikai jelenlét nem alapvető követelmény. A távmunka fogalom jól ki is fejezi ezt a helyzetet, valóban a távolból való munkavégzést jelenti - mi itt vagyunk, az elvégzendő munka pedig ott, a kettő közötti kapcsolatot pedig megteremti a világháló.
Más szóval míg az alapvető internet-hozzáférés lehetővé teszi a távoli munkát, addig az 5G és az XR (Extended Reality, vagyis a kiterjesztett valóság) a tényleges gyakorlati munka lehetőségét biztosítja egy másik helyszínen, mintha valóban ott is volnánk.
Az internet eddigi pár évtizedes rövid története egyértelművé tette, hogy amilyen mértékben nő az adattovábbítás sebessége, olyan mértékben bővül azon tevékenységeink köre, melyeket a világháló segítségével el tudunk végezni. Az újabb és újabb lehetőségeket a technológia fejlődése hozza el: az internetes honlapok böngészése azóta élvezhető, amikor a 2G-ról a 3G-re váltottunk, HD-videók pedig azóta nézhetőek okostelefonon, wifi-hálózatoktól távol, amióta a 4G felváltotta a 3G-t.
És most itt az újabb ugrás, amikor is a mennyiség valóban minőségbe csap át, a 4-ról az 5-re jutni valóban forradalmi változást jelent a virtualitás és a valóság eddig gondosan elszeparált világában. A külön lét mostantól nem lesz annyira magától értetődő, gyakran fognak a dolgok egymásba csúszni, együtt létezni, sokszor bizony magunk se lehetünk biztosak abban, hogy ami történik velünk, az vajon már a valóságon túl, vagy még innen van.
Az 5G tulajdonképpen a valóságot hozza kézzelfogható közelségbe; ennek teremti meg az alapvető technikai, technológiai feltételeit. A valós idejű adattovábbítás révén a VR-t egyfajta tényleges valóságként élhetjük meg (az úgynevezett XR-en keresztül, a kiterjesztett, kibővített, virtuális és vegyes valóság technológiák kombinációjával), melyben a létezés legalább annyira tűnhet magától értetődőnek, mint a valóság maga.
Igen sokféle munkát tudunk most is elvégezni a távolból, hogy csak néhányat említsünk ezek közül: a számvitelt, a számítógépes programozást, a grafikai tervezést, a mérnöki munkát, az adatbáziskezelést, a vállalati kommunikációt vagy éppen a piackutatást. De egyik ilyen munka sem igényli a tényleges fizikai jelenlétünket, vagy éppen tárgyak, bonyolult felszerelések valamifajta manipulálását. Ehhez ugyanis szükség már van a most debütáló 5G-re és az XR képességeire; hamarosan lehetőségünk lesz reális kapcsolatba lépni a fizikai világban létező helyek és dolgok „digitális ikertestvérével”, és mindezt tehetjük majd anélkül, hogy kimozdulnánk otthoni környezetünkből.
Hat alapvetés, amely meghatározza majd a munkaerőpiacot az 5G belépése után:
1. A munkahely fogalma egyre képlékenyebbé válik
Sokáig egyfajta törvényszerűségként fogadtuk el, hogy ahol élünk, ott is dolgozunk, vagyis a munkavégzés helye és a lakóhelyünk egy és ugyanaz. Az 5G és az XR azonban lehetővé teszi számunkra, hogy szinte bármilyen feladatot elvégezzünk, beleértve azokat is, amelyekhez korábban tényleges fizikai jelenlétre volt szükség. Az 5G felkínálja annak a lehetőségét, hogy ott legyünk, ahol lenni akarunk, és ahol dolgunk van, mindezt persze a kiterjesztett valóság technikai apparátusa segítségével. A távmunkával ellentétben, amely – szimbolikusan - távoli helyekről vezet minket a munkavégzés színhelyére, az 5G és az XR a munkahelyet hozza el hozzánk.
2. Az álláshalmozás már nem kivétel, sokkal inkább szabály lesz
Azok a sebészek vagy más specialisták, akik eddig csak egy vagy két kórházban, gyakorlatilag egy szűk régióban tehettek eleget gyógyító munkájuknak, lehettek a betegek segítségére, mostantól felszabadulhatnak a lokalitás kényszere alól, hiszen az 5G segítségével bármely földrész bármely műtőjében operálhatnak majd - persze csak ha alkalmazzák a kiterjesztett valóság széles eszköztárát. Nincs messze az a nap sem, amikor a tehetséges vezetők, menedzserek gyakorlatilag egy időben lehetnek „személyükben” is jelen egy New York-i és egy hongkongi megbeszélésen, hologramként megjelenve mindkét tárgyalóban.
A szabadúszás pedig olyan elterjedt lesz, mint a régi világban a munkakönyves foglalkoztatás. Kifejezés is született már erre Amerikában, úgy hívják gig-economy, azaz hakni-gazdaság. A gig economyt „igény szerinti, kortárs vagy platform gazdaságnak” is nevezhetjük. Olyan cégekre érdemes gondolni, mint az Uber vagy az Airbnb, ahol is a gig economy olyan digitális piactereken működik, ahol a fizetés és az értékelés applikáción keresztül zajlik. Ezek a hakni-alapú platformok olyan pénzkereseti lehetőséget kínálnak a különböző tudású és képességű embereknek, amely keretében különböző apróbb munkákat, azaz „haknikat” végezhetnek el másoknak. Az így dolgozók rengeteg különféle háttérrel rendelkeznek. Néhányan csak félállásban csinálják, hogy egy kis mellékest keressenek a főállásuk mellett, néhányan pedig főállásban a "gig economy" dolgozói, kizárólag itt keresik meg a betevőjüket.
3. A munkavégzés hatékonysága nagyobb lesz, mint, ha valóban „ott” lennénk
Képzeljünk el egy termelőüzemet a föld másik pontján, melyet egy budapesti irodából próbálnak irányítani, persze már az 5G és az XR segítségével. A dolgok talán jobban kézben tarthatók, az ellenőrzés és a visszacsatolás talán még tökéletesebb, mintha a valóban a helyszínen járnánk. Az üzemi bejárás során az XR alkalmazás képes lesz megjeleníteni az összes működési adatot, a diagnosztikát és a vezérlőket, így az elvégzendő munka szempontjából ideálisabb helyzetben lesz a munkát végző, mintha valóban a helyszínen járna. Egyfajta paradox helyzet áll elő, hiszen a kint is vagyok - bent is vagyok örök dilemmája látszik itt feloldódni az 5G és az XR jóvoltából.
4. Kitágulnak a távképzés távlatai, azaz a határ a csillagos ég
Az 5G, de különösen az XR hamarosan lehetővé teszi a munkavállalók képzését bárhol és bármikor, globális szinten, mégpedig oly módon, ami gyakorlatilag megkülönböztethetetlen lesz majd a munkahelyi tapasztalati tanulástól, és hatékonyságában felül is múlhatja az előbbit. A képzést maga a technológia alkalmazása is hatékonyabbá teszi, a munkavállalók pedig végül jobban fognak teljesíteni, mintha egyszerű üzemi gyakorlaton vettek volna részt a szomszédos tanműhelyben.
5. Hogyan tartsuk meg a jó munkaerőt? Bónuszok és előnyök az új világban
Az 5G és az XR révén egyre több embernek lesz lehetősége arra, hogy egyszerre több vállalatnál dolgozzon, ez a tény pedig a vállalatok és az alkalmazottak közötti kapcsolat is drámaian meg fogja változtatni. Hogyan csábítsuk el, és milyen kedvezményekkel tartsuk meg a legjobb munkaerőnket – ezek lesznek az újfajta munkaerőpiac legégetőbb kérdései. Azok a cégek lesznek a legjobb munkaadók, és azoknál maradnak majd a legjobb munkavállalók, amelyek megértik, hogyan lehet az új technológiákat kiaknázni úgy, hogy az emberek számára a legmegfelelőbb állásajánlatokat tegyék, ideértve esetleg azt is, hogy egyidejűleg más munkaadók számára dolgozhassanak (hiszen ebben az új világban ez lesz az egyik legfontosabb kérdés). A kihívás az lesz, hogy hogyan kell strukturálni a munkaszerződéseket, hogy a lehető legtöbbet hozhassák ki a legjobb alkalmazottakból.
6. Sokak számára jelent majd veszélyt a fokozott kiégés
Mivel az 5G és az XR az alkalmazottak számára lehetővé teszi majd, hogy szinte bármilyen feladatot bármikor el tudjanak végezni, így reális a veszély, hogy egymásba csúszik a munka és a szabadidő, ezeket hamarosan semmi sem fogja elválasztani, megkülönböztetni, ami pusztítóvá válhat a munkavállaló számára. Az is igen gyorsan a kiégéshez vezethet, ha valaki – éppen a technikai lehetőségeket kihasználva – túl sok cégnél vállal majd munkát.
Jönnek a robotok és az agyba épített számítógép
Hamarosan olyan robotok (botok) jelennek majd meg a munkahelyeken, melyeket emberi hanggal lehet utasítani, akár arra is, hogy kerítsék elő a rendszerből a munkatársak számára szükséges fájlokat, de arra is alkalmasak lesznek, hogy egyfajta tanácsadói, titkári, vagy éppen tervezői feladatokat lássanak el - meghatározzák majd, mely feladatok élvezzenek elsőbbséget, és melyeket lehet későbbre halasztani, elvégzik majd az idegőrlő, unalmas feladatokat, lehetőséget teremtve ezzel az alkalmazottak számára, hogy azok csak az értékteremtő munkára összpontosítsanak.
Arra sem lesz szükség, hogy az alkalmazottak szóban adjanak parancsot a botoknak, ugyanis már olyan fejlesztéseken dolgoznak, mely lehetővé teszi, hogy az emberi agyba épített komputerrel, úgynevezett BCI-vel (brain-computer interfaces) közvetlenül kommunikáljanak a hivatali munkatársak a robotokkal.
A fejbe épített elektródák dekódolhatják az agyi tevékenységeket, lehetővé téve a gondolatok szöveges megjelenítését, melyet aztán, újabb gondolatátvitellel már e-mail-ben el is lehet küldeni, pontosabban küldetni a gondolat-vezérelt számítógéppel.
Az egyik lehetséges felhasználása az új technológiának a munkatermelékenység fokozása lehet. Az idegrendszerbe beépített implantátumok például érzékelhetik, hogy az érintett munkavállaló számára a nap mely időszaka számít a leginkább termékenynek, mikor a leginkább produktív, és ebben az időintervallumban úgy intézi a dolgokat, hogy semmi se akaszthassa meg a folyamatos munkavégzést; például úgy, hogy olyan utasítást küld az illető telefonjára, mely blokkolja a hívásokat. A szenzorok azt is képesek lesznek megmondani, melyek azok a feladattípusok, melyekkel a munkavállaló a leghatékonyabban képes megbirkózni, és azokat részesíti előnyben, ráadásul abban az időszakban, amikor az agyi tevékenység a csúcson van.
A BCI-k arra is jók lesznek, hogy a munkavállaló éppen aktuális közérzetének adekvát utasításokat adjanak. Képesek lesznek összevetni az összes releváns egészségügyi adatot az ideális határértékekkel, legyen az vércukorszint, testhőmérséklet, vagy éppen vérnyomás, és ennek alapján, ha például azt tapasztalják, hogy a munkavállaló stresszes állapotban van, azt javasolhatják, hogy kicsit pihenjen le az illető a céges wellness szobában, vagy ha mindenképpen folytatni kívánja a munkáját, akkor a tervezett e-mailt később, egy sokkal nyugodtabb pillanatban küldje el.
A munkahelyi viszonyok, a munkatársi kapcsolatok is javulhatnak, mivel a robotok átvehetik azoknak a területeknek az irányítását, kezelését, melyek különösen sok konfliktussal terheltek. Manapság a menedzserek feladata, hogy ellenőrizzék, egy-egy projekt vajon az eredeti ütemterv szerint halad-e, vagy éppen késésben van, pár évtized múlva itt már a robotoké lesz a főszerep, akik vélhetőleg kevesebb súrlódással, összeütközéssel fogják feladatukat végezni.
Az alkalmazottak ugyanakkor tarthatnak is a mesterséges intelligenciától, hiszen munkájuk ezáltal sokkal inkább nyomon követhetővé válik. A precízebb ellenőrzésnek azonban nem az a célja, hogy megfigyeljék a munkavállalókat és a gyengébben teljesítőket büntessék, hanem sokkal inkább az, hogy a felhasználók, vagy az adott szervezeti egységek megértsék, miért is maradt el a teljesítményük a kívánt szinttől, ami aztán a vezetőket arra sarkalhatják, hogy képzéseket tartsanak munkatársaiknak, vagy további alkalmazottakat vegyenek fel.
